Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-02 / 8212. szám
Alakul a Széchenyi Művészeti Akadémia Magyar Hírlap, 1992. február 26. Előjáték — félreértésekkel Amikor 1992. január 31-én az óbudai Selyemgombol) ítóban megalakult a Magyar Művészeti Akadémia nevet viselő társadalmi szervezet, többen ellenakadémiát emlegettek és azt kérdezték: újságírószövetség, orvosi kamara, tévéhíradó után vajon miért kell kettő művészeti akadémiából is. Még ugyan nem teljesen világos a kép, annyi bizonyos, nem beszélhetünk sem ellenakadémiáról, sem a művészeti akadémia megkettőződéséről. Mi okozhatta a félreértést? Először talán magát az eredeti ötletgazdát, Széchenyi Istvánt hallgassuk meg: „...mibül támad emberek közt legtöbb zavar és ekkép legtöbb nyomorúság? kérdem. Tán abbul, mert szívtelenek, rosszak? Valóban nem; hanem legfőkép azon felette egyszerű okbul, mert nem értik egymást. ...Legfőkép azért, mert az emberi nyelv... olly kevéssé kiképzett, olly kevéssé határozott, hogy nem ritkán egyetlen egy rosszul definiált szó még a legrégibb jó barátokat is rögtön heves és engesztelhetetlen ellenségekké változtatja.” Kosáry Domokos első levele, melyet 1991 augusztusában intézett íróbarátaihoz, világos, nincs benne semmi félreérthető: ,.Sokat gondolkodtam azon, hogy miként lehetne, Széchenyi hagyományaihoz visszatérve, újra helyet adni az irodalomnak, művészetnek a Ma- • gyár Tudományos Akadémián... Végül arra jutottam, hogy az Akadémia nagy keretén belül, de külön, önálló, társult egységként lehetne létrehozni egy olyan Művészeti Akadémiát, amely a tudományos osztályoktól függetlenül, autonóm módon, saját elvei szerint működik... Ez a megoldás talán lehetővé tenné, hogy a tudományok és a művészetek — nemcsak az irodalom — a maguk eltérő módján, de mégis együttes erővel segítsék elő a közös célt: művelődésünk nemzetközileg is elismert, magas szintjének biztosítását.” A megszólított írók válaszleveléből kiderül, hogy megértették a szándékot, ők is „a kortárs magyar irodalom és művészetek" dolgáról beszélnek és arról, hogy az Akadémia „saját keretein belül hívja életre a Széchenyi István Művészeti Akadémiát...” ^t Az élsÓ félreérthető mondái á Magyar Nemzet február 1 -jei híradásában olvasható, mely a Magyar Művészeti Akadémia megalakulásáról tudósít:...Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke indítványozta, alakuljon művészeti akadémia Magyarországon is, amely nem az Akadémia része, de szoros kapcsolatot tart fenn az MTA-val.” Kosáry ilyet nem indítványozott, nála éppenhogy az Akadémia része a művészeti testület, de teljesen szuverén módon. A továbbiakban a szerző leírja, hogyan jött létre a Magyar Művészeti Akadémia nevű társadalmi szervezet, milyen célokat tűzött maga elé, kik léptek be és kiket választottak tisztségviselőknek. így az olvasó azt hiheti, hogy a társadalmi szervezet azonos a Kosáry Domokos javasolta Művészeti Akadémiával. Esetleg annak továbbfejlesztett változata. Ezt a hiedelmet erősíti, hogy a Makovecz Imrét elnökéül választó Magyar Művészeti Akadémia sem nyíltan, sem burkoltan nem határolja el magát az alakulófélben lévő „akadémiai akadémiától”, szó sincs arról, hogy annak ellenében jött volna létre, ellenkezőleg: általános elveit, céljait, feladatait tekintve nagyon sok rokon vonást mutat vele. Olyannyira, hogy Makovecz Imréék annak idején támogató levélben üdvözölték a Művészeti Akadémia tervét és azt javasolták, hogy az ne csak írókat, hanem más művészetek képviselőit is fogadja magába. Ezzel nyitott kapukat döngettek mert az eredeti javaslat kétszer is hangsúlyozta, hogy nemcsak az irodalom, hanem az összes művészetek befogadására készül az új akadémia A félreértéseket az oszlathatja el, ha megtudjuk, miért alakult meg januárban egy társadalmi szervezet, amikor májusban minden bizonnyal 'megalakul a magyar műv észet színejavát akadémiai szinten reprezentáló
