Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-21 / 8243. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.15. Julius Binder nem érti Prágai tudósítónktól Tisztázódott a szlovákiai része annak a szerződésnek, amelyet a hő­si erőmű építésének finanszírozására kötött egy szlovák és egy osztrák vállalat, A szlovák felet Julius Bin­der, a pozsonyi vízügyi építővállalat igazgatója képviselte, őt kérdeztem a szerződés részleteiről. Közölte, cé­ge magánjogi szerződést kötött az osztrák Androseh International Ma­nagement vállalkozással arra, hogy az utóbbi nemzetközi bankkonzorci­umon keresztül a szlovák fél rendel­kezésére bocsát egy keretet, amelyet Szlovákia vízügyi létesítmények építésére használ fel. A keret 1—3 nf lliárd schilling között mozog. A bősi vízmű befejezésére még három és fél milliárd korona szükséges. Ebből egymilliárdot önök miatt kel­lett felvennünk — tette hozzá Binder szemrehányóan. Binder úr nem értette, miért iz­gatja Magyarországot annyira ez az ügylet, amely — nem győzte hangsúlyozni — kizárólag a két szerződő vállalatra tartozik. „A szövetségi környezetvédelmi mi­niszter Prágában tőlem tudta meg a szerződés tényét, ugyanígy a parla­ment környezetvédelmi bizottságá­nak két elnöke is.” Kocinger kor­mánybiztos szerint az egész ügy­höz a magyaroknak semmi közük, j • Nyarádi Péter MH-információ A Magyar Hírlap tegnap felhívta Hannes Androseh bécsi irodáját, miután ott hétfőn azt mondták, hogy kedden válaszolnak kérdése­inkre a szerződés ügyében. Az iro­dában ismét azt közölték, hogy Androseh úr nem tartózkodik hiva­talában, titkárnője pedig beteg. A telefonos kisasszony kijelentette: azt az instrukciót kapta, hogy min­den újságíróval közölje, az adott ügyben nincs tájékoztatás. Kétszázötven polgármester a Dunaszaurusz ellen Duna Konferencia Bős ellen — Szlovákiában Duna Konferenciát szerveznek a szlovákiai környezetvédők Duna­­szerdahelyen április 25-én — in­formálta lapunkat Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, aki egyben a szlovákiai környezetvé­dők egyik vezetője. A konferenciá­ra meghívták az Eurolánc. vala­mint u Greenpeace világszerte is­mert környezetvédő szakértőit s az ENSZ illetékeseit. A konferencián nem kevesebb, mint kétszázötven Duna menti város polgármestere képviselteti majd magát, s a tervek szerint tiltakozónyilatkozatot fo­galmaznak a bősi vízerőmű meg­építése ellen. Érdeklődésünkre Pázmány Péter elmondta, sajnálatosnak tartja az osztrák lépést, már csak amiatt is, hogy a környékbeli lakosok egy ré­sze megzavarodva figyeli a fejle­ményeket, s jó néhányan úgy vélik: mégis igaza lehet a szlovák félnek, ha már az osztrákok ilyen hatalmas beruházást terveznek az erőmű mi­hamarabbi befejezése érdekében. Ugyanakkor a polgármester bízik a környék lakosságában, s úgy véli: a kezdeti bizonytalanságok után is­mét világosan látják majd az em­berek, hogy a Dunaszaurusz való­ban létüket veszélyezteti. Ezt pél­dázza majd a Duna Konferencia is, amely deklarációt intéz az illetékes kormányszervekhez az építkezés azonnali leállítását követelve. •B. J. Bécsi tudósítónktól „Örülök, hogy Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel a két ország közötti megoldatlan kérdé­sekről baráti körben beszélhettünk" — mondta a Magyar Hírlapnak Jan Camogursky. A szlovák kormányfő azt állította, hogy a bősi erőmű be­fejezése biztosítva van: ha mégsem sikerülne külföldi pénzt behozni, akkor sajat erőből kell az erőmű építését befejezni. Ehhez a szlovák minisztere'- k szerint nyolcmil­­liárd koronára van szükség. Erhard Busek, az Osztrák Nép­párt elnöke, alkancellár a Magyar Hírlap kérdésére hangsúlyozta, hogy a bősi erőmű befejezéséhez egyetlen osztrák államosított bank vagy más pénzintézet sem járul hozzá. A volt osztrák pénzügymi­niszter. Hannes Androseh által fel­ajánlott négymilliárd schilling nem osztrák pénz, hanem egy nemzet­közi konzorcium befektetése — tette hozzá. • Pogány Jenő Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom