Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-13 / 8240. szám
168 óra, 1992.ápr.7. 13 1992. március 24., kedd MAGYAR HÍRLAP Debreczeni József Szabaddemokraták tündöklése és nyomorúsága És amit az SZDSZ népszerűségben vesztett, az nem a kormánypárthoz vándorolt át, hanem megtöbbszörözöd ve a Fidesznél kötött ki. A mi közvélemény-kutatási vizsgálataink szerint az a fajta szociálíiberális eszmevilág, amit az SZDSZ képvisel, nagyon is közel áll a magyar választók jelentős részéhez... ■ - Csak az SZDSZ-vagy ez az SZDSZ-nem áll közel? B. T.: Erre is felelek mindjárt de előbb még hadd folytassam ezt a gondolatmenetet. Nos. ez nagyon jelentős magyar hagyományokra támaszkodik. Debreczeni Józsefnek van egy félmondata a cikkében, amikor azt mondja, hogy az SZDSZ által korábban elért eredmény nem áll összhangban a magyar történelmi tradíciókkal. Ha csak azt a Werboczytől Pázmány Péteren. Tisza Istvánon és Bethlen Istvánon át Teleki Pálig ivelö tradíciót tekintenénk magyar történelmi tradíciónak, amit ma a Magyar Demokrata Fórum folytatni igyekszik, akkor igaza lenne Debreczeni Józsefnek. Én azonban azt gondolom, hogy a magvar történelemben van egy Batsányi Jánostól Táncsics Mihálvon és Ady Endrén át mondjuk Donáth Ferencig terjedő politikai tradíció is. Ez tényleg nem volt kormányon az elmúlt évszázadokban, mégis igen fontos része a magyar történelmi tradíciónak. Ez a szabadság és szolidaritás tradíciója. E történelmi tradíciónak nagyon mély gyökerei vannak az utóbbi évtizedekben erősen polgárosult magvar társadalomban is. Ezt a tradíciót jeleníti meg az SZDSZ. Ezt a választók tudják és érzik. Nem egyedül jeleníti meg. és egyetértek abban, hogy nem elég sikeresen jelenítette meg: hibákat csinált..következetlen volt e tradíció megjelenítésében. Én ennek tulajdonítom a vitathatatlan népszerüségcsökkenést. Baloldal mint ellenfél? ■ - Tehát nem »z dirpart es »(öraegjort konfliktusa volna az ok. hanem valami más? B. T.: Én nem hiszem, hogy ez így volna. ■ - Debreczeni József mit gondol minderről? D. J.: Sok mindenre kellene reflektálnom. Nagyon izgalmas kérdés lenne például felvetni hogy a BauerTamásáhal az imént említett Ady Endre ugyan melyik politikai erővel rokonszenvezne most. Más: azt mondja Bauer Tamás, hogy az SZDSZ szociálíiberális eszmeiséget képvisel. Én úgy látom, ebben még igen nagy viták vannak a parton belül, és hogy ez csak az egyik irányzat. Véleményem szerint az SZDSZ a radikálliberalizmus pártja - és ez csakugyan egv szükebb társadalmi bázist vonzhat -, míg a Fidesz egy pragmalikusabb liberalizmus partja. Szeretnék viszszatémi arra a kérdésére is, hogy csakugyan az SZDSZ-t tekintem-e az MDF legkomolyabb ptylitikai ellenfelének. Azt hiszem, ebből a cikkből kiderül, hogy én az SZDSZ-t már nem tekintem annak. Úgy latom, a következő választásokon az SZDSZ már nem lesz olyan pán. amelyik a kormányhatalomra pályázhatna. A Fidesz mostani népszerűségét is egy időleges, kicsit divatszerü. a sajátos magyar politikai viszonyokból fakadó népszerűségnek tartom. Ha veszem a bátorságot, hogy azt latolgassam, ki lehet a következő választásokon ajelenleg kormányon lévő MDF ellenfele, akkor azt mondom: talán a baloldal. Az a baloldal, amelynek most az MSZP a legkomolyabb ereje. Az időközi helyhatósági választások is azt mutatják., hogy MDF-MSZP versenyfutás van. B. T.: Én másképp látom a következő választásnak a tétjét. Azt gondolom, hogy a jelenlegi három ellenzéki pán versenyezni fog. melyikük győzi le a jelenlegi kormánykoalíciót. Ez a következő választás tétje, men a jelenlegi kormánykoalíció veresége be van programozva. Zsíros állások^- Ezt, gondolom, Debreczeni József nem hagyhatja szó nélkül. Pedig ha ez így megy tovább, a vita a végtelenségig fog elnyúlni. Pedig van még egy nagy on fontos kérdés, amit szeretnék, ha röviden tisztáznának. Baner Tamás azt úja, bogy az Antall-kormány legnagy obb vétke