Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-30 / 8231. szám

Magyar Hírlap, 1992.roárc.25. 3 A NAP INTERJÚJA Hegedűs H. Andrással Veget ért az igazságtétel egy korszaka — Először is lássuk a közvetlen előzménye­ket Mi váltotta ki elkeseredett nyilatkozatu­kat ? — Az események tavaly decemberben vei­tek drámai fordulatot, amikor a T1B közgyűlé­se egy látszólag ügyrendi, valójában politikai vita után félbeszakadt. Utána illegitim módon közgyűlést hívott össze egy illegitim szervező­bizottság. A válságot kitcljesíletle. hogy Hege­dűs László ügyvezető elnök, aki a TIB vezető­ségének bizalmát bírta, váratlanul és máig is megmagyarázhatatlan módon lemondott. Vá­sárhelyi Miklós elnök kinyilvánította, hogy nem kívánja újrajelöltetni magát a legközeleb­bi közgyűlésen. Indokai elfogadhatók. Olyan méltatlan támadások érték, amelyekre az ellen­zéki mozgalomban és a rendszerváltásban be­töltött szerepének tudatában már életének nyolcadik évtizedében nem óhajt reflektálni. Az igazi törést mégis az okozza, hogy a TIB nevében nyilatkozatot adott ki az említett ope­ratív bizottság, élen Zimányi Tiborral, E bi­zottság megtámadta az Alkotmánybíróság döntéséi, amely a Zélényi-féle törvényt alkot­mányellenesnek nyilvánította. Ezzel lehetetlen egyetérteni, mert egy társadalmi-politikai szer­vezet vezetősége (függetlenül attól, hogy jelen esetben még nem is szabályosan járt el) nem vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság egy­hangú döntését. — A sajtó hírül adta: Zimányi Tthor vezeté­sével ’56-05 Nemzeti Forradalmi Szövetség is alakult, amely állítólap hivatott lenne össze­fogni valamennyi '56 égisze alatt működő szenezetet. Már nem tudunk kiigazodni e szer­vezetek között: melyik micsoda? — E pillanatban túlságosan sok szervezet viseli nevében '56-ol. Nem csoda, hogy a köz­vélemény ebben a kavalkádban már képtelen különbséget tenni. A forradalomra való szünte­len hivatkozás most már annak szellemét sérti. A néhány hete alakult '56-os Forradalmi Nem­zeti Szövetség is köztük van. s céljait a tv előtt március tizenötödikén rendezett tüntetés ön­magában minősíti. Ez valamiféle csúcsszerv .-, óhajt lenni, és ettől kerülne függésbe, néme­lyek elképzelése szerint a Történelmi Igazság­­tétel Bizottsága, amit szintén nem tudunk elfo­gadni, E tüntetés irányításában részt vevő Fó­­nay Jenőnek és társainak magatartása ma már teljesen idegen a TIB eredeti eszmeiségétől. — Ez már nem az a TIB, amelynek alapítá­sában részt vetlek, deklarálja a tihakozónyilal­­kozatot aláíró harminc tekintélyes személyiség. Próbáljunk visszatekintem: mi volt az a TIB? — A Történelmi Igazságtétel Bizottságát 1988 tavaszán hozta létre negyven egykori el­ítélt, akiket az '56-os forradalomban, annak előkészítésében, majd a szovjet újramegszállás után kibontakozott nemzeti ellenállásban való aktív részvételért ítéllek el a kádárista bírósá­gok. A bizottság nevében azért nem szerepel '56 és a forradalom, mert abban az időben, amikor Kádárt még nem váltották le, politikai öngyilkossággal ért volna fel. ha az 1956-os forradalmat bennefoglaljuk a legálisnak szánt szervezet nevében. Nem gyávaságból, és nem elvtelen kompromisszumot kötve nem vállal­tuk: a TIB-et ugyanis bátor emberek hozták létre, akik nem keveset kockázattak olyan kor­szakban, amikor nem lehetett számolni a kelet­­közép-európai úgynevezett népi demokratikus rendszerek kányavárszerű összeomlásával. So­kan azok közül, akik most március tizenötödi­kén ötvenhat szellemére hivatkozva tüntettek, a TIB közelébe se merészkedtek négy évvel azelőtt, sót akkor sem. amikor már kisebb volt a kockázat: 1989-ben, A TIB azonban nem rej­tegette céljait. Halott bajtársaink illő eltemeté­sét. 1956 emlékének törvényes visszaállítását, a forradalomban részt vevők rehabilitációtál és kárpótlását vettük programba. Továbbá