Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
,v Vitázik és hidakat épít a Kárpátalja Újság ajándékpapíron Aligha van míg egy lapszerkesztő, akinek annyi kellemetlensége támadt az utóbbi két esztendőben, mint ennek a 38 éves, Iparművészből lett újságírónak... Mankovits Tamásnak, a Kárpátalja című lap főszerkesztőjének és felelős kiadójának rendszeresen feltörik a kocsiját, s nemcsak Kárpátalján. Szállodai szobáját átkutatják. Fitűnnek feljegyzései, akár a Munkács melletti titkos szovjet radarállomást megörökítő videokamerája. Attól sem riadnak vissza, hogy tettlegesen bántalmazzák... EitőI nem szívesen beszél. A céget, amelynek embereit gyanúperbe lehetne fogni, a moszkvai puccs után feloszlatták. Talán ezután már nem kötnek bele megtermett és jól öltözött fiatalemberek.- Adósság? A Kárpátalja polgári lap formátuma: A/4-es. Példányszáma: 5800. A kiadvány magára vállalja a magyar kisebbség érdekképviseletét a Felsó-Tisza, a Latorca és az Ung völgyében. Polemizál a történelem megnamisítóival, a pártállam köpönyegforgatóival, a vagyonátmentókkel, a nagyorosz soviniszták és az ukrán -nacionalisták felfelbukkanó szabadcsapataival. De hidakat is épít a Kárpátalja. Elsősorban a trianoni határok mögött rekedtek és az anyaország között, összefogásra szólít magyarok, ruszinok, ukránok, oroszok, szlovákok, zsidók, németek, románok között. Hogyan jut erre hely a havonta kétszer megjelenő kicsi lapban? Apróra zsugorodnak a betűk, de így is reményt lopnak 250 ezer magyar szívébe. Hallgassuk meg a főszerkesztőt,, Mankovils Tamást, hogyan született a lap. A Kárpátalja szerkesztőségében - a Mankovits házaspár miskolci lakótelepi otthonában - beszélgetünk. • - 1988-ban, amikor már szabadabban lehetett átjárni a határon, magamhoz vettem a videokamerámat és elutaztam Kárpátaljára -. kezd a történetbe Tamás. - Lenyűgözött a táj szépsége, az itt élő emberek magyarságtudata pedig egyenesen megdöbbentett. Sok helyen és rengeteget filmeztem, amit a Panoráma műsorában rendre be is mutatlak. Egy ízben részt vettem az 1944 őszén Kárpátaljáról elhurcolt magyar mártírok jelképes temetésen. Itt ismerkedtem meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel. A KMKSZ-esek elpanaszollák, hogy nincsen saját lapjuk. Akkor döntöttem úgy, hogy segítek egy újság beindításában...- I lihez pénz kellett. Nyilván nem is ket<és...- Iparművész voltam, akadt néhány százezer forintnyi megtakarított pénzem. Az induláshoz éppen elegendőnek bizonyult. Akkor vált bonyolulttá a helyzet, amikor kiderült, hogy az ungváriaknak nem sikerül pénzt szerezniük, sőt magyarországi támogatókat sem találnak. Az év végére nyolcszázezer forint adósság gyűlt össze. Ekkor eladtam a gépeimet. Alapítványokhoz fordultam, kértem a támogatásukat. Végül sikerült ligy-ahogy rendezni a számlákat, ele akkor már nem akartam megszabadulni a Kárpátaljától. Meglehet, nem is vette volna ál tőlem senki a kiadás jngál. — Most négyszázezer forint a hátralékom. Azt, hogy megjelenhetünk, a szponzoroknak köszönhető. A Kárpátalját a Nyíregyházi Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt. ajándék papírján nyomjuka megyei kórház nyomdájában. A támogatóink közül néhányan lemorzsolódtak. Akik megmaradlak: az. MTA-Soros Alapítvány, a Magyar Ortodox Egyház, a miskolci egyetem, a józsef Attila Kulturális és Szociális, az Ady Endre Sajtó- és az Illyés Alapítvány He van egy amink.M szponzorunk is a New Jersey állambeli Kean College Egyetem.- Hogyan jut el a lap Kárfálaljára?- Az. autómmal szállítom át a határon. A KMKSZ aktivistái terjesztik, igaz, közben már nem a szervezel jegyzi a lapot Egy rubelbe kerül. Ez a mostani felborult keresztárfolyamot tekintve még egy forint sincs. A beregszászi járásban újságárusoknál és könyvesboltokban is megvásárolhatók. Az újságírók a bevételből kapják a fizetésüket.- Nemrég a lap l<e.<ríámolt arról, hogy megalakult a KárjnUalja Alapítvány. Hallhatnánk erról Mvehhen?- Az alapítványt - amelynek fővédnöke Citncz Árpái! köztársasági elnök-azért hoztuk létre, hogy bővítsük tevékenységünket. Nemcsak a kárpátaljai magyarok támogatása a célunk, hanem az e vidéken éló népek együttélésének az elősegítése is. Mind bizonytalanabb az iskolák, az egyházi és kulturális intézmények működése, akadozik a pedagógusok, a művelődési szakemberek továbbképzése. Kezdetlegesek a gazdasági kapcsolatok és az informáciéxrsere a magyarországi és ukrajnai vállalkozók között. A Kárpátalja Alapítvány szerkesztőségünk tevékeny közreműködésével e területen kíván segítséget nyújtani, gyökeres változásokat elérni. Beszélgetésünket többször szakította meg a telefon berregése. Megérkezett két ungvári szerkesztő - Bornemissza T.szlcr és Tárczy Andor-a következő lapszám kézirataival. így bepillantást nyerhettünk a Kárpátalja következő számába, íme néhány cikk témája: A Kazahsztánban élő 410 fős magyar diaszpóra segélykérő levele. A terület 1944-es szovjet megszállásának krónikája. Az. ungvári magyar tankönyvkiadás gondjai. Mi akadályozza a kárpátaljai fiatalok magyarországi továbbtanulását? Márkus Szilvi» C-3 Új Magyarország, 1992.márc.26.
