Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Magyar Hírlap, 1992.ápr.l. (6 Reménytelen a tb-tartozások behajtása? A börze sem segít... MH-információ A társadalombiztosítás kintlevősége 55 milliárd. S ez még messze nem a végösszeg, hiszen, ha nem sikerül behajtani a tartozásokat, év végére ezek összege elérheti a 100 milliárdot is. S bár a behajtásról milliónyi szó esett az elmúlt években, e téren nem történt semmi kézzelfogható. Ha csak azt nem soroljuk ide, hogy hosszas vívódás után — valamikor 1990 táján — a TB legalább nyilvánosságra hozta legnagyobb adósai listáját. A közelmúltban már határozottabb lépések történtek a milliárdok beszedésére. Felmerült az úgynevezett TB börze megszervezésének ötlete. Ennek keretében nem a társadalombiztosítás, hanem egy általa megbízott cég értékesítené az adósok e célre felajánlott ingó- illetve ingatlan vagyonát. A megbízással azonban a tb ki is lép a piaci adás-vételekből, arra hivatkozva — joggal —, hogy nem kockáztatja a biztosítottak ellátására • Folytatása a 4. oldalon • Folytatás az 1. oldalról rendelkezésre álló pénzt, s nem hajlandó nehezen vagy egyáltalán nem értékesíthető vagyonnal bíbelődni. A .játszma” ettől kezdve az adós és a megbízott között zajlana. Ez utóbbi, meghatározott jutaiék ellenében, értékesítené a felajánlott vagyontárgyakat, míg az adós kifizetve a közvetítőt, a fennmaradó pénzből rendezné adósságát. Ebben a felállásban tehát a tb nem kockáztatna semmit, az adós — leróva tartozását — elkerülné a felszámolási eljárást, az adásvétellel megbízott cég pedig tisztes jutalékhoz juthatna. A börze ötlete hónapokig formálódott. Eleinte szó sem volt pályázati kiírásról, a tb — tájékozódva bankoknál és a szóba jöhető cégeknél — megbízással igyekezett vállalkozót találni. így került képbe a B1XBIT Kft., amelynek képviselőivel többször is tárgyaltak a tb vezetői. írásos megállapodásra azonban nem került sor. Időközben a tb frissen kinevezett felügyelő bizottságai is akcióba léptek. Javasolták, hogy nyilvános pályázaton keressenek vállalkozókat az adósság ilyetén behajtására. Ezt követte végülis a pályázat kiírása, melyre a jelentkezési határidő április 10. A jelentkezők dr. Selényi Károly, pénzügyi főosztályvezetőnél tehetik le névjegyüket, érdeklődhetnek a részletek iránt, adhatják be pályázatukat. Mint megtudtuk, nagyon sok a jelentkező, a döntő szó azonban a felügyelő bizottságoké. Ők választják majd ki a társadalombiztosítás számára legkedvezőbb feltételeket ajánló céget. A börze majdani eredményességével kapcsolatban egyébként erősen megoszlanak a vélemények. A BIXBIT Kft egyik tagja szerint az adósságállománynak csa egy töredéke hajtható be ezzel a módszerrel, amely voltaképp nem túl előnyös az adós számára. A börzén való részvétel ugyanis gyakorlatilag kényszer árverést jelent. Erre pedig csak nagyon „beszorított" helyzetben késztethető bárki. Selényi Károly sem hiszi, hogy a 55 milliárdos kintlevőség egészét érintené a börze. Talán, fogalmaz óvatosan, a tartozások 20-30 százaléka törlesztethető ilymódon. Az idő mindenesetre halad. A tartozás nagysága napról napra emelkedik, a behajthatóság viszont egyre távolabb kerül. Január elsejétől életbe lépett az új csődtörvény. Ez számos, kisebb-nagyobb céget érintett már eddig is, többek között olyanokat, akik tartoznak a társadalombiztosításnak. A csődeljárás során igyekeznek kielégíteni — amennyiben van rá pénz — az illető cég tartozásait. Ez azonban meghatározott sorrendben történik, s ebben a sorban a tb — karöltve az adóhatósággal — csupán utolsó előtti. Minél több cég ellen indul tehát csődeljárás, annál reménytelenebb a tb tartozások behajtása. Ezért kellene minél előbb akcióba lépnie a tb börzének. • Horváth Judit
