Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Magyar Hírlap, 1993.jan.16. 22 szakértői elemzések — a termelői árak esetében — az év elején bekövetkezett növekedési ütemnél nagyobb mértéket vártak. Az óvatosság indokolt volt, hiszen a korábbi években a vállalatok már az év első hónapjában igyekeztek áraikban megelőlegezni inflációs várakozásaik jelentős részét is. Az inflációs pszichózis megtörését jelzi, hogy a vállalati magatartás is átalakulóban van, és így az anticipációs várakozásokon alapuló áremelések gyakorisága jelentősen csökkent. Ezt nyilván a piaci viszonyok rohamos fejlődése is elősegítette. A termelői árak év eleji kedvezőbb alakulását a világpiaci árak a számítottnál kisebb növekedése — helyenként csökkentése — is elősegítette. A fogyasztói árak az év elején némileg a számítottnál gyorsabban, az év közepén annál lassabban emelkedtek. (Ez utóbbi különösen az idényáras cikkek igen kedvező áralakulásával állt összefüggésben). Az őszi hónapokban a fogyasztói árszínvonal hónapról hónapra bekövetkezett növekedése a korábbi hónapokhoz képest gyorsabb ütemű növekedést mutatott. Ebben döntő szerepe az élelmiszergazdaságban bekövetkezett áremelkedéseknek volt. Ennek értékelésénél az egyéb piaci tényezők mellett —megítélésem szerint — azt is figyelembe kell venni, hogy az áralakulást ezen a területen nem is annyira a szívesen hivatkozott időjárási viszonyok (noha nyilván ez is hat rá), hanem inkább a termelésnek a jövedelemvárakozásokon alapuló (nemegyszer mesterséges) ciklikus változlatása befolyásolja. A ciklusidő — (természetesen ez egyes termékeknél eltérő mértékű — általában egy év. Mivel az élelmiszer-gazdaság árszínvonala az 1990. évi árliberalizálást követően azonnal és drámai mértékben megemelkedett, várható volt, hogy 1991-ben az átlagosnál is alacsonyabb lesz az árindex. 1992-ben a ciklusváltás (a jó exportlehetőségek ellenére, elsősorban a tulajdonviszonyok változásával és a kárpótlás bonyolult kölcsönhatásának következményeként) fél évet késett. Az időzítést, őszi „belépést" elősegítette a kétkulcsos áfának tervezett bevezetése is. Az utóbbi időben ugyanis termelők és a kereskedők (a jövedelmek korlátozott növekedése, de a piaci viszonyok javulása következtében is) mind gyakrabban találták magukat szembe a kereslet korlátáival. Nem egy alkalommal az áremelést „vissza kellett" vonni. Ilyen körülmények között célszerűnek látszott a következő „esedékes áremelés" előrehozása. Mivel az áfával növelt árak további — piaci indítékú — emelését a fogyasztó már nem biztos, hogy elfogadja. Az áremelések időben való széthúzása tehát nagyobb esélyt adott számukra annak piaci elfogadtatására. Az egyes részpiacokon bekövetkezett havi növekedési rátákat a második táblázat mutatja. Az 1992. évi fogyasztói áralakulást az is befolyásolta, hogy az önkormányzatok az év elején nem emelték a lakbéreket, továbbá, hogy a belföldi termelői árak és az exportárszint tényleges alakulása a vártnál kisebb forintleértékelést tett szükségessé. Ugyanakkor az év közepén „terven felül" sor került a villamos energia és a vezetékes gáz esetében a (fogyasztói) tarifák növelésére. . A havi árindexek elemzése arra enged következtetni, hogy a korábbi évek rendkívüli áringadozásait — az 1992. szeptemberi-októberi kiugró élelmiszeráremelések ellenére is — kiegyensúlyozottabb piaci mozgások váltották fel. Ezt mutatja az is, hogy a november és december havi növekedési ráták ismét „visszaálltak" a szokásos mértékekre. Az egyes szektorokon belül — az inflációs pszichózis szempontjából fontos — energetikai ipar árszintnövekedése igen alacsony, a múlt év decemberéhez képest várhatóan 8-9 százalékos, az alapanyagtermelő ágazatoké mindössze 7-8 százalékos, míg a feldolgozóiparé a legmagasabb. körülbelül 15-16 százalékos lesz. Az inflációs várakozások mind a termelőszférában, mind a lakosság körében, a múlt évhez képest jelentősen mérséklődtek. Noha az árszint várható mértéke tekintetében a piaci szereplők közötti várakozásokban változatlanul van különbség. Ez érthető, hiszen a globális — az átlagszámokon alapuló — mérés és az individuális megítélés sehol a világon nem esik egybe. Dr. Cinkotai János kormán yfőtanácsos Havi áralakulás 1992-ben a javak főcsoportjai szerint mm t Samu. Trm lofrttrlMr* , EnMcfttt. 1 Imi. mtm ddot ddat ■Ml Bm (Előző hó =100.0SI Jan.102.6 106.8 100.7 101.1 99.6 1038 104.4 103.2 Febr.102.4 104.4 101.2 101.8 100-3 1028 103.4 102.7 Márc.103.7 100.7 102.2 10U 100.2 1008 101.6 101.9 Apr.101.9 100.3 102.4 101.5 98.9 100.9 101-3 101-3 Máj.101.5 101.1 lOU 998 100.1 103-3 101.6 1018 Jun.99.4 102.2 100.7 100.7 99.8 101.0 101.1 100.6 Júl. 98.5 101.4 100.1 100.4 99.7 101.7 100.9 100.3 Aug.100.1 100.4 99.4 100-3 109.8 101.0 1008 1008 Szept.105.1 102.2 102.5 100.8 101.4 101-3 100.9 102.4 Okt.105.0 101J 102.8 101.0 105.3 101.2 1007 1028 No>.102.7 100.5 101.9 101.6 101.7 101-3 100.6 101.6 Dcc.101.7 100.4 101.3 100.9 100.5 101.2 100.7 101.1 (1991. dec.= 100.0** 1 Dec. Eves átlag: 127.6 123.3 117.4 111.7 117.4 1228 119.0 121.6 1991=100 119.4 119.6 123.0 114-3 143.2 127.2 126.0 123.0 FORRÁS: KSHJELENTÉS 1993.1.15.
