Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Világgazdaság, 1992.márc.25. or Zöld út a további magyar hiteleknek A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kormányzótanácsának tegnapi döntése az 1992-es együttműködési program jóváhagyásáról * jól értesült források szerint — mindenekelőtt bizalmat fejez ki Magyarország iránt. Az ülésen igen elismerően méltatták a magyar átalakítás eredményeit, hangsúlyozva, hogy Magyarország reformjaival változatlanul az első helyen áll a térségben. Az IMF — mint ismeretes — összesen 1,8 milliárd dolláros, kedvezményes hitellel segíti a magyar gazdaság szerkezetének átalakítását. A hétfői döntés után ebből azonnal lehívható 108 millió dollár, majd az év folyamán - a magyar gazdasági helyzet alakulásának függvényében - további három, hasonló öszszegű hitel. A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának döntése azonban nem csupán azért fontos, mert Magyarország az idén is hozzájuthat a mintegy 400 millió dolláros hitelhez, hanem főként azért, mert ez egyértelmű jelzés a külföldi hitelnyújtóknak, tőkebefektetőknek. Az ez évi program — mint ismeretes — része az 1990- ben elfogadott hároméves programcsomagnak. Az IMF- kölcsön Magyarország számára a legolcsóbb források közé tartozik, s a múlt esztendőben nagyban hozzájárult a külső Finanszírozás stabilizálódásához. ! (Folytatás a 13. oldalon) (Folytatás az 1. oldalrál) Tavaly a három évre meghirdetett keretből a Magyar Nemzeti Bank mintegy 560 millió dollárt hívott le, az idcn pedig 420-430 millió dolláros kölcsön válik esedékessé. A Nemzetközi Valutaalap tavaly kompenzációs kölcsönt is folyósított arra az esetre, ha drasztikusan emelkednének az olajárak. 1990-ben ugyanis még úgy látszott, hogy jelentős mértékű olajár-emelkedéssel kell számolni, és hazánk nagy veszteséget szenved el amiatt is, hogy az olajimportban a rubelelszámolásról áttér a dollárelszámolásra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ilyen ~célra'316'trt7lllfr,tfö!lárriVétt‘ fel. Meglehet, a kölcsön egy részét az MNB-nek vissza kell fizetnie, az olajárak ugyanis a prognosztizáltnál jóval kedvezőbben alakultak. A hároméves programban előirányzott hitelt a Nemzetközi Valutaalap nem automatikusan folyósítja Magyarországnak, hanem időrőlidőre megvizsgálja: eleget tesz-e a kormány a vállaltaknak. Tavaly többé-kevésbé sikerült teljesíteni az első évre meghatározottcélokat. így az áremelkedés üteme lényegében a megadott keretek között maradt, a folyó fizetési mérleg a vártnál sokkal jobb lett, hiszen eredetileg 1,2 milliárddolláros hiányt jeleztek előre, a végeredmény pedig 200 millió dollárt meghaladó többlet lett. Egyedül a költségvetési mérleg hiánya tért él jelentős mértékben a kívánatostól: a várt 78 milliárd forintos hiánnyal szemben a kiadás végül 114 milliárd forinttal haladta meg a bevételt. Hasonlóan kedvezőtlenül alakult 1991-ben a társadalombiztosítás költségvetése is. A Nemzetközi Valutaalap szakértői decemberben jártak Magyarországon, s akkor sikerült velük véglegesíteni az idei programot. A pénzintézet ^igazgatótanácsa általi jóváhagyása azért húzódott ilyen sokáig, mért e programban az’ áremelkedés mértéke, a folyó fizetési mérlegre vonatkozó előrejelzések és a költségvetési mérleg alakulása mellett a társadalombiztosítás mérlegének helyzete is szerepel. Márpedig a társadalombiztosítás mérlegéről az országgyűlés csak februárban döntött. Az IMF igazgatótanácsának döntését azért nem előzte meg túl nagy izgalom, mert a parlament az idei költségvetést is alapvetően a terveknek megfelelően fogadta el, így az 1992-re jelzett hiány 69 milliárd forint, a társadalombiztosítási költségvetést pedig az Országgyűlés úgy hagyta jóvá, hogy az a tervek szerint egyensúlyban lesz. Ezzel pedig már decemberben egyetértettek az IMF szakértői - sőt, abban a kérdésben is összhang alakult ki, hogy az idén az árszínvonal emelkedése 20-25 százalék körül alakul, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban marad. Természetesen a Nemzetközi Valutaalap 400 millió dollárja azért korántsem lebecsülendő. Az idén az MNB- nek mintegy 2-2,5 milliárd dollárra van szüksége azország külső finanszírozásához. A források mintegy fele a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Közösségtől származik. Ebből a szempontból lényeges, hogy az ország hozzájutott a tervezett 400 millió dollárhoz. A jelenlegi körülmények között máshonnan is beszerezhető lett volna ez a hitel, persze drágábban. Egy ilyen döntés azonban egyéb szempontból nagy kárt okozott volna: azt jelezte volna a hitelezőknek, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértői szemében Magyarország helyzete bizonytalanná vált, s ez megrendíthette volna az ország jelenlegi kiegyensúlyozott fizetési helyzetét is. A nemzetközi pénzintézetnek is fontos a magyarországi helyzet kedvező alakulása - hangsúlyozzák az MNB-nél -, főkénthogy Lengyelországban nem vezettek eredményre az IMF által javasolt megoldások. A szervezet bizonyítani kívánja, hogy legalább egy keleteurópai országban megfogadták tanácsait, s azok a gazdasági helyzet megszilárdulását, a külső pénzügyi egyensúly helyreállítását eredményezték. Az idei program végrehajtása szempontjából kritikusnak ígérkezik a költségvetés helyzete, legalábbis a januári-februári adatokat figyelembe, véve. Az első két hónap után, ugyanis már akkora hiány alakult ki a mérlegben, mint amekkorát az első fél évre terveztek. Szapáry György szerint az első két hónap után nem szabad következtetést levonni, de megjegyezte, hogy az IMF szakértői várhatóan az első fél év folyamán Magyarországra érkeznek, hogy vizsgálják az idei program végrehajtásának teljesítését. Elképzelhető, hogy a költségvetés hiányával kapcsolatban - amennyiben folytatódik a jelenlegi irányzat - közös lépéseket javasolnak majd. P. F.
