Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)

1992-04-08 / 8238. szám

A kiskaliberű. pártszellém nem tetszik nekem Népszabadság, 1992.ápr.4 V Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, IV. Károly és Zita hercegnő gyermeke­ként 1912. november 20-án született az ausztriai Reichenauban. Tízéves volt, amikor édes­apja meghalt. Ausztriába, mint a dinasztia tagja, nem térhetett vissza (ez a döntés 1966-ig volt érvényben), Svájcban, Spanyolországban élt - az egyetemet Belgiumban végezte -, 1940 és 1944 között pedig az USA-ban. Churchill ugyan következetesen felségnek szólí­totta. ám ö a realitások talaján állva politizált. A háború alatt aktiv Hitler-ellenes politi­kát folytatott. A háború után a Páneurópai Unió elnöke s az Európa Parlament tagja lett, a bajor Keresztényszociális Unió listáján választották meg. Ő kezdeményezte az európai útlevél bevezetését is. Két fia és öt lánya van. Dr. Habsburg Ottó, Miklós Gábornak és Vajda Péternek, lapunk munkatársainak adott interjút.- Ön politikus és történész. Mind a két minőségében kérdezném, hogy öt évvel ez­előtt számitott-e a változásokra, amelyek nálunk és a térségben lezajlottak. Ha nem ugyanerre számított, akkor mégis hogyan képzelte akkor a közeljövőt?- A változásra számítottam. Az ember ugyanis látta, mindenféle oka van annak, hogy miért fog felbomlani a Szovjetunió. Az első ok, hogy 1965- ben az interkontinentális rakéta meg­jelent. Mert ezután mindenkit, min­denhol, minden percben lehet látni és : meggyilkolni. Mivel Oroszország leg­nagyobb szövetségese a tér volt min­­«— dig, a tér megszűnése megváltoztatta rt Oroszország stratégiai állását a világ­­ban. A második nagy ok a tranzisztor — felfedezése volt, hiszen ezután min- Ä denki a külföldi rádiókat hallgathat­­^ ta. Sztálin idejében ez lehetetlen volt. Amikor engem 1979-ben képviselő­­*; rnek választottak, akkor volt az első £ i nagyobb vita az Európa Parlament­­” »ben a hír mozgásának szabadságáról. .p£ |Én voltam a kérdés előadója. Akkor 15 »foglalkoztam először komolyan a do- Z! f loggal, akkor még működtek a gépek, ,■ é amelyek zavarták a külföldi adáso- Jjj ! kát. Annak idején egy ilyen hatalmas — ! orosz gép az összes világhíreket egy r :18 kilométeres szélességű, 200-300 S j kilométer hosszú sávban hallgatha­jtatlanná tette. Több mint háromezer ! zavaró rádióadójuk volt, ám ezekkel ! már nem boldogulhattak a tranzisz­­£ tor ellen. Ráadásul az arab országok J adói is sokkal jobbak lettek, mert mi S ugyan Nyugaton elsőrangúakat gyár- C/2 tottunk, de ezek olyan drágák voltak, hogy ezeket csak az arabok tudták megfizetni. így tört be az iszlám, szé­les fronton (Szovjet) Közép-Ázsiában. A harmadik lépés pedig az új techni­ka és a marxizmus ellentéte volt. Em-! lékszem, annak idején Bécsben egy orosz miniszterrel beszéltem, aki ak- . kor már nekem azt mondta, hogy ez az ő fő problémájuk. Ez úgy 10-15 éve lehetett, nem emlékszem ponto- ' san. De már korábban, Hruscsov uralmának az elején, az akkori szov­jet tudományos akadémiának a főtit­kára elment Párizsba. Az szenzáció volt, mert ő volt az első orosz, aki egyedül utazhatott, és elment egy hi­res francia közgazdászhoz, akinek azt j mondta: rájöttünk, hogy a marxiz­mussal nem tudunk boldogulni, mert az elmélet a modem technikákkal el­lentétben van. Feltette a kérdést: mit lehet csinálni, hogy a gazdasági inf­rastruktúrát megváltoztathassuk, de a politikai rendszert fenntarthassuk? És akkor a francia tudós azt mondta: kedves barátom, az emberiség ezt már kétezer éve próbálja, sok szeren­csét kívánok hozzá. Ezek voltak az első jelei annak, hogy ez nem tarthat soká.- Tehát ami három-négy-öt évvel ezelőtt történt, az valamiképpen önt felkészülten érte. Mára ön magvar belpolitikai szemé­lyiség is lett, ezt gondolom nem tagadja el­nök ur, tehát szeretném egy aktuális ügyről kérdezni. Éppen a mi lapunknak nyilat­kozta eg)- kereszténydemokrata képviselő, aki azóta elhagyta a pártját, hogy a KDNP-n belül van egy kisgazdás-legiti­­mista csoport - így fogalmazott -, akik ön körül tömörülnek. Mit tud erre mondani? ! - Őszintén szólva én nem tudtam I erről a csoportról, meg arról, hogy tö­mörültek körülöttem. Én itt most egyelőre nem foglalkozom belpoliti­kai kérdésekkel. Nekem van egy bizo­nyos pozícióm az Európa Parlament­ben, ezt azzal szereztem, hogy min­den párttal fönntartottam a baráti kapcsolatot. Én azon kevés képviselő közé tartozom, aki a kommunisták­kal, szocialistákkal, de a szélsőjobb­­oldallal is le tud ülni. Mindig az volt a koncepcióm, hogy az egységet azon kérdésekben akarom elérni, amelyek engem érdekelnek. És így mindmáig minden magyar javaslat ellenszava­zat nélkül ment keresztül a parla­menten. A magyar delegációban tehát igazán jó barátok vagyunk. Én bárkit megkérhetek a tagok közül, és tudom, hogy ő a megfelelő irányba fog mű­ködni. Ennek én nagyon örülök. Te­hát én személyes jó viszonyt tartok Horn Gyulával is, hiszen a szociálde­mokraták éppen olyan fontosak ne­kem, mint a többi párt.