az, hogy lejáratta a parlamenti demokráciát, és hogy a demokrácia bec'letct csak a következő kormány adhatja vissza. Debreczeni József ezzel szemben azt írta. hogy az ellenzék becsületét lejáratta az SZDSZ, és föltcszi a kérdést: ki fogja visszaadni az ellenzik és az ellenzékiség becsületét? D. J.:í gv van. Én csak szelíd formában tettem föl ezt a kérdést, inkább csak visszakérdeztem. Ezt annyiban indoklom meg, hogy az a radikális elitpártra jellemző liberális ellenzékiség. amelyik véleményem szerint az SZDSZ politikáját a legtöbb esetben meghatározta - vagyis ez a fajta, nem igazán konstruktiv, hanem nagyon elvi és nagyon radikális ellenzékiség -, valamint az erre adott, ugyancsak éles kormánypárti reakciók miatt tűnhet olyannak a magyar közvélemény szemében a magyar politikai élet mint ahol késhegyig menő éles viták vannak. Ez bizony ellenszenvet kelt az emberek többségében. Ez természetesen nem normális dolog - egyszerűen arról van szó, hogy a magyar közvélemény nincs eléggé hozzászokva az ilyen vitákhoz. B. T.: Meg kell ismételnem azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a maga ellenzéki tevékenységében. kritikájában következetesen ahhoz tartotta magát hogy nem támaszt olyan követeléseket ellenzékben, amiket adott esetben kormányon ne tudna maga teljesíteni. Ennél tisztességesebb ellenzéki magatartást nehezen tudok elképzelni. D. J.: Azt elismerem, hogy a túlzó szociális követelések, a szociális demagógia eszközeivel mind ez ideig nem élt az SZDSZ. B. T.: Azt is hozzá kell tennem, hogy törvényjavaslatokban, módosító indítványok tömegeben jelent meg az SZDSZ konstruktivitása a parlamentben. Más kérdés, hogy a kormánytöbbség sokszor napirendre sem engedte tűzni az SZDSZ parlamenti kezdeményezéseit. így a konstruktivitás elutasítását egyszerűen nem értem. Én bízom benne, hogy az MDF-nek módja lesz rá. hogy az ellenzékiség becsületét megőrizze a következő parlamenti ciklusban is. Ami pedig általában a politika becsületét illeti, én tényleg azt gondolom: az a fajta politizálás, az a fajta rendszeres visszaélés a hatalmi pozícióval, az a túlterjeszkedés a kormányzat normális működési területén - más hatalmi ágakba, sajtóba, a gazdaságba stb. -. az a pozícióosztogatás, hogy úgy mondjam, a zsiros igazgatói állások osztogatása országgyűlési képviselőknek (itt a zsiros szót legyen szabad két értelemben is használnom I. ez bizony nagyon széles körben ásta alá a demokratikus politika becsületét az elmúlt években. I- Ügy tűnik, újnutez^tük a beszélgetési. Debreczeni József mit szól ehhez? D. J.: Zárásképpen csak annyit, hogy éppen ezek azok a pontok, ezek azok a részletkérdések, amelyekben igyekeztem pontról pontra kimutatni Magyar Hirlap-beli cikkemben ezen állítások megalapozatlanságát. Hogyan tovább&f • T.t Í— ' égül cgy-egy számot kémek önöktől. Jelenleg - 1992 áprilisiban - a két párt együttesen körülbelül mekkora szavazótábort tud maga mellett? D. J.: A közvélemény-kutatások szerint az MDF 15 és 20 százalék között mozog, az SZDSZ pedig legutóbb 10 százalék alá került. B. T.: Én azt gondolom, hogy ha ma választásokat rendeznének, akkormind az SZDSZ, mind az MDF több szavazatot kapna, mint amennyi a jelenlegi közvélemény-kutatásokban szerepel, mivel e két nagy párt jelöltállitó képessége az egyéni körzetekben nagyobb, mint a többi párté. ■ - És összesen mennyi jönne ki a két pártra? B. T.: Azt gondolom, az összes szavazat legalább 35 százalékát ma is megkapná ez a két pán. amelyek az előző választásokon a listás szavazatoknak körülbelül 45 százalékát szerezték meg. D. J.: Annyit fűzök hozzá, hogy az 199Aig remélhető gazdasági konjunktúra - aminek az előjelei már mutatkoznak - nyilván erősen módosíthatja ezt a képet és a kormány megítélését, pozitív irányba. 8 MAGYAR HtXLAf FÓKUSZ 1**1 mtnáa JA. mMrtti Bauer Tamás: Az elszalasztott esély Az Antall-kormány két évéről — tizenkét pontban
