Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Új Magyarország, 1992.márc.13. gekre vonatkozó szerződésrészekben nem egyszerűen az idevágó nemzetközi dokumentumok alapelveit kell elismételni, hanem ezen túlmenő tartalmat kell hordozniok, hiszen a nemzetközi dokumentumok követelményrendszere - mivel azok széles körű konszenzuson alapulnak - csak minimumnak tekinthető. : Az egyes országoknak ezért nemcsak a nemzetközi dokumentumokból kell kiindulniuk, hanem a saját belső problémáikból. Van altul ez marginális probléma, Komániában ez lényegi kérdés A román politikai gyakorlat ezt eddig mint negatív kérdést helyezte előtérbe. A nemzetközi és magyar elvárás szerint most pozitívan kell liangsúlyt kapnia. A közeljövőben reálisan nem várható ilyen arányú fordulat, de az első lépéseket meg kell tenni. A kisebbségeknek az államrendszerbe illeszkedő autonómiákat szükséges kapniuk, az autonómiáknak demokratikus Önszerveződésen kell alapulniuk A közeljövőben az Országgyűlés elé kerülő magyar kisebbségi törvény koncepciója érvényesíti ezt az elvet. Az autonóm intézményrendszer törvényi kereteit kell első lépésként megteremteni. Itt kiindulópont a személyi elvű autoiuíinui, amely a szórványban éló nemzeti kisebbségek esetében kerül különösen előtérbe. Másik fontos tényező a helyi autonómiák rendszere, amely egyébként nemcsak kisebbségi vonatkozású, hanem a demokrácia általános alapfeltétele. Egy demokratikus állam nem tagadhatja meg polgáraitól azautonóm stniktúrák létrehozásának jo&L- Alr/y elemekei inüitja leginkálha runián fél?- A román fél eddigi magatartása arra utal, hogy a kisebbségi kérdést az. alapszerződés tekintetében szeretné megkerülni, vagy legalábbis bagalellizalni Szerintünk ez nem Kerülhető meg. ók ugyanakkor előtérbe állítanak számos más szempontot, ezek a Külügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Mi nagyon fontosnak tartjuk továbbá szerződésbe foglalni a regionális együttműködések létrehozását és támogatását. Ez gazdasági racionalitás, nemcsak a kisebbségek, hanem minden területileg érintett állampolgár számára.-A regionális együttműködések rögzítésének magyar igénye milyen visszhangot váltott ki?- A román fél ezt általában ellenezni szokta. Személyes tapasztalatom a tavaly júliusi genfi EBEE kisebbségi konferenciáról, hogy amikor a regionális együttműködés kérdése a kisebbségek szempontjából merült (el, a román delegáció vezetője hosszasan kitért arra, hogy ezt milyen módon kell korlátozni, mondván: ez sérti a nemzeti szuverenitást A teljes elzárkózáson alapuló nemzeti szuverenitás ugyan megvalósítható, csak éppen a nyomort konzerválja.- Románia ragaszkodik a magyar területi igényekről való lemondás rögzítéséhez. Ez miért problematikus?- Ha bekerüI a szerződésbe, hogy nincsenek területi követelések, ez indirekt mádon felveti, hogy eddig ilyen követelések voltak Ez tehát egy olyan állítást is tartalmaz, amely elevenem felel meg a valóságnak. A román tömegtájékoztatás - és újabban több nyilatkozatával meglepő módon ehhez csatlakozott a román külügyminisztérium is-állandóan napirenden tartja Románia területi veszélyeztetettségét, ezt be kéne fejezni, s akkor talán a román nép ezirányú érzékenysége is csökkenne. Az aljpszerzódés további sorsa mindkét fél tárgyalókészségétől függ, mi természetesen a békés, jószomszédi viszonyban és a lehető legszélesebb körű együttműködésben vagyunk érdekeltek. Meszleny László /f/
