Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-12 / 8220. szám

Népszabadság,1992.márc.9 IS KISEBBSÉGI KONFERENCIA: \ törvénytervezet elfogadhatatlan Bírálták az idegenrendészeti intézkedéseket is Vajon a kisebbségvédelem álarca alatt nem rejtőzhet-e a ki­sebbségbe taszítás szándéka - egyebek mellett ezt a kérdést is feltették azon a hét végén Budapesten tartott kétnapos konfe­­rencián, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány, a Raoul Wallen­berg Egyesület és a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottsága szervezett a „Kisebbségi és emberi jogok helyzete Magyarorszá­gon” címmel. A neves fölszólalók egynéme­­lyike a téma kapcsán élesen bí­rálta' a kormány által elfoga­dott új kisebbségi, törvényter­vezetet. Göncz Árpád meg­nyitójában elmondta:- Olyan országban élünk,; ahol a 40 esztendei diktatúra és! még sokkal hosszabb tekintély-! uralom után szinte természetes! a többségi gőg érzése. (Folytatás a4_. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon a kisebbsé­gekről általában csak a határ­ainkon kívüli kisebbségek kap­csán esik szó, holott a hazánkban élő nemzeti kisebb­ségek jogainak témaköre és azok biztosítása sem termé­szetes - jelentette ki a tanács­kozást megnyitó beszédében Göncz Árpád köztársasági elnök. - E többségi gőg - fogal­mazott az államfő - nem a gyil­kos indulatokat jelenti. Sokkal inkább arról van szó, hogy azt hisszük: eleve a többségnek van igaza. E gondolat kapcsán a köztársasági elnök sürgette a kisebbségi kérdések teljes körű, tudati, politikai és társadalmi összefüggésekben történő meg­vitatását. Az államfő úgy véle­kedett, ha ezt az összefüggés­­rendszert az értelmiség elfo­gadja, akkor a jövőben elkép­zelhető, hogy akár még „több­ségi” magatartásformává is válhat. Demszky Gábor főpolgár­mester fölszólalásában leszö­gezte: Magyarországon egyre erősödnek az idegengyűlöletet valló, brutális eszközökkel élő mozgalmak. - Ennél nagyobb gond az - állapította meg -, hogy a társadalom egyes rétegei nemhogy elítélik,: de el­fogadják, sőt támogatják is e csoportosulásokat. Ezután lan Martin, az Amnesty International fő­titkára ismertette szerveze­tének a speciális emberi jogi sérelmek kivizsgálása terén be­töltött szerepét, majd - a jelen­legi talán legaktuálisabb téma­ként - elemezte az új kisebbség, a politikai menedékjogot kérők helyzetét. Ezzel összefüggésben megállapította: Magyarország - más kelet-európai országokkal együtt - egyre erőteljesebben érzi az Európai Közösséghez tartozó államok migrációelle­nes politikáját. Fodor Gábor , az Országgyű­lés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnö­ke szólt a kisebbségi törvény­­tervezetről is, s megállapította: az diszkriminatív elemeket tar­talmaz, mivel meghatározza, hogy kiket tekint nemzeti, il­letve etnikai kisebbségnek. -Hamarosan újra kell szabá­lyozni az idegenrendészeti kér­déseket, mivel szinte vala­mennyi jelenlegi idegenrendé­szeti intézkedés jogsértő - mondotta a továbbiakban Fo­dor Gábor. Doncsek Tosó, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke ezután éle­sen bírálta a kormány által el­fogadott kisebbségi törvény­­tervezetet, s megállapította, hogy az érintettek számára az elfogadhatatlan.- Tanúi vagyunk annak - je­lentette ki ezután Konrád György iró, a Nemzetközi Pen Klub elnöke -, hogy a kisebb­ségi szervezetek az anyanemze­tek eszközeivé válnak. El kell gondolkodnunk azon is: vajon a kisebbségvédelem nemes pá­tosza alatt nem rejlik-e eseten­ként a kisebbségbe szorítás, il­letve taszítás mögöttes szán­déka. Konrád György végezetül leszögezte: olyan nemzetiségi törvényt tart kívánatosnak, amely az érintett kisebbségekre bízza önmaguk meghatározá­sának jogát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom