Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Új Magyarország, 1992.márc.26. Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen Népfőiskolák és a szegények támogatása Riasztó tényként vettük tudomásul, hogy Nagyváradon a fasiszta diktátorról, Antonescuról elnevezétt utcában álló Királyhágó-melléki Református Püspökség épületét a román állam saját tulajdonába ki- \ vánta venni, és onnan Tőkés Lász-'!. lót kiűzni. De mi a helyzet a város- j ban, a katolikus püspöki palota hit- j világában? Tempfli József megyés-1 püspök világosít fel erről.- Milyen a hívek lelki békéje ebben a kilencszáz éves városban, amelyet még Szent István alapított, és Szent László városának is neveznek, kiváltképpen, hogy a'Cyulafehérvári Katolikus Püspökség érseki rangra errielke- Jett?- Sajnos az az igazság, hogy Gyulafehérvárt érseki rangra emelték ugyan, de minket nem csatoltak hozzá. Ezért Reiser Pál szatmári püspök úrral közösen kértük, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzunk, hanem Gyulafehérvárhoz. Ez egy hatvanéves probléma, amit már közöltem a bukaresti érsek úrral, Robu loannal, ugyanis ő nehezményezte, hogy mi a Szentszéknek jeleztük: nem biztosítják a magyar kisebbség jogait. Történelmi tényként csak annyit, 1929-ben lett Bukarestben a katolikus érsekség, s mi azóta oda tartozunk. A Szentszék ez idáig kérésünkre nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint is, addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz, j A hívek azt várják az egyháztól,; hogy kiterjedtebb tevékenységetj folytasson. Ezt azonban mi csak . akkor tehetjük, ha valamilyen ke- j retet létesítünk erre, azaz, haj visszakapjuk az iskoláinkat, a kór-! házainkat, öregek otthonát, kul-J túrházat, gyermekotthont. Sajnost egy éve tologatják a kultúrtörvény j megszavazását. Reméljük, a közel- j jövőben ez megtörténik és a hívek I kívánalmait teljesíthetjük. Hogyj csak egy példát mondjak: többi száz betegről nem tudunk gondoskodni, de erre lehetőségünk lenne, ha visszakapnánk a három kórházunkat, ami itt Nagyváradon a tulajdonunkban volt.- A mostani körülmények közöttj hogyan tud a gyulafehérvári érsekség vagy a nagyváradi püspökség segíteni a híveknek és mennyiben tud részt venni a mostani történelmi átalakulásban?- Mi elsősorban a híveink jogait követeljük, a kisebbségi jogokat. Tekintve, hogy az egész egyházmegyében pontos kimutatásunk van a gazdaságilag rászorulókról, ezért megpróbáljuk őket tehetségünk szerint segíteni: ruhával, élelmiszerrel, pénzadománnyal. Viszont ha gyógyszerre van szüksége valakinek, akkor felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül kicsiny gyógyszerkészletünkből adunk a rászorulóknak.- Nyolcszáz ém>el ezelőtt szentté avatták lászlót, háromszáz évvel ezelőtt szabadult fel Nagyvárad a török rabság alól. Teluit ily módon a város kettős ünnepségre készül, arra a bizonyos Varadinum-ünnepségekre. Mit tervez az egyház erre az ünnepségre?- A református egyházzal közösen, amint azt Tőkés püspök úrral megbeszéltük, együtt rendezzük az ünnepségeket, amely május 10. és 17. között egy héten át zajlik. Minden napnak meg lesz a maga programja. Ezekre az ünnepi napokra jeles külföldi személyiségeket is meghívunk a világ minden tájáról, egyházit és világit egyaránt és számukra 16-án és 17-én kétnapos ünnepséget rendezünk. Ebből az alkalomból megjelenik Váraddal és Szent Lászlóval kapcsolatban három-négy könyv, évfordulós plaketteket készítünk és emléktáblákat helyezünk el a történelmileg nevezetes helyeken. A város főterén hatalmas népgyúlést tervezünk, még akkor is, ha esetleg tartanunk kell attól, hogy egyesek ellentüntetést szerveznek. * A marosvásárhelyi református Vártemplom lelkészi hivatala előtt, amely az 1849-es szabadságharc alatt Bem József tábornok utolsó szálláshelye volt, és ahonnan Petőfi Sándor is elindult élete utolsó csatájába, akaratlanul is az jut i eszembe, hogy 1990. március 15-én az ünnepségen itt álltam Sütő András mellett, akinek néhány nappal később szeme világát kioltották. Azokban a napokban bántalmazták Fülöp Dénes református lelkész urat is, akitől most érdeklődöm.- A forradalom után és az utóbbi időkben mit tett a református egyházai itt élő magyar lelkek irányítására és megsegítésére?- Igyekeztünk mindenben kiállni a harcot, ami általánosságban az emberi jogokat biztosítaná az itt élő, nyomorúságba esett marosvásárhelyi kisebbségnek. Igyekeztünk megmaradni azon a munkakörön belül, amit nekünk sajátosan az evangélium szolgálata ad. Az utóbbi időben a legnagyobb probléma a beteg öregek helyzete, a csatangoló fiataloké és a leszegényedó rétegeké. Ezért diakóniai szolgálatot állítottunk be á gyülekezetbe.-Tudomásom szerint angol és amerikai nyelvtanárok vannak a városban, misszionáriusok, akik igen komoly létszámban tanítanak angol nyelvet. Hogyan szervezték ezt meg?- Megalapítottuk az EKLA elnevezésű kft.-t, amely Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot jelent. Ezen belül egyik tevékenységünk, hogy amerikaiak és angol misszionárius nyelvtanárok, továbbá négy kiváló városi pedagógus segítségével mintegy négyszáz embernek tanítunk intenzíven angol nyelvet, huszonötnek pedig franciát. A kft.n belül ez a tevékenységünk nép-' főiskolai jelleggel működik. A kft. két autóbuszt is üzemeltet, amely hetente háromszor Magyarországra szállítja és hozza vissza az utasokat, ezzel igyekszünk kapcsolatot teremteni a magyarországi világgá- Tekintve, hogy csak Maros megyében száznyolcvan magyar tanító hiányzik, ezért megszerveződött itt egy kántortanitó-képzés is. Ez hogyan működik?- Ez már teljességgel politikai vonatkozású kérdés, mert a változások óta az egyház még mindig nem kapta vissza a törvényes lehetőségeket, hogy gyermekotthont, aggmenházat, kórházat, iskolát tudott volna talpraállítani. Mégis elkezdtünk £s a mai napig törvénytelenül működtetünk egy főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Itt harminckét tanár egy iskolai éven át teljesen ingyenesen oktatott mintegy kilencvenegy tanulót, jövendőbeli tanítókat. Ez a' főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikus és unitárius vallásúak is készülnek nálunk a tanítói hivatásra.- Milyen állami segítségei kapnak?- Sem morálisan, sem anyagilag semmiféle állami támogatást nem kapunk. A tanárokat magánszemélyek kezdeményezésére különböző adományokban részesítjük és tulajdonképpen nagy küzdelemmel, de hitben és munkakedvben töretlenül működik ez az iskolánk. ‘ - Milyen terveik és álmaik vannak, melyek talán reálisak és megvalósíthatók? ■ - Miután a szociális körülmények rendkívül megromlottak, és az egyre emelkedő árak sok embert nyomorba döntenek, ezért úgy tervezzük, hogy népkonyhát nyitunk szegények és elhagyatottak számára. Természetesen igyekszünk az emberi jogok keretén belül kisebbségi önérzetünket és élniakarásunkat megőrizni. Gyórffy László