Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Kilépni a gazdasági félmegoldások köréből Medgycssy Peter Bossányi Katalinnak nyilatkozik O K: (In ugyan már a (írás: kormány időszakában miniszterelnök Myrtles roh. de tevékenységének igazán markáns vonásai akkor ralink nyilvánvalóvá. amikor Nándit Miklós Idl a miniszterehtéék Kezdjük Irhái a beszélgetést 19X9 elejével Hogyan látta akkor a magyar politikai gazdaságpolitikai helyzetet, milyen átmenetekben gondolkodott : • V: Akkor már clcg világosan lehetett látni, hogy ami történik az nem egyszerű korrekciója a működő szocialista rendszernek, hanem egészen más már a tét Ahogy mindinkább bizonyossá vált a számomra, hogy a gazdaságirányítás addig alkalmazott módszerei csődöt mondtak, úgy tudatosult bennem, hogy a reformok kevésnek bizonyulnak és helyettük a klasszikus piacgazdasági modellt kell megvalósítanunk. O Fjében a periéxhishon ön felelt a kotmémyon belül a mákrogazrlasétgi folyamainkért, a pt'vzügvckcrt és részben a külgazdaságért is. Ugyanakkor olt volt Nyers Rezső is. a reformbizottság élén. On az előbb azt mondta: már nem hitt a refotmoklran. Miben volt keltöjtik viszonya? • fin régről nagy tisztelője voltam Nyers Rezsőnek, és támogatója is törekvéseinek. Volt egy korábbi szakasza is a szakmai élctutunknak. amikor együtt dolgoztunk. A reform megtörése előtt, úgy 1973 1974 környékén alakult egy szűk körű szakértői bizottság, Flnökc Nyers volt, a titkárságvezető Nagy Tamás, tagjai periig Rodnáczy János. Máriást Ferenc és jómagam. Amikor 1980-as évek végén ismét szorosabb munkakapcsolatba kerültünk, bennem az élt, hogy mennyire becsülöm őt a politikai bátorságáért. Azért, hogy az. 1968- as reformot elindította, de az azt követő években tanúsított magatartásáért is: hiszen a partvonalra szorítva is évtizedeken keresztül meg tudta őrizni saját arait. 1989-ben kettőnk között abban nem volt nézetkülönbség, hogy a piacgazdaság megteremtéséhez milyen szakmai lépéseket kell megtenni, vita volt viszont az ütemben. Valamint: Nyers nyilván életkoránál, múltjánál fogva is jobban kötődött a reformhoz, mint a fokozatos átalakulás módszeréhez, míg bennem ismétlem akkor már - nem volt ilyen érzelmi kötődés. O Ezt képviselte a Németh Mikiás Medgyessy Péter prints? Teljes összhangban? • Németh Miklóssal szoros szakmai barátság fűzött össze, és a legtöbb gazdasági kérdésben egyetértettünk. Ám a kormányzat utolsó rél-háromnegyed évében már voltak köztünk politikai, és ebből következően gazriasápolilikai nézetkülönbségek. Valamint egy két döntést emberi-morális szempontból is eltérően ítéltünk meg. O A Németh kormány 19X9 elejétől már egyéneimmé tette, hogy tesékenvségét szakmai feladatként fogja fel. pnlitikájáltan pedig az a döntő szempont, hogy megőrizze az ország működőképességét és békés liláit étgy adja ál a kormánvnidat a következő kabinetnek, hogy az átmenet a lelteiét legkcvéslré legyen konfliktusos, liz a szakértői kormánykoncepció akkor eredmátyesnek tetszett, mára pedig már már mítosszá alakult. Ön is így élte-éli meg ezeket a történéseket? • A kérdés engem azóta is izgat: ez egy szakértőkből álló politikai kormány volt-e. avagy klasszikus értelemben vett szakértői kormány? F kérdés megítélésében nekem nagyon lényeges vitáim voltak, mind Honinal. mind Nyerssel. Fz markánsan az MSZMP bői MS/.P- vé válást követően jelent meg a közvélemény előtt is, bár én már korábban sem titkoltam I' álláspontomat. I n ugyanis úgy gondoltam, hogy valóban szakértői kormányra volna szükség (ezt a nézetet vallotta kis késéssel Németh Miklós is), szemben partnereimmel, akik a szakértőkből álló politikai kormány mellett tették le voksukat. Az ő felfogásuk szerint a kormányt egyértelműen a párt hatalmazza fél féladataira, ám mivel ezek szakmai fél;utalok. ezért szakembereket biz. meg elvégzésükkel. Olyanokat, akikben azért politikailag is megbízik! Szerintem viszont akkor tudtunk volna valóban megfelelni a szakértői kormány feladatának, ha ez nem csupán egyetlen párt, hanem az alakuló pártok áttételes támogatását is élvezzük: azaz van tevékenységünk mögött valamiféle politikai konszenzus. fin ettől reméltem, hogy redukálhatok az átmenet konfliktusai, illetve fenntartható az átalakulás békés jellege. (1 dzért remikből érdekes, amit mond. mert emlékezetem szerint - miközben talán ön tolt a leginkább technokrata kormánytag - még I9X9 májusában előrukkolt egy kifejezetten politikai természetű javaslattal: hozzák előre a választásokat. F.z akkor elutasításra talált mind az MSZMP, mind pedig az alakuló ellenzéki pártok körében, önt mi motiválta e törekvésében? • Az. adott erőviszonyok és az ország nyugodt hangulata alapján jutottam erre a következtetésre. Szrrcttcm volna, ha egy nyugat-európai értelmű baloldal (például szociáldemokrata jellegű párt) komoly politikai erőként ott marad a játéktérben. Arra gondoltam, hogy így nagyobb eséllyel hozható létre a nagykoalíció. Amire viszont éppen az átmenet hihetetlen gazdasági-társadalmi terhei miatt az. országnak igen nagy szüksége lelt volna, t így vélem, hogy az utóbbi három év történései - utólag - engem igazolnak Célszerűbb lett volna már 1989 nyarán megtartani a választásokat és nagykoalkriós alapon kormányozni. O He nines e feltételezése mögött olyan - kimondatlan - törektés. hrrgv ha 19.X9 nyárén untnak választások, akkor még erősebb az MSZMP, s Igv több szavazatot is nyer. ezáltal karmányképes erő nutrntl? • Nézze, tisztázzunk valamit. Én ugyan jelenleg egyetlen pártnak son vagyok tagja, de megmaradhattam baloldali-liberális onbemek: a kettő között sem akkor, sem most non érzek ellentmondást. Nem önigazolásként mondom, de azt 1989 nyarától már elég jól lehetett látni, hogy a választásokat követően erőteljesen kileng majd a politikai inga a másik irányba. Tehát én azt reméltem, hogy még megragadható ez. az utolsó pillanatban. Az a pillanat, amikor az. MSZMP reformszámya elég erős ahhoz, hogy a választásokat követően is „partiképcs" legyen. tJgy véltem, hogy a reformszámy nemcsak a párton belül tud uralkodóvá válni, de a társadalomban is van olyan bázisa, amelynek révén megőrizheti, no nem a hegemóniáját, hanem a folyamatok fölötti befolyását. , O A korszeréi baloldal szemszögéből mérlegelte t kérdést, az ámtenet egyik tragikumának éppen az tekinthető, hogy a párt akkori két rcfomtvezetöje - Nyers és Pozsgay - nem hittek abban, hogy a többség utánuk menne, és ezért nem mertek, nem tudtak 19X9 nyarán szakítani / • Fn ma is úgy látom, hogy ezt a lépést akkor meg kellett volna tenniük. Fbben az esetben megmarad egy baloldali karakterű, de piacgazdasági alapokon álló párt. O Ön központi hiznttsiigi tag vall. Vall erről nyílt vita a párton belül? • Igen. én éppen egy központi bizottsági ülésen vetettem fél ezt a kérdést és egyértelmű méghozzá elutasító választ csak egy embertől kaptam. Fz pedig Nyers volt. ( ' Ekkor már javában folytak a kerékasztal tárgyalóitok Mennyiben tett részt a gazdasági kérrk'sek megvitatásában? • Fgyáltalán non vettem részt a FK A-tárgyalásokon. (' Fz a legenyhébb megfogalmazásban is: furcsa... • Igen. Talán azzal magyarázható, hogy én egész államigazgatási múltam alatt de a végkifejlet idején sem, eltekintve a már említett javaslattól nem mutattam fel különösebb politikai aktivitást Nagyon vigyáztam, óvtam a rólam kialakult technokrata szerepet Mert ez volt a sajátom. Más kérdés és ezt majd a történészek nyilván elemezni fogják . hogy az I.KA-lárgyalásokon a kormány hivatalosan és egységesen egvébkénl sem vett részt, csak epves képviselői jelentek meg MSZMP színekben. fOco I Társadalmi Szemle, 1993/1.sz.
