Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

Í Tops zauadság, 1992.ápr.4 Az orvos magas jövedelme össztársadalmi érdek - nyilat­kozta dr. Surján László népjó­léti miniszter a Népszabadság­nak. - A világon mindenütt ki­emelkedő jövedelmet élvez a doktor, s ez nem okoz társadal­mi feszültséget. Az állampolgár ugyanis számíthat arra, hogy minden emberileg megtehetőt megtesznek majd érte, ha bajba kerül. Most viszont, ismerte el a miniszter, csődhelyzet van a bérek, keresetek terén is. A jelenlegi csődhelyzet egyik okának Surján doktor azt ne­vezte, hogy a lakosság, amely az átalakulás minden terhét viseli, a rárakott, kötelező terheken túl nem tudja már korábbi „önkén­tes” terheit vállalni. Az egész­ségügyben dolgozókat így kettős csapás érte: a megélhetési költ­ségek növekedése, és jövedel­mük - helyesebben a jövedelem borítékba dugott részének, a borravalónak, finomabban a pa­raszolvenciának - csökkenése. A nyolcvanas években az egészségügyben a bérek 14 szá­zalékkal maradtak el a többi ágazattól. Ma e különbség két százalékra zsugorodott. Mivel azonban az egészségügyben a jövedelmek egy része csupán a bér, egy orvos, egy ápolónő csak a jövedelem fogyását érzé­keli, nem pedig a bérek vi­szonylagos emelkedését. (Folytatás az 1. oldalról) Arról, hogy miért iktatják közbe az önkormányzati lép­csőt, miért kell a polgármesteri hivatalba pecsétért mennie an­nak, akinek nincs biztosítása, a miniszter azt mondta: ez az a hely, ahol meg tudják külön­böztetni a „célszerű szegény­embert” attól a vagyonostól, aki be nem jelentett munkák­ból, az adóhivatal elkerülésével igencsak jól él. És élhet ma Magyarországon valaki a va­gyona kamataiból is. Ők majd - „szegénypapír” híján - megta­lálják a legális módját annak, hogy egészségügyi biztosítást szerezzenek. A jelenlegi törvénymódosí­tás hatását a miniszter így be­csüli: az alapellátásban dolgo­zók hivatalos jövedelme (min­denekelőtt a körzeti orvosi rendelőkben dolgozókról van szó) körülbelül 50 százalékkal nő. Átlagosan 1000 cédula lea­dása 30 ezer forint jövedelem­­növekedést jelenthet. Ezen az orvos és munkatársai osztoz­nának. Az érdekképviseleti szervek határozottan elutasitották azt, hogy az egészségügyben a bér­emelés a társadalombiztosítási járulék emelésével történjék. Ha a járulék nem nőhet - „ezt a társadalom már nem tudná elviselni” -, akkor az egyetlen út a hatékonyság nö­velése. Demagógia kijelenteni - mondta a miniszter -, hogy az egészségügyben már nincsenek Az egészségügy jövője az összlakosság bérének a növeke­désétől függ - állítja a minisz­ter. - 1990, a „forráscsere éve” óta az egészségügyre nem a költségvetés maradéka jut, ha­nem egy törvényesen elkülöní­tett alapból finanszírozzák. Az alap viszont a lakosság bérei­nek a függvénye. Surján doktor nem hiszi azt, hogy az egészségügy jelenlegi állapota, a társadalombiztosí­tási alapból való finanszírozás, a TB-alap feltöltetlensége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hosszú távon megmarad a vi­lágrekordnak számító „sarc”, a 10 plusz 44 százalékos társada­lombiztosítási járulék. ^ Mi­helyt európai bérek lesznek Magyarországon, európai mé­retű járulékokban lehet gon­dolkodni - jelenti ki. Az egészségügyre jutó há­nyad - az állami összkiadáso­kon belül - valamit növekedett. Ha az 1989. évi állami összki­adásokat 100 százaléknak vesszük, akkor 1992-ben ez 192,2 százalék. Ha az 1989. évi egészségügyi kiadásokat vesszük 100-nak, akkor az 1992-es érték 207,9 százalék. Az ellenzék egy része az ál­lampolgári jogon kapott egész­ségügyi ellátás elkobzásának tekinti az új egészségbiztosítási rendszert. A miniszter viszont belső tartalékok. Izrael példá­ját említi. Magyarországon 1000 lakosra 11 kórházi ágy jut, Izraelben pedig 2,6. („Az izraeli egészségügyi szolgálat csodásán ellátja az arab terüle­teket is, semmiféle diszkrimi­nációt sem láttam” - jelentette ki határozottan.) Az izraeli adatot ugyanakkor alacsonynak tartja, véleménye szerint 5-8 ágy volna ezer lako­sonként reális. Magyarorszá­gon is? Ahol a társadalom egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint a fejlett ipari államok lakosságáé? Egy adott betegséggel egy magyar több időt tölt kórházban, mint tő­lünk nyugatabbra. Ennek nem az az oka - vélekedett a mi­niszter -, hogy a magyar orvos rosszabbul gyógyít, hanem az a gyakorlat, hogy „ágykihasz­­náltsági mutatókkal” mérték a kórházak tevékenységét. Az volt az érdek, hogy az ágyakon feküdjenek. Hogy lehet az ágyak számát csökkenteni? A miniszter kije­lentette, ez hosszú távú folya­mat. Nem a következő hónapok feladata. Például úgy, hogy a kórház egy szárnyat átad olyan szociális intézménynek, amely gondozza azokat a szociálisan rászorulókat, akik eddig beteg­ként feküdtek a kórtermekben. Az is megoldás lehetne, ha a biztosítók megvennének egy kórházban 150 ágyat. Csak korszerűsítik, de nem vesznek mindenből újat. így ugyanaz a büszke a biztosítási kártyák in­tézményére, mert - mint fogal­mazta - sikerült a költségvetés­ből, még a mai, megszorító kö­vetelmények között is, egy olyan (körülbelül ötmillárd fo­rintot hozó) csatornát nyitni, amilyen eddig nem létezett.- Éddig deklaráltuk az állam­­polgári jogon járó egészségügyi ellátást - mondta. - De az állam ezért nem fizetett az egészség­ügynek. Most azt mondjuk, hogy az orvosi ellátáshoz az ál­lampolgár biztosítási alapon jut hozzá. Viszont vannak olyanok, akik képtelenek a biztosítás di­ját kifizetni. Helyettük a költ­ségvetés állja ezt. (Folytatás az 5. oldalon) felszerelés, ugyanaz a szaktu­dás áll a biztosított és az extra­biztosított betegek rendelkezé­sére. A külön biztosítás jobb el­helyezést („hotelellátást”) je­lent. Olyan rendszert terveznek, amelyben azok a betegek, akiket ingyen látnának el a saját körze­tük kórházában, fizetnének a másik kórházban, ha ott egy sztárorvoshoz ragaszkodnak.- Egyesek szerint - mondta Surján László dr. - 30-40 mil­liárd forintnyi az az összeg, amit ma a betegek az orvosok­nak adnak. Ezzel akár 100 szá­zalékos béremelést is finanszí­rozni lehetne. Nem tudom, mennyi ez a pénz. Szerintem kevesebb. De akármekkora is, ha kötelezővé tennénk, akkor a szegényeket, akiktől tisztessé­ges orvos nem fogadott el pénzt, most fizetésre kötelez­nénk Nem félő, hogy megmarad a paraszolvencia, a borravalózás? Hiszen hiába emelik a fizetése­ket, hiába adják le a cédulákat, az emberek ugyanazokba a rendelőkbe, ugyanazokba a kórházakba járnak a jövőben is. Távozáskor pedig előveszik a borítékot.- Az olyan betegséget, ami­lyen a paraszolvencia, nem le­het egy csapásra meggyógyíta­ni - mondta a miniszter. - A megszüntetés eszköze csak a tiltás lehetne. Tessék mondani, hol vált be valaha is a tiltás? K. A. Az egészségügy jövője a bérektől függ Dr. Surján László szerint az orvos jó jövedelme mindenki érdeke

Next

/
Oldalképek
Tartalom