Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Figyelő, 1992.márc.26 % Fekete, fehér, igen, nem Hogyan vélekednek a befektetési lehetőségekről az amerikai üzletemberek, mit tartanak vonzónak, mit kifogásolnak Magyarországon? Kérdeztük az 1989-ben 32 alapító taggal indult Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi irodájának (American Chamber of Commerce in Hungary), népszerű rövidítéssel az „Am Cham Hungary: ügyvezető igazgatóját Fáth Pétert A kamarának a Magyarországon működő mintegy 300 amerikai vegyes vállalatból 250 a tagja. Kelet-Közép-Európában az egyetlen, s a 15 Európában működő hasonló szervezet közül a leggyorsabban fejlődő. Sajátságos ellentmondás, hogy Magyarországon a ma már több mint 10 ezer vegyes vállalat döntő részben német osztrák, svájci tulajdonban van. Ám a befektetett tőkét tekintve az 1989—91 között beruházott majd* 2 milliárd dollárból több mint 1 milliárd az Egyesült Államokból származott Ezt Fáth Péter azzal magyarázza, hogy az amerikai cégek a legnagyobb befektetők közé tartoznak. A Tungsram többségi tulajdonát megszerző General Elektric, a General Motors, a Ford, a Gauardian Glass, a United Technologies, a Dow Chemical, a Black and Decker — és folytathatnánk a sort — az Egyesült Államokban sem tartoznak a legkisebb cégek közé. Bár meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hónapokban mintha lassult volna az amerikai tőkebeáramlás üteme. Nem kétséges, hogy a múlt év politikai eseményei Közép-Kelet-Európában nem tették vonzóbbá e térséget a külföldi tőkebefektetők számára. (Amerikai kolleganőjét minden héten felhívja az édesanyja azzal a kérdéssel, hogy lőnek-e még. Egy átlag amerikai számára Belgrad és Budapest igencsak közel van.) De az is igaz, hogy a nagy amerikai tőkebefektetések most kezdenek beérni _Magyarországon. — Az amerikai tőkebefektetők ismeretlen piacra jönnek, ezért is részesítik általában előnyben a többségi tulajdont vegyes vállalatok esetén. Valójában őket — fejti ki Fáth Péter — a piacbővítés lehetősége vonzza. Ezért például a magyar piac szűkülését, a fenyegető csődöket komoly rizikónak ítélik. Ennél is fontosabb, különösen a nagy exportorientált amerikai cégek számára a volt Szovjetunió, az EK és a Visegrádi hármak piacaira való jutás lehetősége Magyarországon keresztül. Az amerikai áruházi láncok számára Magyarország földrajzilag túl messze van, hogy az itteni üzleteket teljes választékban és folyamatosan lássák el hazai — amerikai — áruval. Az amerikai menedzserek fontosnak tartják az itteni stabil gazdasági környezetet, és a konszolidált politikai viszonyokat, a jól képzett és viszonylag olcsó munkaerőt. Tapasztalataik szerint a magyarok, főleg a fiatalok, bírják az amerikai munkatempót. A közhiedelemmel ellentétben a forint konvertibilitásának hiánya sem okoz gondot az itt működő amerikai tulajdonban lévő vállalatoknak, hiszen a folyó import, a tőkeátutalás szempontjából a forint lényegében konvertibilis. Hiteleket pedig az itteni nagyvállalatok rendszerint az anyavállalaton, a cég főhadiszállásán keresztül vesznek fel. Ez egyébként az Európában másutt működő vállalatokra is jellemző. Arra a kérdésre, hogy miként vélekednek az amerikai vállalatok a liberalizálódó magyar piacról, ahol rohamosan nő a versenytársak száma, az ügyvezető igazgató diplomatikusan úgy válaszol: az amerikaiak hozzászoktak az erős versenyhez, csak azt várják el, hogy a világ más részem élvezett kedvezményeket itt is megkapj ák. Es hogy mit kifogásolnak a Magyarországon működő amerikai menedzserek? Az ügyvezető igazgató szerint azt még csak tudomásul veszik, hgoy a bankszámlák átutalása a nemzetközileg szokásosnál jóval több időt vesz igénybe, továbbá az áfa- és a vámvisszatérítés- hónapokig tart Ami ugye a magyar kamatszínvonal mellett nem kis téteL De azt már nem tudják elfogadni, hogy a-személyi jövedelemadó-rendelkezések legutóbbi módosítása nyomán a 180 napnál több időt Magyarországon töltő amerikai menedzsernek a világszerte élvezett jövedelme 70 százaléka után kell Magyarországon adóznia. Eddig 55 százalék és csak a Magyarországon szerzett jövedelem után adóztak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már 7000 dolláros (azaz 500 ezer forinton felüli) jövedelem után 40 százalékos adókulccsal kell számolni Az Egyesült Államokban 32 százalék a maximális, legfelső adókulcs, jóval magasabb jövedelmi határok mellett. Arról nem is beszélve, miként gondolja ellenőrizni a magyar adóhatóság ezeket a jövedelmeket. Nehezményezik a Magyarországon munkát vállalókra kialakított új szabályokat is. Azt persze nem vitatják, hogy a környező országokban zajló események miatt szükség volt a szigorításokra. De talán ezeket nem kellene az itt dolgozó, munkát vállaló menedzserekre is alkalmazni. A Kamara — Fáth Péter szerint — őrömmel konzultálna ilyen horderejű döntések előtt az illetékes magyar hatóságokkal. Különösen az exportra termelő cégek sérelmezik a magyar árfolyampolitikát, amely szerintük nem vesz tudomást a magyar és más országok árszínvonalának eltérő ütemű növekedéséről a forint reálfelértékelődéséről Ezt ezek a cégek versenyképességüket súlyosan rontó tényezőnek minősítik. Több amerikai cég a privatizációval kapcsolatban fogalmazott meg negatív véleményt. Nem értik, ha az állam vállalatokat akar ^eladni, akkor miért olyan nehéz egy-egy vállalatról információt kapni. Természetes, hogy az érintett vállalatok belső ügyeiket üzleti titokként kezelik, de vajon miért tesz így az ÁVÜ is? Végül bármennyire is furcsán hangok egy olyan országban, ahol a tervezéshez egy sor negatív emlék kapcsolódik, az amerikai cégek pénzügyi „terveket” készítenek, évekre előre. És január elején még az adott évre érvényes pénzügyi tervet sem tudnak készítem, mert nem világosak a magyar szabályok. Azt senki nem vitatja, hogy az üzleti életet szabályozó pénzügyi adózási előírások nem őrökérvényűek, de hogy ezeket minden évben változtatni kellene, azt az amerikai üzletemberek nem tudják elfogadni — de gondolja, a magyarok sem. Csak a személyi jövedelem legutóbbi változását tekintve — mondja az ügyvezető igazgató-----a cégeknek egész személyzeti politikájukat változtatni kell Mekkora fizetést kell például ajánlaniegy neves amerikai menedzsernek, akit ide szeremének csalogatni?
