Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-06 / 8216. szám
Új Magyarország, 1992.inárc.3. állomány létszáma megegyezik az elülitek számával, Skandináviában a személyzet van többségben Persze mondtam már, hogy minden relatív Magam is tapasztaltam, bogy a volt Szovjetunióban egy 100- 110 fős zárkában ugyanennyi kopaszra nyírott rab sorakozik fel egy szál nevelő elölt!- Tcrji'mk vissza a személyzetre. Mekkora illlwn a fluktuáció?- Igen magas. 1989-ben dolgozóink 7, két évvel később 12,5 százaléka cserélődött ki A magyarázat abban keresendő, bogy állandó fizikai és szellemi stresszhatásnak vannak kitéve, és rendkívüli mértékben leterhellek. Hogy példákkal érzékeltessem: egy nagy’ börtönben a belső felügyelőhöz 10Ó-150 elítélt tartozik. Egy nevelő 80-100 rabbal foglalkozik, intézi ügyes-bajos dolgaikat. Tavaly 47 ezer esetben 55 ezer élűéitől mozgattunk, ami azt jelenti, hogv bírósági tárgyalásra vittük őket, kórházba, pótnyomozásra és így tovább. Megnövekedőit az előzetes letartóztatottak száma; ráadásul mintha ennek az ideje is hoszszabb volna a korábbi időszakhoz képest. Nem ritka a 6-10 hónapos várakozásaz ítélethozatalig Mindezek azt jelentik, hogy az őrök csak úgy tudják megoldani feladataikat, ha túlóráztaliuk őket. A leterheltség és a stresszhatás következménye, hogy 1500 dolgozó rendszeres orvosi ellátásra szorul Sokan közülük mozgásszervi, érrendszeri és neurotikus betegségekben szenvednek Amennyiben viszont nem tólórázlatnánk őket, azonnal 200-250 embert kellene felvennünk. Erre azonban nincs pénz. Ugyanakkor azonban jeleztük a kormánynak, hogy a szóban forgó kérdésekben ki kell dolgozni egy ütemtervet, amely fokozatosan biztosítja a létszámot. Tudniillik, nehogy abban az illúzióban rinf'assa magát bárki, hogy rendőrséget fejesztunk, bíróságot, ügyészséget esetleg fejlesztünk, s közben a büntetés-végrehajtás marad Ez csak együtt, párhuzamosan képzelhető el Jeleztük továbbá a kormánynak ahhoz, hogy garantálni tudjuk a tárgyalások folyamatosságát, növelni kell az előállító-szállító őrség számát A kormány megértette ezt a gondunkat és engedélyezte száz fő felvételét.- Csak az összehasonlítás réget f. a szomszédos cseh és szlovák oldalon ugyanilyen problémákkal kell szembenézniük?- Nem hinném, hogv ők sokkal jobb gazdasági helyzetben volnának, mint mi, ezzel szemben náluk van olyan intézet, ahol egy őrre egy elítélt jut.- Ez azt jelenti, hogy talán komolyabban veszik az elítéltekkel való foglalkozási?- Tény, hogy görcsösen erőlködve próbálnak megfelelni az Európa Tanács ajánlásainak. Ezért ragaszkodnak például szigorúan az elhelyezés normáihoz, és ha az előírásokat túllépik, igen komoly áldozatok árán átvesznek más épületeket, s visszakapták a korábban megszüntetett börtönöket is. És ehhez a létszámot is biztosítják! Mi az elmúlt három évben - hasonló esetekben - kénytelenek voltunk a létszámot „kigazdálkodni"...- Magától érlelődő, hogy mindenütt a világon az elítéltekéi dolgoztatják. Nálunk sincs ez másképpen Csakhogy itthon sajátosan magyar viszonyokkal állunk szemben, ami - tudomásom szerint nem jó, és valamilyen megoldást az új gazdasági helyzetben ki kell találni.- A világ minden részén összetartozik az elítéltek őrzése, nevelése, foglalkoztatása Magyarországon ez kettéválik, ugyanakkor a probléma egy. Nevezetesen a munkáltatást - teljesen önálló szervezet keretében - vállalatok biztosítják. Csak az kapcsolja össze őket, hogy a vállalat igazgatója és az intézel parancsnoka ugyanaz a személy. Sokat lehet vitatkozni azon, hogy melyik megoldás a jó. A lényeg - leegyszerűsítve - abban keresendő, hogy az állomány egy azonos feladat két oldalát végzi. Az egyik oldalt jelenti a körletben, az intézetben az elítéltek életének irányítása, a másik oldalt a munkahelyen, a termeléssel töltött idő szervezése. Utóbbiban jelenleg 2562-en tevékenykednek. Mereven szétválasztották a két dolgot, amelyből az következik, hogy az egyik oldalon a jövedelem - beleértve az elítéltek keresetét is - attól függ: eredményesen gazdálkodnak-e avagy sem. Az elmúlt néhány évtizedben bármit gyártottak, a hatalmas szocialista „piac" mindent elnyelt. Nagy volt a kereslet az elítélt-munkaerő iránt, mert egy sor munkát tudtak elvégeztetni velük, amit másokkal kevésbé, például a csiszolást, csatornázást; másrészt úgynevezett vatlaembereknek használták őket. A bérük alacsony volt, Így viszont jobban lehetett másokat megfizetni. Teljesen nyilvánvaló, hogy piacgazdasági viszonyok között ez az összetételű munkaerő - az objektív helyzetből következően - nem versenyképes. Ez persze csak egy ok a sok közül.-Mi a megoldás a személyzet bérezését illetően?- A megoldás csak az. lehet, hogy a költségvetésből kiegészítést kannak. Megkapták tavaly, tavalyelőtt, aziaei költségvetésbe viszont már nem került be, ami teljesen érthetetlen! Ez a 2562 vállalati dolgozó olyan minimális létszám, 8mi már veszélyezteti a termelés szervezését. A költségek csökkentése érdekében ugyanis az elmúlt két évben 600 vállalati dolgozónak mondtunk fel- Elterjedt, hogy egyrr több vállalat megy lünkre. Ha ez a tendencia folulatódik, kiilikus helyzet állhat elő- Az. a véleményem, hogy nagyon jól szervezett piackutató munkával és a termékszerkezet átalakításával át tudjuk vészelni ezt az időszakot. Jó példa máris akad Snpronkóhidán, ahol eddig mullszövetet gyártottunk,és most fokozatosan állunk át más termékekre. Vannak azonban olyan v általa Iáink, amelyek köz/ronli segítség nélkül nem lesznek képesek életben maradni. Ezzel kínlódunk jelenleg. A kormány döntése értelmében egy tárcaközi bizottságnak kell megvizsgálnia, hogyan lehet központi megrendelésekkel a meglévő helyzeten segíteni. A Pénzügy: és az Igazságügyminisztériummal karöltve, április végéig meg kell találni az elfogadható megoldásokat. Pontosan érzékeltettük a kormánnyal, hogy itt nem egyszerűen foglalkoztatásról van szó, hanem biztonságról és humánus kérdésekről is. Magától értetődő, hogy' nem lehet zárkában ülni hetekig, hónapokig, évekig - tétlenül. Ez nem szül jó vért...- A nyugati országok börlöneilrn hogyan ■ oldják meg a foglalkoztatást ?- Ott pontosan tudják, hogy egy munkahely megteremtése mibe kerül Ok sem tudnak mindenkinek munkát adni a börtönben sem De például Angliában a verseny fenntartása vagy korlátozása érdekében a börtönökben gy ártott terméket nem vihetik ki a piacra Ezek a termékek belső felhasználásra vagy’ különböző állami szervek közvetlen megrendelésére készülnek. Finnországban az igazságügyi szervek irodabútorait - szintén állami megrendelésre - a börtönökben csinálják, de az autórendszámok és az útjelzőtáblák is itt készülnek- Nem lehetne itthon is ebben az irányion haladni?- Biztos, hogy csak így lehet! De ezekben az országokban azt is pontosan tudják, hogy a munkahely megteremtése mellett mennyibe kerül az oktatás, a szakképzés, és tisztában vannak azzal, hogv ez olcsóbb a börtön körülményei között. Es azt is tudják, ha az elítélt szakképzést kap vagy tanul, akkor ez nemcsak hogy kevesebbe kerül az intézménynek, nemcsak leköti az elítéltet, hanem az esélyeit is növeli a szabadulás utáni beilleszkedésre. Tehát dotálják a szakképzést, a tanulást és - elismerik Kötelezővé teszik például vagy az. egyikei, vagy a másikat. Es „zsebpénzzel" is honorálják. Ha a tanulásban vesz. részt valaki, a felét kapja annak a pénznek, ami a dolgozónak jár. (Anélkül, hogv részletesen kitérnék a keresetre, az európai minimálbérek 10-15 százaléka illeti a rabokat a legkülönbözőbb országokban Magyarországon - 1991-es adat szerint - 4600 forint az átlagbér.) A gond itthon az, hogv nem igazán jó még az oktatás, nem tudják megfelelő szakképzésben részesíteni az elítélteket, nem olyan szakmákat sajátítanak el, amelyek igazán hasznosak. (Alapvetően a könnyűiparban foglalkoztatjuk őket.) Mégis, mindent összevetve: bizakodó vagyok, és hiszem, túl fog jutni az ország a gazdasági krízisen, a bűnözés is valamelyest vissza fog szorulni, és lesz elég energiánk néhány, ma még utópiának tetsző elképzelésünk megvalósítására Kő András
