Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Magyar Hírlap, 1992.márc.25. A Munka törvénykönyvéről MSZP-s és MDF-es szemmel Több ponton alkotmányellenesnek ítélte a Munka törvénykönyvét tegnapi parlamenti sajtótájékoztatójukon Kósáné Kovács Magda (MSZP). Emiatt valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A szakszervezetek szerepkörének meghatározásáról, tisztségviselőinek védelméről, és a vétójogról szóló részeket kifogásolják. Aggodalmukat fejezték ki azért is. mert a törvény — az MDF véleményével ellentétben — gyenge érdekvédelmi szervezeteket hoz létre. A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése érdekében kezdeményezték a választójogi törvén) módosítását is. Ennek lényege, hogy a kisebbségek képviselőinek megválasztásakor is érvényesülnie kell az egyenlő, titkos, közvetlen és általános választás elvének, s helyzetükből adódóan a pozitív megkülönböztetésnek. A kisebbségek általában szétszórtan élnek hazánkban, ezért a szocialisták elképzelése szerint országos listát kellene állítaniuk. Ezt azon kisebbségek tehetnék meg.' melyek legalább négy egyéni jelöltet tudnak indítani. A választók eldönthetnék, hogy pártra vagy valamely kisebbség országos listájára szavaznak-e. Az összesítést követően a mandátum elnyeréséhez 0.4 százalékos határ elérésére lenne szükség. Visszautasították azt a feltételezést. hogy a képviselők számának felduzzasztása; jelentené javaslatuk elfogadása. Az új Munka törvénykönyve a korábbi, tulajdonosi jellegű közigazgatási szabályozás helyett garanciális. valamin; a munkáltatók és a munkav állalók szervezeteinek kapcsolatát érintő kérdéseket fogalmaz meg. Kifejezi az állam megváltozott szerepéi. így énékelte tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján az MDF a törvényt. Nem tartották aggályosnak. hogy június elsején lép életbe. A késedelem okát a hosszú előkészítői munkában és a nagyszámú modosítóindítványban látták. lllésy István kiemelte, hogy a jogszabály erős érdekvédelmi szervezetek alakítását, meglétét biztosítja.. Azt azonban a jövő dönti el. a szakszervezetek és az üzemi tanácsok hogyan működnek együtt. Újdonságként emelték ki a szerződések és egyéb jogi nyilatkozatok írásba foglalásának kötelezővé tételét. Véleményük szerint a törvénynek még öt-hat évig hatályban kellene maradnia. Ám ha rendelkezései akadályozzák a gazdasági folyamatot, akkor kérni fogják a módosítását. Megalakult az MDF-frakció hétfős ifjúsági műhelye — jelentette be Dávid Ibolya, a csoport szóvivője tegnap parlamenti sajtótájékoztatójukon. Céljaik közön szerepel a törvényelőkészítésben és a törvényhozásban képviselni az ifjúság érdekeit. Ezen kívül az őket érintő problémák megoldásában szeretnének részt venni. A szóvivő külön kiemelte: sok szülői levél arra készteti őket. hogy bizonyos szekták és gyülekezetek ellen is felemeljék a szavukat. •NE. Az SZDSZ a konszenzustörő szándékokról A kormánykoalíció egyre gátlástalanabbal érvényesíti a többségi elvet, arrogánssá vált. s fölrúgja a konszenzust — mondotta az SZDSZ parlamenti sajtóértekezletén Mészáros István. A képviselő felhívta a figyelmet arra. hogy újabban gyakorlattá vált fontos törvényjavaslatok degradálása. kivételes eljárásban történő megvitatása. Most például egy olyan törvényjavaslatot tűzött ily módon napirendjére a Ház, amely nem kevesebbről rendelkezik majd, mint arról, hogy egy gyermek miként tudhatja meg. ki az apja. Ismeretes, hogy kivételes eljárással — csak a bizottságokban — eleinte csupán technikai jellegű törvényjavaslatokat (mérésüí gyi. számítástechniká. a mikroelektronikai félvezetők topográfiáját tárgyaltak. később a kormánypártok megkíséreltek olyan lényeges törvényeket is kivételes eljárással tárgyaltatni, mint a csődeljárásról, az ügyészségekről, a Btk. módosításáéi szóló javaslatok Ezeket azonban szerencsére az ellenzéknek sikerült megakadályoznia — mondta az SZDSZ-es honatya. Volt azonban olyan eset — a népesség-nyilvántartásról szoio javaslat —. amikor alapvető adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos témát tárgyaltak ilyen formában, Ezzel igyekeznek meggátolni. hogy megfejelő nyilvánosságot kapjanak az ütköző álláspontok. Mészáros István szerint ugyancsak a konszenzus megkérdőjelezésének irányába mutat a bizottsági helyek újrarendezésével kapcsolatos javaslat napirendre tűzése, hiszen olyan kérdés; próbának meg többségi szavazássá eldönteni, amiről korábban a hat párt és a függetlenek képviselői konszenzussá állapodtak meg. Márpedig a parlamenti demokráciában az ellenzék jogait az ilyen konszenzusok garantálják, amennyiben ezek többségi elvekkel fölrúghatok. nem lehet tanámában többpáni parlamentről beszélni — mondta Mészáros István. Tardos Márton frakcióvezető a vagyonpolitikai törvényjavaslatokhoz megjegyzést fűzve leszögezte: ilyen körülmények közön a gazdaságot csá: a tőke erős mozgósításává lehet stabilizálni. Ez pedig rrtegköve; teli a privatizációvá szembeni ellenérzések leküzdését. Fontos, ám nem elsődleges cél. hogy a privatizációt a kormányszervek jobban ellenőrizhessék, mint eddig, és hogy a privatizáció kérdései közül ne egyedül az elén árra figyeljenek — mondta az SZDSZ frakcióvezére. Kijelentette: nincs szükség arra. hogy az ideiglenesen vagy véglegesen állami kézben maradó vagyon feletti rendelkezési jogokat a kormány központosítsa. éppen ezért az SZDSZ ellenzi az Állami Vagyonkezelő Rt. létrehozását. Ugyancsak helyteleníti a váláatok társasággá való átalakítását követelő előírásokat a törvényjavaslatban. Az SZDSZ ehelyett az állami vagyon hozadékára vonatkozó kincstári követelményrendszer érvényesítését. a magánpénzintézetek fejlesztését, a termelési szerkezetet megújítani képes befektetők mozgósítását szorgalmazza. A szabaddemokraták szintén szükségesnek tartják az álampolgárok és önkormányzatok befektetői aktivitásának növelését elősegítő szabáyozást. •F. A. I ' «*