- Tehát CSU-képviselö létére jó viszo­nya van Horn úrral?- Nyíltan beszélek erről, elvégre bevezettem az európai díszszenátus­ba, én mutattam be öt ott. Én ugyanis nem tudom elfelejteni, hogy vannak bizonyos hazai politikusok - bármi­lyen legyen a múltjuk -, akik a döntő pillanatban kiálltak a nemzetért.- A hazai népszerűségének nem az az oka. hogy önt egységesítő politikusnak tartják? Ez a közkedveltsége fantasztikus, hiszen ötszáz év óta ön a legnépszerűbb Habsburg ebben az országban.- ...azért Erzsébet királyné sokkal népszerűbb volt nálam... és Mária Te­rézia is, gondoljanak a Vitám et san­­guinem-re.- ...igen, de nálunk az a közvélekedés, bog)- az egység hiánya - ez az ősi magyar átok - okozza a gondokat. Nem gondolja, hogy a spanyol modell valamilyen módon alkalmazható a mai Magyarországon?- Ennek a modellnek van hatása a magyarságra. De például Romániá­ban, Bulgáriában is hat. A romániai magyarok vagy akár a cigányok mind királypártiak, mert azt remélik, hogy a román király meg fogja védeni őket. Mondjuk ki: a spanyol király renge­teg szolgálatot tett a királyság ügyé­j nek.- ...úgy érti, a monarchizmus ügyének?...- Igen, mert az emberek keresnek valakit, aki a pártokon fölül áll és aki védi a kisebbségeket.- Amikor spanyol modellről beszélünk, másra is gondolunk, a megbékélésre. ^- A király személyisége nélkül nem sikerült volna megbékélni. Én eleg jól ismerem a spanyol helyzetet. Óüt ! persze hallatlan nagy szerencséjük volt; három jelentős ember is akadt, aki akarta a megbékélést; a király, aki fölöttük állott, Felipe Gonzalez, aki az ellenzékből jött és Fraga Iribame, aki a francoizmusból jött. Ez volt a gyönyörű szép dolog. Nem tudom, hogy minden országban lehet-e találni ilyen embereket, ezért külön szerencséje volt Spanyolországnak.- Nem volna szüksége Magyarországnak is ilyen szerencsére?- Biztos. Itt van egy bizonyos kis­­! kaliberű pártszellem, ami nem tetszik 'nekem. Úgy értem, hogy kiközösíte­nek embereket, bizonyos emberekkel inem is illik beszélni. Számomra ért­­ihetetlen, hogy mennyire meghara­­jgudtak rám, mert Horn Gyulával be­szélek. Én hálás vagyok neki. nem fo­gom elfelejteni, hogy mit tett annak idején, ’89-ben. Azonkívül ő ma Magyarországon a szocialisták veze­tője. Az én bizottsági alelnököm szo­ciáldemokrata, nagyon jól tudok ve­lük együttműködni. Persze minden totális rendszer megszűnte után sok az ilyen akadály, mégis az összes pár­tot összefogva kellene egységesen föl­lépni. Kifelé legalábbis. Az a tapasz­talatom, hogy embereink, akik kijön­nek a delegációhoz - nagyon rendesen viselkednek, nagyon egységesen. Pél­dául pár hónapja meghívtuk a szak­­szervezetek képviselőit, hogy talál­kozzanak a mi csoportunkkal. Egy kissé féltem, hogy belpolitikát fognak behozni, ami megint a harmónia ellen hat, de nem ez történt. Ez az év döntő, mert még az idén szeretnénk keresztül vinni, a mi társu­lási szerződésünk ratifikálását- Talán még gyorsabban is - remélem, mert biztos nem vagyok -, hogy én fogom előterjeszteni, úgy a bizottságban, mint a parlament plenáris ülésén. De hát ez szörnyű lassú, bürokratikus masina. Most beszéltem erről Delors úrral, a politikai bizottság elnökével. Úgy érzem, hogy ő segíteni fog. Nem akarom, hogy kifelé ez a be­nyomás legyen: Magyarországon hi­ányzik az egységes felfogás. Egyék egymást a magyarok a belpolitiká­ban, de a külpolitikában legyenek egységesek. Ezért örültem annyira, hogy a szakszervezetek képviselői olyan lojálisán beszéltek, és hogy ez jó benyomást keltett.- Ön jól tudja, hogy a roman és a szerb sajtó sokszor támadja a visegrádi harmák együttműködését, s ezt a dunai monarchia fejújitásaként tüntetik fel. Mi a véleménye a regionális eszme esélyéről a térségben?- Én egységes Európában gondol­kodom. Egységes Európára van szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom