Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-31 / 8231. (8232.) szám

Kanadai találkozás honfitársainkkal Az elmúlt hiten háromtagú magyar parlamenti delegáció (ári Kana­dában. Az ott szerzett tapasztalatokról, a kinti magyarokkal folytatott beszélgetésekről, a kanadai-magyar gazdasági kapcsolatépítés esé­lyeiről kérdeztük dr. Kónya Imrét, az Országgyűlés MDF-frakciójá­­nak vezetőjét, a delegáció egyik tagját. iAz Országgyűlés elnöke által ve­zetett parlamenti delegáció John Fraser-nek a kanadai képviselőház elnökének látogatását viszonozta. A prolokolltalálkozások mellett el­sősorban a magyar-kanadai gaz­dasági kapcsolatok elősegítése ér­dekében folytattunk tárgyaláso­kat. Hazánk az átalakulás során számít a kanadai tőkére és a kint töltött négy nap alatt is tapasztal­hattuk, hogy a világ legnagyobb kiterjedésű országában is tudatá­ban vannak a hazánkkal kiépíten­dő speciális kapcsolatok fontossá­gában. Összefoglalva: komoly esélyt lá­tok arra, hogy Kanada jelentős sze­repet játsszon Magyarország gaz­dasági felemelkedésében. Azzal, hogy hazánk immár az Európai Közösség társult tagja, a távoli or­szág rajtunk keresztül is lehelősé­­getYát európai pozíciói erősítésére. De a magyar kapcsolat nem csupán a hagyományos piacokra történő betörést jelentheti, hanem Ma­gyarország a kelet-európai, a volt szovjet piacokhoz is Ilidként szol­gálhat a kanadai tőke számára. • - Hasonlóképpen látják-e esélyein­ket a távoli ország magyarjai is, vagy ezek az elképzelések inkább itthoni vá­gyainkat tükrözik7- Kanada arra törekszik, hogy Ukrajnában, Oroszországban és az . egykori Szovjetunió más utódálla- I maiban is gazdasági szerephez jus­son. Ezt az. igyekezetét tudva tár­gyalásainkon mindannyiszor fel­hívtuk a figyelmet arra, hogy Ma­­yarország a negyven év alatti ényszerű kapcsolat következmé­nyeként megszerzett jártasságát kihasználva, potenciális közvetítő ország, a kanadai-kelet-európai vi­szony új alapokra helyezésénél. Mi úgy látjuk, hogy ha a kanadai tőke és a magyar know-how párosul egymással, akkor ez - akár közös vállalatok formájában, akár egyéb módon, például hármas, tehát az. ukrán vagy orosz partner bevoná­sával megvalósuló együttműködés keretében - fontos szerepet játsz­hat ezen a hatalmas piacon. Mindebben a kapcsolatépítés­ben számunkra, túl a gazdasági előnyökön, nagyon fontos az. a tény, hogy Kanadában kétszázezer magyar cl. A velük való találkozás újra megerősített abban a meggyő­ződésemben, hogy a határainkon túl élő magyarságnak az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell ját­szania a hazai átalakulásban és az ország felemelkedésében Nagyon fontos, hogy kint élő honfitársaink érezzék: itthon sziikség van rájuk, az anyaország igényt tart vala­mennyiükre. Ezért is vallom, hogy a magyar választójogi törvényi az. elkövetkező voksolásig úgy kell módosítani, hogy a kinti magyar­ságnak is közvetlenül szerepe le­gyen a hazai politikai élet, ha tet­szik, a magyar jövő alakításában.- Megfogalmazott-e a Kanadálon élő magyarság is hasonló igényi, sze­repvállalást kedvet, részvételi szándé­kot a hazai folyamatokion?- Valamennyi ilyen jellegű talál­kozásunkon felmerült az igény el­szakadt magyarjaink részéről arra, hogy szeretnének közvetlenebb szerepet vállalni az anyaországi át­alakulásban. Ugyanakkor ezeknek a lehetőségeknek a biztosítása nemcsak kölcsönös előnyöket je­lentene, de végre rendezhetne a külföldön élő, a korábbi évtizedek­ben disszidensként kezelt magyar­sághelyzetét. Micsakugyan IS mil­lió magyarban gondolkodunk, így a Nyugaton élő magyarságöt a nemzet szerves részének tekintjük. Mindennek van egy nem titkolt gazdasági vonzala is: Magyaror­szágnak ma mindennél nagyobb szüksége van arra a szellemi és anyagi erőforrásra, felkészültségre, amellyel a tőlünk elszakadva élő honfitársaink rendelkeznek!- Napjainktól! mind élesebben raj­zoltaik ki az a tendencia, hogy a füg­getlenné váló egykori szovjetunióMi <iae egyre vonzóbb lesz. Féló tehát, wgy lormennyire is kiilódik a kinti magyarság az óhazához, gazdasági megfontolásai inkább a jelenleg meg korlátlan lehetőséget kínáló új piacok felé irányulnak. Nem késliink-eel ezzel a kafKSolatfeltétellel7- Nem! Egyrészről, a szovjet utódállamokban a jogi és politikai feltételek ma még messze vannak attól, hogy bármelyikük is veszé­lyeztetne Magyarország pozícióit, versenyképességét a nyugati be­fektetőtöke szemszögéből. Egyéb­ként az átalakulás során a túlzott sietség, a kapkodás többet árihat, mint amennyi hasznot az esetleges időnyereség jelenthet. Az. azonna­li, egyszerre, gyorsan kinyíló ka­puk, az elkapkodott változás még több ellentmondáshoz, vezetne. Úgy látom, hogy a jelenleg folyó megfontolt és nyugodt átalakulás követhető, s ez. bizalmat kelt, a sta­bilitás érzését erősíti a külföldiben is. A komoly külföldi tőke óvatos és vár, megvárja, hogy valéijában mi­lyen helyzet alakul ki abban az or­szágban, amelyiket megcélozza pénzével.- Gondolom, ezeken a hivatalos és személyes találkozókon gyakran esett szó az itthoni, Mpolitikai, úgymond „csatározásokról", a fxirlamenllvn fo­lyó vitákról. Mennyire tájékozott ezek­ről a kint élő magyarság 7- Ami az. informáltságukat illeti, bár tud juk, hogy nem annyira pon­tos és naprakész, a tájékoztatásuk, mintha itthon élnének, azt állapít­hattuk meg hogy folyamatosan követika hazai politikai eseménye­ket, és véleményt formálnak a kor­mány, illetve az ellenzék egyes lé­péseiről. Persze, az. emigráns lét, az évti­zedeken ál tartó kitaszflottság és aztán a mindig várt, de annyit ké­sett, hogy a végén mégis váratla­nul érkezett hazai felszabadulásel­­lentmondásos érzelmeket, indula­tokat kavart az emigrációban. So­kan talán úgy érzik, hogy távozá­suk, sőt egész, számkivetettségiik értelme utóbb megkérdőjelező­dött. Az összekuszálódott, ellent­mondásos helyzet feloldását is meg kell kísérelnünk. Minden magyar­nak éreznie kell, hogy többé nem kitaszítottja ennek a hazának, ha­nem megbecsült tagja a nemzet­nek, bárhova is sodorta a történe­lem vihara. Mallárfva Új Magyarország, 1992.márc.26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom