Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.26. Csak az biztos, hogy más lesz a kormánybiztos A honvédkórháznál újból rendszert kell váltani „A honvédelmi bizottság az Állami Számvevőszék jelentésében feltárt hiányosságok alapján, saját hatáskörben vizsgálatot folytatott, amely vizsgálat további súlyos hiányosságokat tárt fel. A honvédelmi bizottság a rekonstrukció fontosságára való tekintettel határozatban fordul a kormányhoz... — megvizsgálva a Központi Honvéd Kórház építésének, tervezésének és kivitelezésének körülményeit, meghallgatva az érintett szervezetek vezetőit és a megbízott szakértők jelentését — javasolja: a kormány... kormánybiztos kinevezéséről döntsön, aki lehetőleg katonaorvos legyen. A honvédelmi bizottság felkéri a kormánybiztost, kezdeményezzen mindenre kiterjedő vizsgálatot annak megállapítására, hogy kiket terhel felelősség a jelenlegi állapot kialakulásáért, és — ha indokolt — kezdeményezze a felelősségre vonást.” Részlet a parlament honvédelmi bizottságának február 19-én hozott határozatából. Nincs olyan ország, amely ne lenne büszke egy ilyen csodálatos építményre — jegyezte meg nem­régiben egy külföldi szakember az ! új Központi Honvéd Kórház rao- j numentális épületében gyönyör­ködve. A valóban impozáns külső azonban egyelőre üres belsőt takar. Az 1986-ban megkezdett beruhá­zás eddig 6,5 milliárd forintot emésztett fel, de a végösszeg vár­hatóan meghaladja a 20 milliárdot. A hazai egészségügy legnagyobb vállakózása egyre élénkebb viták kereszttüzében halad az olyannyira áhított, de egyelőre nem pontosí­tott átadási határidő felé. A fenti HB-határozat azonban arra enged következtetni, hogy az átadási ün­nepségre szóló meghívókat már nem a beruházás jelenlegi vezetője — Asztalos Kálmán mérnök ezre­des, a Magyar Honvédség építési és beruházási főnöke — fogja megcímezni. — Egy korábbi rádióriportban hangzott el a vád, az építkezés ve- 1 zetői és kivitelezői nem tudják, hogy mit csinálnak. — Véleményem szerint ezzel megengedhetetlenül leminősítik ezt a honvédségi beruházást. Ugyanis az Állami Fejlesztési Inté­zet a jóváhagyott tervek, a költség­­vetés és a versenytárgyalások alapján létrejött vállalkozási szer­ződések szigorú vizsgálata után dönt a szerződések elfogadásáról. — Olyan vélemények is elhang­zottak, hogy önöknek, mint a beru­házás irányítóinak az a: érdeke, hogy a: építkezés minél tovább el­húzódjon. — A Magyar Honvédség Építési és Beruházási Főnöksége felelős a honvédségnél folyó összes beruhá­zásért, a honvédség majd 200 mil­liárd forint értékű ingatlan állomá­nyának fenntartásáért, felújításáért, üzemeltetéséért. Tehát úgy érzem, nekünk nem feltétlenül kell kór­házzal foglalkozni: lepusztult lak­tanyáink, rossz lakásaink vannak, amelyek felújítása éppen elég munkát adna. — F.s mégis egyre többen kriti­zálják az'önök munkáját. Itt van mindjárt a parlament honvédelmi bizottságának határozata. — Meg kell mondanom, a HB négy tárgyaláson foglalkozott a kórházépítés kérdésével, amiből kettőn személyesen is részt vettem. A HB által felkért szakértők kérdé­seire válaszoltam, ezzel kapcsolat­ban akkor semmilyen észrevétel nem volt. Szerintem, ha valaki nem előre elhatározott szándékkal vizsgálja ezt a beruházást, lehetsé­ges, hogy más következtetésre jut. — A bizottsági jelentés szerint az Állami Számvevőszék is számos hiányosságra derített fényt. — Az ÁSZ vizsgálati jegyző­könyvében valóban felsorol bizo­nyos hiányosságokat, de az összeg­zés szerint a beruházást irányító honvédségi szervezetek az akkori jogszabályoknak megfelelően jár­tak el. A viták során nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a je­lenlegi területen egy irdatlan nagy épületállomány volt. Ezek egy ré­szét lebontottuk, azonban voltak olyan pavilonok, amelyek statikai vizsgálata azt bizonyította, hogy hosszú távon még hasznosíthatók. Az eredeti tervek szerint ezek a pa­vilonok a fekvőbeteg-ellátást szol­gálták volna, minden szinten összekötve az új épületszárnnyal. Csak utólag derült ki, hogy a szá­zad elején épült épületek nem egy­forma szintmagassággal készültek, ezért az új épület és az öt régi összekötettése jóval bonyolultabb lenne. Ebben a kérdésben heves vita alakult ki, és teljesen felbom­lott a korábbi egyetértés. Attól kezdve minden bírálat középpont­jába a pavilonok kerültek és az én álláspontom, miszerint meg kell próbálni hasznosítani az arra alkal­mas épületeket. — Nem mindenki értett egyet az 1994-es átadási határidő 2002-re tolásával sem, úgy tudni, azóta 1997—98-ra próbálták előrehozni. — Az 1986-os kormány idején a honvédelmi bizottsági döntés 8,6 milliárdos költség mellett határozta meg az 1994-es befejezési határ­' időt. A mai napig is az eredeti ter­vek szerint folyik az építkezés. Az időközben végrehajtott forintleér­tékelések. az áfa okozta, hogy az építkezés költségei — napi áron — már elérhetik a 20 milliárdos összegei. Ugyanakkor a honvédel­mi tárca anyagi keretei beszűkül­tek. így talán érthetővé válik a ha­táridő módosítása. — Mikor fejeződhet be legko­rábban ez az építkezés? — Korábban középtávú tervezé­si rendszerünk volt, most egyéves­sel dolgozunk, így tudjuk, hogy 1992-ben — a parlament jóváha­gyása alapján — 1,9 milliárd forint áll rendelkezésünkre. De azt még nem is sejtjük, hogy mennyi lesz jövőre vagy azután. Ahhoz, hogy pontos időpontot lehessen monda­ni, az egész rendszert érintő dönté­seket kell hozni. — Talán külföldi tőke bevonásá­val tartani lehetne az egyik, az 1996-os világkiálításra tervezett átadási határidőt. Eddig azonban — bár számos jelentkező akadt — nincs külföldi partner, s egyesek ezt is önnek róják fel. — Több külföldi partner jelent­kezett, de egy részük azzal állt elő, hogy a már meglévő hatmilliárdos beruházást gondoljuk újra, az ő el­képzelésük alapján. Másik része ragaszkodott ahhoz, hogy az ő or­vostechnológiájukat alkalmazzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom