Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.26. radalmat követő megtorlás közvetlenül (kivégzés, börtön, internálás, REF) több mint ötvenezer emberre sújtott le, s ennek többszörösére rúg azok száma, akiket más formában hurcoltak meg (kihallgatások, vizsgálati fogság, visszatérő beidézések, állásvesztés). És itt nemcsak a bosszú közvetlen aktusairól van szó, hanem arról, ezeknek az embereknek, mondhatni, egész életük „ráment” a forradalomban való részvételre és a hozzá való hűségre. Nem mintha az egész nemzet nem lett volna „56-os”, de ők személyükben, a maguk és családjuk sorsában viselték e hűség terhét: puszta létük botránykő volt a hatalom számára, amely mindent megtett, hogy a társadalmi élet ! peremére szorítsa őket. Ezen emberek sértettségét és megbántottságát könynyű manipulálni, tőlük idegen célok szolgálatába állítani, s indulataikat a józanságukat megőrzők, többek között a TIB ellen fordítani.- A válság gyökere az a kétség szele által meg sem érintett, evidenciaként megélt bizonyosság volt, hogy a rendszerváltozás közvetlenül azonos lesz a forradalom eszmeiségének és szellemének újjáéledésével és intézményekben való megtestesülésével. E jogos várakozás, sajnos, csak részben valósult meg. A tagságban egyre erősebben munkálkodik az a mind tudatosabbá váló felismerés: a rendszerváltozás a forradalom ígéretét csak részben váltotta be, a forradalom örökségét a maga teljességében nem vállalja és nem is kívánja vállalni. Zimányi Tibor: Az érdekek védelméért- Mi lesz a TIB-bel? Széthullik ' vagy nem? - tudakoltuk a Parlament folyosóján egy másik alapító, Zimányi Tibor MDF-es honatya álláspontját, aki egyben a Recski és a Magyar Ellenállási Szövetség közismert elnöke.- Úgy gondolom, ideje, hogy a TIB körül szállongó hírek felfújásának, felnagyításának véget vessünk. Mire gondolok? Természetes dolog egyrészt, hogy ilyen élesnek nevezhető politikai helyzetben különböző áramlatok követelnek maguknak létjogosultságot és sokan összetévesztik a társadalmi érdekszervezetet a politikai szervezettel. A TIB elsősorban társadalmi érdekvédelmi szervezet. Azzal a múlttal, amit a TIB felmutathat, egyetlen más szervezet sem büszkélkedhet. Értem ezalatt például az 1989. évi június 16-i újratemetést, amikor Nagy Imrétől és kivégzett mártírtársaitól búcsúzott az egész nemzet. De ez már a múlt, az élet pedig megy tovább. Ha valaki nem képes lépést tartani ezzel, akkor csalódott emberré válik, mindenkit hibáztat, ahelyett, hogy magában keresné a bajok forrását. Ehhez hozzájön még, hogy a TIB-nél, majdnem azt kell mondanom, szándékosan egy nem de- >• mokratikus alapszabály-tervezetet fogadtak eL, ami azért nem volt demokratikus, mert nem létszámarányosan tette lehetővé a küldöttek választását. Egy bizonyos csoport ennek segítségével akarta a TIB-en belül a vezetést mindenáron kézben tartani. Ez pedig egyszerűen nem megengedhető. Szabad utat kell adni a közakaratnak.- Ezek szerint nem hullik szét a TIB, csak átalakul? Vagyis a tábla marad, de bent mást főznek ezentúl?- A TIB egyáltalán nem fog széthullni! Haragszom, hogy örökké mindenütt csak válságról beszélnek. Ha nem lett volna ez az elfuserált alapszabály, akkor nem került volna sor arra a nagyon sajnálatos december 12-i, zűrzavarral végződő küldöttközgyűlésre, hanem egyszerűen a tagok akarata érvényesült volna. Márpedig hagyni kell a közakaratot kibontakozni.- Hogy érzi, miben kristályosodik ki a tagok (köz)akarata?- A tagok legfőbb akarata, hogy mindenki érvényesíthesse a véleményét. Egy olyan küldöttgyűlésen, amely nem létszámarányos - ezt kénytelen vagyok hangsúlyozni - ott egyszerűen a tagság akarata nem érvényesülhet, és azt hiszi, valamilyen formában el akarják venni tőle érdekei érvényesítését. Még ha ez a vezetőség amúgy jól vezetne, egyszerűen nem lenne benne bizalma, mert igenis indokolt, hogy abba a vezetésbe vesse bizodalmát, amelyet jószántából választ meg. Nem szabad most azt keresni, van-e ideológiai ellentét, mert ez nem politikai testület. A TIB- nek teljesen pártok fölött kell állnia. Aki napi politikát visz be sorainkba, azt kell a TIB-ből félreállítani. Csakis a legfontosabb kérdés foghatja össze a tagságot: érdekei hathatós érvényesítése. Ezek a méltánytalanul, túlzottan is sokat szenvedett, lelkileg-testileg meggyötört emberek úgy érzik, a történelmi igazságtétel nem elég gyorsan teljesül, s egyre késik az áldozatok anyagi kárpótlása. Ez az a terület, ahol a TIB-nek most meg kell találni a maga szerepét és képviselnie kell tudnia az összes politikai áldozat érdekét. Ha ezt felvállalja, akkor - ha szabad ezt monda- j nőm - a TIB ismét élre törhet. És biz- , tos, hogy együtt marad a tagság. •)- Ki lehet Vásárhelyi Miklós után a TIB elnöke? Többektől hallottam, önt szeretnék az elnöki székben látni. AT- Azt tartom feladatomnak, amit kezdettől fogva vállaltam, hogy a politikai áldozatok érdekeit képviseljem. Ez képviselőként elsősorban most a személyi kárpótlási törvény minél kedvezőbb kimenetelű elfogadtatását jelenti számomra, hogy ez ne legyen a napi politika függvénye, hiszen ez minimum 300 ezer embert érint, ha a családtagjaikat is figyelembe vesszük, akkor ez majdnem egymillió ember sorsát, lelkiállapotát befolyásolhatja. Az általános közhangulathoz hozzátartozik, ha valakinek az anyagi helyzete javul, akkor egyszerre mindent rózsaszínűbben lát. Azt szeretném elősegíteni, hogy jobb hangulat legyen ebben az országban végre. Hegedűs B. András: „56 mindenkié”- A Magyar Nemzetben a TIB helyzetét elemző, január 4-i nyilatkozatomat nem kell módosítanom - jelenti ki határozottan Hegedűs B. András, általános alelnök, akinek belvárosi lakásán 1988-ban megalakult a TIB, s aki annak idején a Petőfi-kör egyik titkára volt, a megtorlás során pedig két évet ült börtönben. - Mondanivalójával akkor a TIB elnökségének és vezetőségének túlnyomó többsége (beleértve a sajnálatos módon lemondását váratlanul bejelentő ügyvezető elnököt is) egyetértett. Azóta a TIB szervezeteinek bekebelezésére és szellemiségének átformálására egy magát operatív bizottságnak nevező junta állt össze, amelytől az alapító tagok és az országos vezetőség abszolút többsége elhatárolta magát. Ezek az emberek az alapszabályt felrúgva olyan ,.közgyűlést” hívnak össze, amely nem képviselheti a tagságot, különösen a vidéki tagságot, hiszen az arányos képviselet egyetlen szervezeti feltétele sincs biztosítva. Igen sajnálatosnak tartom, hogy az alapítók egyike, Zimányi Tibor, eddig deklarált álláspontját feladva maga is az alapszabályt sértő csoportosulás élére állt, amelynek tagjai között nemcsak yplt politikai üldözöttek vannak...- Mindenki számára egyértelmű, s ezt a március 15-i tüntetést vezénylő, magát 56-osnak nevező nemzeti szövetség megnyilvánulásai bizonyítják, a TIB-et is ebbe a csúcsszervezetbe akaiják beterelni. Ha az illegitim közgyűlésen ez sikerülni fog, mint azt a hétfői napilapokban megjelent közös nyilatkozatunk is közli, egy az eszemiségétől megfosztott és minden