köve­teltük minden 1956 előtt megrendezett kon­cepciós perben elítélt jogainak v isszaállítását — Idézzük fel. kik bálxiskodtak a történelmi igazságtételnél. — A TIB megalakulásának időszakában a legkülönbözőbb politikai hitvallású és későb­ben a legkülönbözőbb politikai pánokhoz csat­lakozó személyeket és irányokat tömörítetté a TIB. Voltak közöttünk '56 előtti kommunista párttagok és pártonkívülick. munkások és a forradalmi egyetemi mozgalmak résztvevői, voltak katonatisztek és rendőrök, akiket meg­hurcoltak: a forradalomban való részvételükért, írók. újságírók, politikusok, ’56-os barikádhar­cosok. Szerepet vállaltak a különböző perek­ben halálraítéltek özvegyei. A TIB-bcn szere­pet játszók között volt annak idején az MDF- hez csatlakozó, majd onnan kivált Dénes Já­nos, továbbá a jelenleg is MDF-képviseló: Zi­mányi Tibor. Az SZDSZ-ben vezető szerepet betöltő Dombach Alajos, Mécs Imre és Darvas Iván. Az alapításban közvetlenül ugyan nem vett részt, de csatlakozott a későbben MSZP- színckben képviselővé választott egykori poli­tikai fogoly: Nagy Attila, továbbá a kisgazda­­párti Mizsei Béla s e párt örökös elnökének tisztelt, ám onnan távozott Pártav Tivadar. Köztünk volt Hegedűs László és Lambrecht Miklós, mindketten az egészségügy i harcosok képviselői. Továbbá egykori MEFESZ-veze­­tők, mint Pomogáts Béla és Erdély i Tibor. — Mit sikerült megvalósítani eredeti i ól­jai kbvl, és mit nem’’ — Nincs szégyenkeznivalója a TIR-nek. mert megszervezte a legnagyobb tömegeket felvonultató huszadik századi magyar politikai tüntetések egyikét, amelyet a történelem ma már csak úgy jelez, hogy „a" Temetés, s ami­hez a vértelcn rendszerv áltás fűződik. Az első törvényt, amelyet az új legitim parlament ün­nepélyesen és egyhangúan beiktatott, nemcsak hogy a mi javaslatunkra fogadták cl. hanem a meg fogalmazásában is részt vettiink. Ez a tör­vény 1956 forradalmának állított emléket. Szorgalmaztuk az 1956 miatt elítéltek kárpót­lását, s nem a TIB-en múlt. hanem a kormá­nyon. hogy e kárpótlás folyamata még mind'g húzódik, és aligha fog eredeti elképzeléseink­nek megfelelően megvalósulni Remélem, hogy Zimányi Tibor kormánypárti képviselő, egykori cellatársam fáradozásának még lesz némi eredménye ez ügy ben Része voll a T1B- nek az 1961 után lefolytatott politikai perek ítéleteinek törvényes megsemmisítésében. A TIB-nél jelentős köznapi munka is folyt: jog­segélyszolgálatunk. amelyet Tóth Lajos irányí­tott, ezernyi rehabilitációs és kárpótlási ügyben járt el — Hol húzódnak a tniésvonalak a mostani válságban? Némelyek azt állítják az egyik ol­dalon az egykori revizionista kommunisták áll­nak. akik opportunista módon a forradalmat fékezni akarták, a forradalom következetes folytatói állnak a másikon, és a politikai elmei szemben sorakoznak az egyszerű 56-osok. — Természetesen bárkinek a mai magatar­tására rányomja bélyegéi a múltja Ám a tö­résvonalakat mégsem a múlt szabja meg. ha­nem a jelen politikai szituáció. A TIB-et áthi­­dalhatatlanul kettéválasztja 8 megbékélés és elszámoltatás ügyében mutatkozó differencia Még 1990-ben mintegy hetvenen inuk alá a A történelmi igazságtétel megvalósításában jelentős szerepel játszó harminr személyiség nyilatkozatát publikállak hétfőn a hírközlő szervek. Az aláírók felemelték szavukat azok rllrn, akik a llll-hen az utóbbi Időben „ ...» vezetés önkéntes megragadására lornrk. s a jogos elkeseredés okozta szenvedélyeket a napi politikai célok szolgálatába akarják állítani". Az aláírók közük: „nrm kolrsönzik nevüket idegen célok felhasználására.“ Az aláírók kö/idf szerepel Hegedős II. András, a 11II álfnlános alelnöke. a Petőfi Kör egykori fifkárhetveffese, a bizottság egtik létrehozója. Ól kérdrzlük a I III várlialóan viharos kozgvíilése elöli a nyilatkozat háfferéröl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom