Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.26. Keresztútnál a Történelmi Igazságtétel Bizottsága Ki viszi tovább a lyukas zászlót? A botrányba fulladt decemberi küldöttgyűlésen csak abban tudtak dűlőre jutni: márciusban újra kezdik. S most szombaton híreink szerint valóban sor ke­rül a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága sorsdöntőként emle­getett közgyűlésére. Megpe­csételődik-e a keresztúthoz ér­kezett T1B sorsa a hétvégén, lesz-e, aki továbbviszi az 56-os forradalom lyukas lobogóját? - ennek jártunk utána a héten. Vásárhelyi Miklós: Vízválasztó- A TIB az elmúlt hónapok során külső beavatkozásra, erőszakos fellé­pések nyomán, alapvetően megvál­toztatta szemléletét. A magam részé­ről, ezt az új vonalat nem tudom vál­lalni, és mint azt már korábban beje­lentettem, nem kívánom magam a to­vábbiakban az elnöki tisztségre jelöl­tetni. Amennyiben ez a nem szeren­csés fordulat tovább tart, akkor kilé­pek a szervezetből is - szögezte le beszélgetésünk legelején Vásárhelyi Miklós országgyűlési képviselő, a Nagy Imre-per - Kopácsi Sándorral együtt - túlélője.- A TIB vitathatatlanul a rendszer­­változás egyik előkészítője volt, irány­mutatóvá vált, megnyilatkozásai ideha­za és külföldön is közfigyelmet keltet­tek, szavaik higgadságra, megbékélésre intettek. Hogy jutott el a TIB odáig, hogy a széthullás veszélye fenyegeti? Többen azzal keresik erre a magyará­zatot: betöltötte történelmi küldetését-.- Nem osztom ezeket a diploma­tikus megfogalmazásokat, miszerint a TIB betöltötte a történelmi szerepét, s nem lévén dolga, egyszeriben fölös­legessé vált. Inkább arról van szó, a TTB-en belül erős agitáció folyt, megszerveződtek csoportok, s külső biztatásra nagyon határozottan a kor­mány politikája mellett foglaltak ál­lást és a napi politikában különböző érdekek mellett akarták elkötelezni a TIB-et. De nekünk egyik alapvető tö­rekvésünk volt kezdettől fogva, hogy a TIB tevékenységében ne legyen sem kormányellenes, sem kormánypárti, mint független társadalmi szervezet az intézkedéseket azon mérje le, mennyiben felelnek meg az emberi méltóságnak; pártokon felül és kívül álljon, semleges legyen.- Mi okozta a végzetes szakadást?- A vízválasztó a Zétényi-Ta­­kács-féle elévülési töm ény fogadtatá­sa volt, amely általában a magyar közéletet is alaposan megosztotta. Én nyíltan felléptem a törvénytervezet ellen. A TIB-tagság jelentős része azonban támogatta ezt a törvényja­vaslatot. Amit meg tudok érteni, mert ezek az emberek úgy érzik, ki­toltak velük, sem erkölcsileg, sem anyagilag nem részesültek abban a megbecsülésben, ami őket megillette volna. Sikerült ezeket az embereket felheccelni és a Zétényi-Takács tör­vényből választóvizet csináltak, mondván, aki igazi 56-os, az e mö­gött sorakozik fel, s aki ez ellen van, az elárulta a forradalom ügyét.- 1988-ban, amikor elkészült első kiáltványuk, az ereklyeként őrzött lyu­kas zászlót ismét a magasba emelvén el­tökélték, a messzehangzó igaz szó erejé­vel fogják a történelmi igazságtételt kö­vetelni. Megtörtént az igazságtétel?- Nem történt meg. A mi zászló­fölemelésünk az illegalitás körülmé­nyei között történt. Akkor, ezek kö­zül az urak közül, akik most ilyen na­gyon hangosak és a bátrak bátrát ala­kítják, senkt sem csatlakozott hoz­zánk. Pedig lehetett volna, hiszen ke­vesen voltunk, szívesen vettük volna, ha minél többen állnak közénk.’ Leszögeztük: nem akarunk megtorló politikai pereket. Egyszerűen a társa­dalmi józanság és célszerűség veze­tett bennünket, a békés átmenetet hir­dettük. Azt akartuk, a hatalmukhoz az utolsó pillanatig ragaszkodók semmiféle ellenállást ne fejtsenek ki, hanem minél simábban adják át a kormányzást. Ugyanakkor múltunk tisztázásában nem ismertünk alkut. Létrehoztuk az 56-os Intézetet, ame­ly ma már szép dolgokat produkál. Amikor a történelmi igazságtételről beszéltünk, azt akartuk, a jövő és a közvélemény számára tisztázva le- Syen a múlt, s tisztázva legyen többek között az is, ki miért felelős személy szerint.- Az előbb már emlegetett lyukas zászlót most - úgy tűnik - kicsavarják az önök kezéből, s mások akarják to­vábbvinni, még magasabbra tartani, de már egészen más célok érdekében. Hogy éli ezt meg?- Poli tikai manőver ez, manipulá­ció, amely erős támogatásban részesül a hatalom részéről. Rosszul esik, hogy így történik, hogy a TTB-en egy egész más szellem uralkodik el, mint amit magunkénak tekintettünk.- Van a TIB-nek jövője?- Szerintem akkor volt jövője, amikor tényleg nagyon szigorúan és elvhűen betartotta a pártsemlegessé­get, betartotta, hogy nem avatkozik napi politikai dolgokba. így, hogy új­donsült hangadói révén szorosan el­kötelezi magát a kormány politikája mellett, szerintem nincs: elveszíti ar­culatát, össze fog mosódni a többi­vel. Nem tudom, ez marad-e meg, vagy a többi, de az a véleményem, rövid időn belül eljátsza erkölcsi megbecsülését és politikai súlyát. Olyan manifesztáció, mint amit mi 1989. június I6-án rendeztünk a Hő­sök terén, azt hiszem, a történel­münkben kevés van. Forintos György: A válság gyökerei- A TIB-ben koncentráltan jelen­tek meg a politikai, sőt egész társadal­mi életünket megosztó folyamatok - fejti ki véleményét Forintos György, aki 56-ban jogászhallgatóként vett részt az utcai harcokban (a fél szemevilága is ráment), s a börtönbün­tetést sem kerülhette el. - A TIB jelen­legi válságának oka abban keresendő: olyan szerep vállalására kényszerült, amelyre eredetileg nem volt felkészül­ve. Az alapítók ’88 tavaszán arra vál­lalkoztak, mint - az arányok messze­menő megőrzésével - az írószövetség ’56 tavaszán és nyarán: kimondják azt, amit mindenki tudott és ami már min­denkinek az ajkán lebegett - jelen esetben azt, Magyarországon forrada­tom és szabadságharc zajlott 56-ban, amelyet kegyetlenül eltiportak, meg­toroltak és meghamisítani törekedtek, következésképp a forradalom tagadá­sára felépülő Kádár-rendszer egyetlen nagy hazugság volt, folytatója és mél­tó örököse a megelőző Rákosi-rend­szer lidércnyomásának. Ez a kis lét­számú, bár tagságában széles spektru­mú kör erre alkalmas volt, sőt még nagyszabású, sokakat megmozgató, de egyedi akciók megszervezésére is (ű mártírok illő végtisztességének megadása),valamint a politikai elítél­tek jogi és erkölcsi rehabilitációja. Nem volt azonban alkalmas arra, hogy a tevékenység nyomán hozzá fordulók sokaságának egyéni ügyeit intézze, és az észrevétlenül megnövekedett TIB- et mint tömegszenezetet működtesse.- A szervezeti válság oka az egy­kori elítéltek és meghurcoltak elkese­redése máig tartó nyomorú életkörül­ményeik miatt, amely a TIB ellen for­dult, az vált mindezekért bűnbakká, mondván, nem tett eleget érdek\édel­­mi feladatainak. Kétségtelen, lehetett volna többet és máshogyan is tenni, de a lényeget tekintve olyasmit kémek rajta számon, ami egyszerűen kívül esik lehetőségein: nem töltheti be a törvényhozás, a Kárpótlási Hivatal, a Társadalombiztosítási Intézet, s eset­leg még a levéltárak és bíróságok (ügyiratnyomozás) feladatait is. A for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom