Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

Magyar Hírlap, 1992.ápr.4.-------------------------------------------------2— UL A kormány pótcselekvésbe menekül A kedvezőtlen gazdasági és po­litikai tények elől a kormány a pót­­cselekvésbe menekül — mondta Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke a téti liberális klubban a Zété­­nyi—Takács-törvényre célozva. Ezt ugyanis a parlament tizenhét napig tárgyalta, míg a költségve­tésre három nap jutott. Tölgyessy szerint a taxisblokád után Antall József a kormányátalakítással és a Kupa-programmal tétova lépéseket tett a demokratikus konszenzus ki­alakítása felé, ám később mégis a pótcselekvést és a hatalmi politizá­lást választotta, vagyis a hivatali és gazdasági pozíciókba saját kádereit ülteti. Ha az SZDSZ két év múlva kormányra kerülne, igyekezne el­kerülni a hasonló visszavágást — mondta a liberális párt elnöke egy kérdésre válaszolva. Sajnálatosnak tartja, hogy az SZDSZ belesodró­dott a társadalomnak céltalan civa­­kodást jelentő országgyűlési viták­ba, mert ma pragmatikus gazdasági kérdésekkel foglalkozó politikával érhetne el sikereket. 1991 végére ugyanis az MDF feladta eredeti vá­lasztási ígéreteit. Nemzeti közép­­osztály kialakítása helyett ma ezt a réteget sújtják a legnagyobb adó­terhekkel, és lelassult, államosított, lopakodó lett a középosztályt te­remtő privatizáció is. Nem valósult meg az eredeti programban szerep­lő önkormányzatbarát politika sem. Egy másik kérdésre válaszolva Tölgyessy kifejtette, hogy akkor sem lennének jobb mutatók, ha két éve az SZDSZ nyerte volna meg a választásokat, de legalább már el­indult volna az ország az alagút vé­ge felé. Az előadás után a pártelnök in­terjút adott számunkra. — Elnökké választása idején az ön egyik célkitűzése az volt, hogy az SZDSZ-nek meg kell szólítania a társadalmat. Egyetért azzal, hogy ez nem sikerült? — Egyetértek. Az SZDSZ válto­zatlanul belső gondjaival van el­foglalva. De ez az igény továbbra is rendkívül fontos, és teljesítetlen­­ségében az én felelősségem is megállapítható. Bennem a szándék változatlan: az SZDSZ-nek a vá­lasztók gondjaival kell foglalkoz­nia. A vállalkozók ügyeivel, a nyugdíjasok, a munkavállalók leg­égetőbb gondjaival, az inflációval. privatizációval, munkanélküliség­gel. Az a párt, amely belső vitáival van elfoglalva, számíthat rá, hogy a közvélemény lepontozza. Ha az SZDSZ demokratikus döntésekkel nem jut túl nagyon gyorsan a belső vitákon, belátható a további tér­vesztés. — Mi az, amiért ön felelős? — Ezideig arra törekedtem, hogy az SZDSZ-en belüli törekvé­sek harmonizálhatok legyenek. Többet kellett volna törődnöm sa­ját politikámmal, saját mondaniva­lómmal. — Mostanában az SZDSZ Or­szágos Tanácsának elnöke önnél is többet szerepel a sajtóban... — Ha az SZDSZ-nek a válasz­tók számára fontos mondanivalója van, akkor szerepeljen sokat. Mindegy, hogy a fontos dolgokat ki mondja el. — A Magyar Hírlap-béli Deb­­reczeni-cikk szerint a Mérleg utcai pártközpont az ön elnöksége alatt szinte kiürült. — Debreczeni József tévedett. A Mérleg utcában jelentős szemé­lyi változások nem voltak. Ugyan­akkor tény, hogy az SZDSZ mind­eddig mozgalmi módszerekkel dol­gozott. Nem úgy, mint egy modem párt, sok fizetett munkatárssal, szakértővel. A programomban az is szerepelt, hogy üzemszerű, profi pártot kell megszervezni. Ebben történtek is lépések, de nem abban a tempóban, ahogy én azt remél­tem. — Hol tart most az átalakítás? — Az SZDSZ-nek új pártigazga­tója van, új a gazdasági vezetés, új emberek dolgoznak a központban. — Vidéki SZDSZ-tagok a párt­közi kapcsolatok tisztázatlanságát tartják az SZDSZ legnagyobb problémájának, és úgy gondolják, hogy „Tölgyessy Pétert nem enge­dik törődni a párttal". — Ezeket az állításokat én nem tudom megcáfolni. A párt üzem­szerűvé tételével nem tudtam kellő mélységben foglalkozni. Bár ennek látványos eredményei nincsenek, viszont lehetővé teszi, hogy az SZDSZ egyáltalán létezzen. En is úgy érzem, hogy a tartalmi politi­kára kevés erőt tudtam fordítani. Ezen mielőbb változtatni kell. A pártközi kapcsolatokról: mindenki­vel szemben nyitottnak kell lenni, aki polgárosult, öntevékeny Ma­gyarországot akar. E tekintetben jól indult az új vezetőség. Vala­mennyi fontos partnerrel találkoz­tunk, mind a pártok, mind az egy­házak, szakszervezetek, vezetői kö­zül. A legfelsőbb szinten való kap­csolatfelvétel megtörtént. A folya­matos kapcsolattartás okoz gondot, de ezzel már megint a profi, üzem­szerű párt tervéhez jutunk... — Nemrég kiderült, hogy a \ kormánypártok parlamenti képvi­j selőinek az állam pozíciókat jutta­tott az állami vállalatok vezetésé­ben. Van-e az SZDSZ-ben hasonló pozíciójú ember? — Nem tudom, van-e ilyen kép­viselőnk. Az egyéni kerületi SZDSZ-es képviselők kaptak egy levelet az ipari minisztertől, hogy ajánljanak valakit az átalakulás előtt álló vállalatok vezetőségébe. Nem a mi képviselőinket hívták te­hát ezen posztokra. Én nem örülök, hogy állami vállalatoknál az or­szággyűlési képviselők igazgatóta­nácsi vagy felügyelő bizottsági ta­gok lehetnek. Talán törvényesen is ki kellene zárni ezt valamilyen összeférhetetlenségi szabállyal. • H. Sz./Graffiti

Next

/
Oldalképek
Tartalom