Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Nemzet, 1992.márc.26. radalmat követő megtorlás közvetle­nül (kivégzés, börtön, internálás, REF) több mint ötvenezer emberre sújtott le, s ennek többszörösére rúg azok száma, akiket más formában hurcoltak meg (kihallgatások, vizsgálati fogság, visszatérő beidézések, állásvesztés). És itt nemcsak a bosszú közvetlen ak­tusairól van szó, hanem arról, ezeknek az embereknek, mondhatni, egész éle­tük „ráment” a forradalomban való részvételre és a hozzá való hűségre. Nem mintha az egész nemzet nem lett volna „56-os”, de ők személyükben, a maguk és családjuk sorsában viselték e hűség terhét: puszta létük botránykő volt a hatalom számára, amely min­dent megtett, hogy a társadalmi élet ! peremére szorítsa őket. Ezen emberek sértettségét és megbántottságát köny­­nyű manipulálni, tőlük idegen célok szolgálatába állítani, s indulataikat a józanságukat megőrzők, többek között a TIB ellen fordítani.- A válság gyökere az a kétség szele által meg sem érintett, eviden­ciaként megélt bizonyosság volt, hogy a rendszerváltozás közvetlenül azonos lesz a forradalom eszmeisé­gének és szellemének újjáéledésével és intézményekben való megtestesü­lésével. E jogos várakozás, sajnos, csak részben valósult meg. A tagság­ban egyre erősebben munkálkodik az a mind tudatosabbá váló felismerés: a rendszerváltozás a forradalom ígé­retét csak részben váltotta be, a for­radalom örökségét a maga teljessé­gében nem vállalja és nem is kívánja vállalni. Zimányi Tibor: Az érdekek védelméért- Mi lesz a TIB-bel? Széthullik ' vagy nem? - tudakoltuk a Parlament folyosóján egy másik alapító, Zimányi Tibor MDF-es honatya álláspontját, aki egyben a Recski és a Magyar Elle­nállási Szövetség közismert elnöke.- Úgy gondolom, ideje, hogy a TIB körül szállongó hírek felfújásá­nak, felnagyításának véget vessünk. Mire gondolok? Természetes dolog egyrészt, hogy ilyen élesnek nevezhe­tő politikai helyzetben különböző áramlatok követelnek maguknak létjogosultságot és sokan összetévesz­tik a társadalmi érdekszervezetet a po­litikai szervezettel. A TIB elsősorban társadalmi érdekvédelmi szervezet. Azzal a múlttal, amit a TIB felmutat­hat, egyetlen más szervezet sem büsz­kélkedhet. Értem ezalatt például az 1989. évi június 16-i újratemetést, amikor Nagy Imrétől és kivégzett mártírtársaitól búcsúzott az egész nemzet. De ez már a múlt, az élet pe­dig megy tovább. Ha valaki nem ké­pes lépést tartani ezzel, akkor csaló­dott emberré válik, mindenkit hibáz­tat, ahelyett, hogy magában keresné a bajok forrását. Ehhez hozzájön még, hogy a TIB-nél, majdnem azt kell mondanom, szándékosan egy nem de- >• mokratikus alapszabály-tervezetet fo­­gadtak eL, ami azért nem volt demok­ratikus, mert nem létszámarányosan tette lehetővé a küldöttek választását. Egy bizonyos csoport ennek segítsé­gével akarta a TIB-en belül a vezetést mindenáron kézben tartani. Ez pedig egyszerűen nem megengedhető. Sza­­bad utat kell adni a közakaratnak.- Ezek szerint nem hullik szét a TIB, csak átalakul? Vagyis a tábla ma­rad, de bent mást főznek ezentúl?- A TIB egyáltalán nem fog szét­hullni! Haragszom, hogy örökké min­denütt csak válságról beszélnek. Ha nem lett volna ez az elfuserált alapsza­bály, akkor nem került volna sor arra a nagyon sajnálatos december 12-i, zűr­zavarral végződő küldöttközgyűlésre, hanem egyszerűen a tagok akarata ér­vényesült volna. Márpedig hagyni kell a közakaratot kibontakozni.- Hogy érzi, miben kristályosodik ki a tagok (köz)akarata?