Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-06 / 8216. szám
Nnpircndnn n büntntás-vógrclinjlns Új Magyarország, 1992.márc.3. /I Börtönfilozófia, európai normák szerint A napokban knrmányOlíaen tárgyalták meg a hüntotía-vígrcbajlá« belyrelít. l-nnek elűtte - majdhogynem hihetetlen! - magyar kormány utoljára valamikor ttrák Ferenr idejében foglalknrnll lelje« bűnügyi reformmal. Ríarlelkírdíaek napirendre kerüllek ar elmúll ívekben la, de átfogó, milyrebató elemré« aohasem küvelle. Mintha a honatyák behunyták volna «remeiket a parlament «rékanral k ürült, ha a bürlönüket valaki felemlegette.- Mi várhaló most a kormány lépéséi öl? - kérdeztük ár. Tari Frrenclől, a büntetés-végrehajtás országos pa rancsnoká lói.- Mi nagyon pontosan bemutattuk, milyen állapotban van az egész intézmény szellemi-eszmei, illetve materiális, azaz anyagi értelemben, hozzátéve azt is, hogy milyen eszközökkel és milyen irányban kellenp a jelenlegi helyzeten változtatni. Magyarul, hogy nagyrészt a múlt század végén, az akkori filozófia szerint épült börtönöket miképpen lehetne átalakítani az európai normáknak megfelelően. Nincs szakadék az európai normák és gyakorlat, valamint a magyar normák és gyakorlat közölt, de van igazllanivalónk. Egyértelműen megfogalmaztuk: nem az a cél, hogy negyvenvalahány év lemaradását ilyen rendkívül kritikus helyzetben azonnal bepótoljuk. Szó sincs erről. A kilábalás üteméhez mérjük a büntetés-végrehajtás fejlesztését is. A Magyar Köztársaság 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz, ekkor írtuk alá az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt. A kiegészített jegyzőkönyv a büntetés-végrehajtás gyakorlatára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza, és egyfajta irányt mutat a törvényhozásnak. Ezt a minimális követelményt 1987. február 12-én fogadták el és rögzítették. Aza jánlások a hazai joggyakorlatban az 1979. évi 11-es számú törvényerejű rendeletben alapvetően szerepeltek már, de most egyértelműen és pontosan kell meghatározni az elítéltek és a büntetés-végrehajtás területén dolgozók „jogosítványait", jogait és kötelezettségeit, amit egyébként más területeken - lásd a rendőrségről és a honvédségről szóló törvénytervezetei stb. - újrafogalmaznak.- Mii lakar az, hogy az elitéit emberséges bá írásmód ra jogosult ?- Nagyon világosan előírja a jogszabály például azt, hogy nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak kitenni őket; nem lehet továbbá orvosi vagy tudományos kísérleteket végezni rajtuk. Ez senkinek nem jutna eszébe, mégis, a modern jogalkotás megköveteli a precizitást. Vagy: az alkotmány garantálja az elítélteknek azt a jogát, hogy anyanyelvükön védekezhessenek, megőrizhessék magántitkaikat, és azért, mert börtönben vannak, ne vehessék el a lakásukat stb.- Vannak összehasonlító adatok arra vonatkozóan, hogy az egyes országokban - Magyarországot is beleszámítva - hány emberi tartanak fogva?-Az Európa Tanács tagállamaiban az elítéltek száma mondjuk 100 ezer lakosra vetítve: 50 és 150 között mozog. Azokban az országokban, ahol a büntetés-végrehajtás mindig is progresszív irányban fejlődött és nem csak szabadságvesztéssel próbálták a bűnözést visszaszorítani, ott kevés embert börtönözlek be. Például a skandináv országokban. Másutt - Izlandon, Cipruson, Svájcban - önmagában nem olyan méretű a bűnözés, így érthető, hogy a bebörtönzöttek száma itt is alacsony. Viszont az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Franciaországban vagy Németországban (korábban az NSZK-ban, az NDK-ról nem is beszél ve) 90-1 (X) elítélt jut 100 ezer lakosra- Es Magyarországon?-Jelenleg 140-150 között ingadozik. Ebben a pillanatban 15 421 ember van börtönben Tizenegyezer jogerősen, a többi előzetes letartóztatásban.- Hány őr vigyáz rájuk? Tudniillik a bv-személyzel helyzetéről általában kevesebb szó esik, mint a rabokról, pedig nélkülük elképzelhetetlen az intézményfenntartása- Az elvégzendő feladatodhoz képest számuk rendkívül alacsony: ötezeregyszáznyolc. De ebből csak 254(van látnak el őrzési és belső felügyeleti munkát!- Valóban nagyon kevésnek tetszik.- Minden relatív, mert ha az európai tagállamok adataival hasonlítom öszsze, akkor 100 ezer lakosra - sok. De nekem az a véleményem, hogy ezt mindig csak egy adóit ország viszonyaihoz lehet hasonlítani. Nálunk például nem szabad összevetni az ötvenes évekkel, amikor tízezreket börtönöztek be; egyre jobban megismerjük, hogy milyen iszonyú körülmények közölt. Reálisabb a kép, ha tíz-tizenöt évvel ezelőtti időszakhoz mérünk. Vagy a nyolcvanas évek második feléhez. 1986-87-bcn előfordult, hogy átlagban 23 ezer ember volt börtönben, de akadt olyan hónap is, amikor elérte a 25 ezret. Nyilvánvaló), hogy ez a mennyiség az elmúlt évek bírói gyakorlatának változása eredményeként, íovábbá a büntetési nemekés bizonyos kategóriák megszüntetésével - szigorított őrizel, közveszélyes munkakerülés stb. - fokozatosan csökkent, mégis azt mondom: még mindig nagyon sok ember kerül lakat alá-Tud mondani példát arra, hogy kiket nem kellene becsukni?- Hogyne! Azt a vállalkozót, akit esetleg gazdasági bűncselekményért ítélnek el 8- 10 hónapra, minden bizonnyal azért, mert a vállalkozásából eredendően illegális jövedelemre tett szert, én nem ültetném le, hanem igen komoly pénzbüntetéssel sújtanám. A/.t persze nem tudom, hányán ke rüllek közülük börtönbe...- Milyen elítéltlétszámot tartana ideálisnak?- Az ideális létszám az, amely - az említett elvek alapján - felderített bűncselekményekből következik, továbbá ahány ember bűnösnek találtatik. Hogy ez mennyi, az a mindenkori bűnözés helyzetétől, a mindenkori társadalmi viszonyoktól függ A büntetés-végrehajtást nem lehet ahhoz igazítani, hogy van-e elég pénz erre a célra vagy nincsen; hogy a szomszéd országokban kevesebb vagy több embert tartanak börtönben.- Konkrétan az egyes Országokban milyen az elítéllek és az állomány aránya?- Dániában 100 elítélttel 117 személy foglalkozik. Franciaországban, ahol igen sok embert börtönöznek be a lakosság számához képest, ez. az arány sokkal roszszabb: 100 elítéltre csak 37 állománybeli esik. Kanadában 70-71. Magyarországon tavalyi adatok szerint: 35/ Ebben benne van a gépírókisasszony, a pénztáros, á főkapus, egyszóval mindenki. És nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy váltásos rendszerben dolgoznak, hiszen a börtönben 24 órás üzem van. Tehát egyidejűleg csak a személyzet egyötöde van bent. Itt jegyzem még meg, hogy Hollandiában az
