Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-13 / 8240. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.7. ÍV Emléktábla-avatás Antall József miniszterelnök avatta fel Angelo Rótta címzetes érsek, pápai nundus emléktábláját hétfőn a Várban, a Dísz tér 4 - 5. számú ház falán; amely egykor az apostoli nundatúra épülete volt-Angelo Rótta, aki 1930-tól 1945-ig képviselte a Szentszéket Budapesten, patrónusa volt a Magyarországra menekült lengyeleknek, frandáknak és külföldi zsidóknak. - mondotta beszédében a miniszterelnök, akinek édesapja munkatársként segítette a nunciust. - A német megszállás alatt tiltakozott a zsidóság meghurcolása ellen, és mindent megtett, hogy Budapest ne legyen a pusztulás városa. Tetteivel bebizonyította, hogy a pápai állam nem volt a nádk kollaboránsa, így nemcsak az egyházi organizádót, de az etikát is megmentette. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke hangsúlyozta, hogy Angelo Rótta életművének megismerésével lehetőség nyílik arra, hogy megváltozzon az eddig rólunk sok helyütt kialakított hamis, hazug kép, miszerint népünk Európa szégyene tenne. A tisztázásban segíthetnek azok Is, akik még élő tanúi a néhai nundus tevékenységének. Az ünnepségen koszorút helyezett el az emléktáblánál a kor- • mányfő, Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek és Angeln Acerbi dmzetes érsek, pápai nundus. (Angelo Rótta munkásságáról la-\ punk 4. oldalán tájékoztatjuk olvasó-!-mg-Hazánk a második világháború évei alatt a hitleri Németország elöl menekülők egyik célpontja lett, ahol minden megkülönböztetés nélkül oltalmat, védelmet és megélhetési lehetőséget kaptak. 1938-tól, Ausztria bekebelezése és Csehszlovákia feldarabolása után a hitleri uralom elől menekülő zsidó vallású németek és csehek nyertek nálunk befogadást, illetve segítséget tovább menekülésükhöz. 1939. szeptember derekától pedig közel százezer lengyel katona és polgári menekült lépte át a magyar-lengyel határt, hogy hazánk területén átvonulva csatlakozzon a franda földön újjáalakult lengyel kormány szerveződő hadseregéhez. A nálunk maradottak nemcsak jogi védelmet, szociális gondoskodást, művelődési-oktatási lehetőséget is kaptak, hanem a németellenes titkos ellenállás fontos bázisai is kiépülhettek magyar földön. 1940 őszétől franciák, 1943 nyarától p- ’lg a háborúval és a németekkel szembe fordult olasz katonák érkeztek, de közben délszlávok, oroszok, német fogolytáborokból megszökött különböző nem^tiségú katonák is keresték a magyarok védelmező segítségét. A menekültek tömegéről a magyar kormány, Németország legélesebb tiltakozása ellenére, a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségeket meghaladó mértékben gondoskodott. Saját segítsége mellett támaszkodott a külföldi támogatás sokra, amelyben fontos szerepet játszott a Szentszék, személy szerint budapesti követe, Angelo Rótta nuncius, aki az 1930-as évek eleje óta teljesítette szolgálatát a magyar fővárosban. A Vatikán 1939 őszétől pénzsegélyekkel, anyagi juttatásokkal közvetlenül bekapcsolódott a lengyel menekültügybe, majd 18 millió pengővel támogatta a lengyel iskolákat, egészségügyi intézményeket,! kulturális szervezeteket. Az anyagi támogatás meüett azonban a legfőbb segítség a nundus nyüt fellépése volt a lengyelek oldalán, aminek ösztönzője Antall József, a Belügyminisztérium szociális osztályának vezetője, menekültügyi kormánymegbízott volt. Kettőjük szoros kapcsolatára épült a cselekvés számos lehetősége. Angelo Rótta országjárásai, amelyek során felkereste a lengyel, a francia, az olasz, az orosz és a délszláv, valamint az erdélyi magyarok táborait, nagyon fontosak voltak. 1943-ban tett nyilatkozata bejárta a világ sajtóját; ._ Egy eltiport nemzet ßldönfutoit és nyomorultjait jöttem meglátogatni, ehelyett teljesen szabadon élő, gondtalan, életvidám, egészséges embereket latiam. ' Angelo Rótta fontos szerepet játszott Mindszenty József veszprémi püspökké, majd - Serédi Jusztin halála után - az esz tergomi érseki székbe emelése ügyében is. A nundus nyüt lengyelbarátsága 1944 márdusa után vált különösen fontossá: 1944 áprilisában tiltakozott a lengyel emigráció vezetőinek letartóztatása ellen, számtalan esetben adott ki lengyeleknek menleveleket, a lengyel zsidókat biztonságos egyházi intézményekben helyezte el, s közbenjárt a Nemzetközi Vöröskereszt teljes védelmének rájuk történő kiterjesztése érdekében. Jelentős szerepet játszott 1944 nyarán a zsidó deportálások leállításában, és abban, hogy Horthy Miklós kormányzó védelmébe vette a főváros zsidóságát 1944 októberében, a nyüas hatalomátvétel után Raoul Wallenberg tevékenysége mellett nem szabad elfelednünk Rótta nuncius szerepét. Az oltalomlevelek ezreit osztotta szét s a Nuncia túra, az egyházi intézményekzsüfolásig megteltek Rótta védelmezettjeivel. A nunaus nem volt hajlandó elhagyni a magyar fővárost, amikor a közelgő orosz csapatok elől az összes külképviselet távozott. Felhívást tett közzé, hogy Budapestet ,nyílt várossá' nyilvánítsák, mindent megtett, hogy az általa annyira szeretett Duna-parti várost megmentse a pusztulástóL Budapest ostromát a Dísz téri követség épületében élte át, együtt nélkülözve az oltalma alá vontakkal. Az elsők között sietett a kiéhezett és rombadöntött magyar főváros megsegítésére, s föléje most már egy másik nagyhatalom által üldözöttekért nyújtotta ki védelmező karjait. Ezen újabb missziója nem tartottsokáig: Rákosiék kiutasították az országból. Soha nem láthatta már viszont szeretett Budapestjét, amelyhez elszakíthatatlan szálak fűzték. Rómában hunyt el. Most annyi év után egy tábla örökíti emlékét, s a köszönet virágai, azért, hogy egykor itt élt közöttünk. Kapronczay Károly