- A tagok legfőbb akarata, hogy mindenki érvényesíthesse a vélemé­nyét. Egy olyan küldöttgyűlésen, amely nem létszámarányos - ezt kénytelen vagyok hangsúlyozni - ott egyszerűen a tagság akarata nem ér­vényesülhet, és azt hiszi, valamilyen formában el akarják venni tőle érde­kei érvényesítését. Még ha ez a veze­tőség amúgy jól vezetne, egyszerűen nem lenne benne bizalma, mert igen­is indokolt, hogy abba a vezetésbe vesse bizodalmát, amelyet jószántá­ból választ meg. Nem szabad most azt keresni, van-e ideológiai ellentét, mert ez nem politikai testület. A TIB- nek teljesen pártok fölött kell állnia. Aki napi politikát visz be sorainkba, azt kell a TIB-ből félreállítani. Csak­is a legfontosabb kérdés foghatja össze a tagságot: érdekei hathatós érvényesítése. Ezek a méltánytala­nul, túlzottan is sokat szenvedett, lel­­kileg-testileg meggyötört emberek úgy érzik, a történelmi igazságtétel nem elég gyorsan teljesül, s egyre ké­sik az áldozatok anyagi kárpótlása. Ez az a terület, ahol a TIB-nek most meg kell találni a maga szerepét és képviselnie kell tudnia az összes po­litikai áldozat érdekét. Ha ezt felvál­lalja, akkor - ha szabad ezt monda- j nőm - a TIB ismét élre törhet. És biz- , tos, hogy együtt marad a tagság. •)- Ki lehet Vásárhelyi Miklós után a TIB elnöke? Többektől hallottam, önt szeretnék az elnöki székben látni. AT- Azt tartom feladatomnak, amit kezdettől fogva vállaltam, hogy a po­litikai áldozatok érdekeit képviseljem. Ez képviselőként elsősorban most a személyi kárpótlási törvény minél kedvezőbb kimenetelű elfogadtatását jelenti számomra, hogy ez ne legyen a napi politika függvénye, hiszen ez mi­nimum 300 ezer embert érint, ha a családtagjaikat is figyelembe vesszük, akkor ez majdnem egymillió ember sorsát, lelkiállapotát befolyásolhatja. Az általános közhangulathoz hozzá­tartozik, ha valakinek az anyagi hely­zete javul, akkor egyszerre mindent rózsaszínűbben lát. Azt szeretném elősegíteni, hogy jobb hangulat le­gyen ebben az országban végre. Hegedűs B. András: „56 mindenkié”- A Magyar Nemzetben a TIB helyzetét elemző, január 4-i nyilatko­zatomat nem kell módosítanom - je­lenti ki határozottan Hegedűs B. And­rás, általános alelnök, akinek belváro­si lakásán 1988-ban megalakult a TIB, s aki annak idején a Petőfi-kör egyik titkára volt, a megtorlás során pedig két évet ült börtönben. - Mon­danivalójával akkor a TIB elnökségé­nek és vezetőségének túlnyomó több­sége (beleértve a sajnálatos módon le­mondását váratlanul bejelentő ügyve­zető elnököt is) egyetértett. Azóta a TIB szervezeteinek bekebelezésére és szellemiségének átformálására egy magát operatív bizottságnak nevező junta állt össze, amelytől az alapító ta­gok és az országos vezetőség abszolút többsége elhatárolta magát. Ezek az emberek az alapszabályt felrúgva olyan ,.közgyűlést” hívnak össze, amely nem képviselheti a tagságot, különösen a vidéki tagságot, hiszen az arányos képviselet egyetlen szerveze­ti feltétele sincs biztosítva. Igen sajná­latosnak tartom, hogy az alapítók egyike, Zimányi Tibor, eddig dekla­rált álláspontját feladva maga is az alapszabályt sértő csoportosulás élére állt, amelynek tagjai között nemcsak yplt politikai üldözöttek vannak...- Mindenki számára egyértelmű, s ezt a március 15-i tüntetést vezény­lő, magát 56-osnak nevező nemzeti szövetség megnyilvánulásai bizonyít­ják, a TIB-et is ebbe a csúcsszervezet­be akaiják beterelni. Ha az illegitim közgyűlésen ez sikerülni fog, mint azt a hétfői napilapokban megjelent kö­zös nyilatkozatunk is közli, egy az eszemiségétől megfosztott és minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom