Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-02 / 8212. szám
Magyar Hírlap, 1992. február 26 2o testület. Mién húznak föl egy sátrat hamarjában, amikor már tető alatt a pamasszusi templom? Ha pedig ez is kell — mert kinek van joga megkérdőjelezni a szép célokat megfogalmazd egyesület értelmét — legföljebb az kérdezhető meg: miért éppen ezt a nevet vették föl. Bizony, ez is okot adhatott a félreértésre. Amit igazolni látszik az is, hogy a harminc egynéhány belépni szándékozó közül hárman visszaléptek, s többen jelezték, az alakuló ülésre a meghívást elfogadták, de nem tudták frontosán, miről van szó. Először Kosárv Domokost kérdeztük meg, mennyiben érinti a Széchenyi Művészeti Akadémia előkészületeit a Magyar Művészeti Akadémia megalakulása. — Semennyiben. De erről már nyilatkoztam a Gondolat-Jelnek, nincs sok hozzátennivalóm. Legfeljebb annyi, hogy sajnos csonkán közölték a mondandómat, s az első levelem fölolvasásakor is kihagytak egy fontos részt, éppen azt, hogy a Művészeti Akadémia nemcsak az íróké. — A Magyar Művészeti Akadémia tagjai között feltűnően sok a képzőművész, zenész, építész. Nem lehetséges, hogy a szervezet megalakulásához mégiscsak köze van annak, hogy ön először csak írókat kért fii a szervező munkára ? — Ezt tőlük kérdezze meg. Egyébként részint a hagyomány miatt cselekedtem így, hiszen 1825- től 1949-ig írótagjai is voltak az Akadémiának, részint pedig azért, mert először néhány személyes ismerőssel, baráttal szerettem volna megvitatni a dolgot, kikérve véleményüket, mielőtt a nyilvánosság elé lépünk vele. Amit most „dörgicsei gondolat” néven szoktak emlegetni, az először egy baráti beszélgetés volt Dörgicsén Hubayval és Csoórival, aztán ugyanott szélesebb körben Vas Istvánnal, Mándy Ivánnal, Szabó Magdával, Konrád Györggyel, Cseressel — hajókirándulással egybekötve. A munkát folytatjuk, február 18-án újabb megbeszélést tartott a bizottság, meghatározta, mit teijeszt elő a májusi közgyűlésre, és teljes volt az egyetértés a javasolt személyek névsorában is. — Tehát a két hasonló nevű Akadémiát ne emlegessük egy lapon? — Valóban: különböző szintű szervezetekről van szó. A Magyar Tudományos Akadémiát 1827-ben hozta létre a magyar parlament — törvény által. A másik: egyszerű egyesület, mely a Magyar Művészeti Akadémia nevet viseli. Egyébként kiváló emberek vannak benne, akik közül nem egyet az alakuló Művészeti Akadémia is szívesen látott volna tagjai sorában. — Volna? Ha az a szerveződés teljesen más és független ettől, akkor miért ne volna elképzelhető, hogy valaki ennek is, annak is a tagja legyen? — Elvileg természetesen lehetséges. Egyelőre azonban nem tudjuk, végül is hogy állnak velünk szemben. A mi aJapelvünk az, hogy a Tudományos Akadémia nem szól bele a Művészeti Akadémia dolgaiba. Mi csak a lehetőséget szerveztük. A keretet adjuk és szerény infrastruktúrát: szobát, telefont, titkárt. I Az indulásban részt veszünk, de az- 1 tán a tagokat, az elnököt, a bizottsá- , gokat, a programot már mind-mind a független és egyenrangú Művészeti Akadémiának kell megválasztania, illetve kialakítania. Még azt is kikötöttük, hogy a két Akadémia csak delegációk útján érintkezhet — mint annak idején Ausztria és Magyarország. Az Akadémiák függetlensége nem önállóság..A nemsokára parlament elé kerülő törvény kimondja, hogy az Akadémia szuverén köztestületi önkormányzat, a kutató és alkotó szellem szabadságát nem korlátozhatja és nem befolyásolhatja semmiféle napi politikai szándék, semmiféle pártérdek, mert annak ezek fölött álló nemzeti érdeket kell szolgálnia. • Szálé László
