Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-18 / 8224. szám
Entz Géza a magyar-román kapcsolatokról Kisebbségvédelem nélkül nincs alapszerződés A román-magyar alapszerződés aláírása előtt ma még sok akadály tornyosul, ezek egyike a kisebbségek ügye. A kérdéskörről Entz Géza, a határokon túli magyarság ügyével foglalkozó államtitkár nyilatkozott lapunknak.- Mennyire általános gyakorlat, hogy kát ország alapszerződést köt egymással?- A nyugati demokráciák államközi kapcsolatainak történetében nem jellemző alapszerződések megkötése. Nvugat-Európában is létezik azonban eg}- nagyon fontos ilyen dokumentum, a német-francia alapszerződés, amit a 60-as évek elején De Gaulle és Adenauer írt alá. Ez véglegesen lezárta a két ország közti ellentéteket, ugyanakkor széles körű ipari együttműködést irányzott elő, regionális integrációt alapozott meg. és megteremtette az államfői szintű rendszeres kapcsolattartást.- Az Elbától keletre ugyanakkor több egykori alapszerződésről tudunk. Miért jöttek ezek létre?- A szovjet birodalom csatlósállamai és utódállamai között az ilyen alapszerződések aláírásának gyakorlata sokkal kiterjedtebb volt. Ezt indokolhatja, hogy hiányzott a differenciáltabb kapcsolatrendszer. Ezt meg kellett teremteni, számos kérdést kétoldalúlag is célszerű volt ilven szerződésekben rendezni. Ez viszont ma azt jelenti, hogy csak olyan szerződés aláírásának van értelme, amely valós, kemény politikai, gazdasági tartalommal bír, és e tartalomnak kell a i szerződő államok közötti viszonyt I érdemben elórevinnie. Nem a kor- i mán vök közötti viszonyt, hanem] az államok és a népek közötti viszonyt, ezáltal is csökkentve a tér-1 ségben meglevő feszültségeket. Az azonban, hogy egyoldalú előnyöket szerezzen bárki is, nemcsak annak a félnek hátrányos, akinek előnyei nem származnak, hanem a másik fél sem jár jól, hiszen a térség gondjait ez nem oldja meg, az európai integrálódást gátolta. A román-magyar alapszerződés aláírása előtt ma még sok akadály tornyosul, ezek egyike a kisebbségek ügye. A kérdéskörről Entz Géza, a határokon túli magyarság ügyével foglalkozó államtitkár nyilatkozott lapunknak.- Mennyire általános gyakorlat, hogy két ország alapszerződést köt egymással?- A nyugati demokráciák államközi kapcsolatainak történetében nem jellemző alapszerződések megkötése. Nyugal-Európában is létezik azonban egy nagyon fontos ilyen dokumentum, a német-francia alapszerződés, amit a 60-as évek elején l\‘ Gaulle és Adenauer írt alá. Ez véglegesen lezárta a két ország közti ellentéteket, ugyanakkor széles körű ipari együttműködést irányzott elő, regionális integrációt alapozott meg, és megteremtélteaz államfői szintű rendszeres kapcsolattartást.-Az illkítól ki-lilre u gyű iákkor UiU) egykori ala/rszerziklésről tudunk hiurt jöttek ezek leire?- A szovjet birodalom csatlósállamai és utódállamai között az ilyen alapszerződések aláírásának gyakorlata sokkal kiterjedtebb volt. Ezt indokiilhat ja, hogy hiányzott a differenciáltabb kapcsolatrendszer. Ezt meg kellett teremteni, számos kérdést kétoldalúlag is célszerű volt ilyen szerződésekben rendezni. Ez viszont ma azt jelenti, hogy csak olyan szerződés aláírásának van értelme, amely valós' kemény politikai, gazdasági tartalommal bír, és e tartalomnak kell a szerződő államok közötti viszonyt érdemben ek'rrevinnie. Nem a kormányok közötti viszonyt, hanem az államok és a népek közötti viszonyt, ezáltal is csökkentve a térségben meglevő feszültségeket. Az azonban, hogy egyoldalú előnyöket szerezzen bárki is, nemcsak annak a félnek hátrányos, akinek előnyei nqjn származnak, hanem a másik fél sem jár jól, hiszen a térség gondjait ez nem oldja meg, az európai integrálódást gátolja.- Hogyan jelenítheti meg ezt a tervezeti magyarromán alafiszerződés?- A magyar-román alapszerződésnek mind a kél nép számára |xrzitív tartalmat kell hordoznia. Ebbe pétiig szükségképpen I ideértendő a romániai magyar kisebbség helyzete is. Tehát az alapszerződésnek a romániai magyar kisebbség szempontjából is előremutatónak kell lennie. Enélkul Magyarország alapszerződést nem írhat alá. Ez azonban megint nem egyoldalú magyar nemzeti érdek, ez az. európai integráció szempontjából mindkét nép hosszútávú érdeke. Amennyiben ilyen szerződést sikerül kidolgozni, ez Románia számára is elősegíti a felzárkózást Európához. A kisebbségek védelmét a világ demokratikus közvéleménye és a nemzetközi szeivezetek is elvárják egy ilyen típusú szerződéstől. Természetesen a két ország között nemcsak ezen a téren kell a kapcsolatokat fejleszteni. Más kapcsolatainkat gátolja, ha a kisebbségek védelme az alapszerződésben nem szerepel kellő súllyal A kelló súly azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbsé-Új Magyarország, 1992.márc.13,