Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-03 / 8213. (8214.) szám

Magyar Hírlap, 1992. február 27. 2? A INTERJÚJA Kálmán Attilával, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárával Készek vagyunk a politikai vitára — Államtitkár úr, mielőtt arra kérném, hogy érdemben elmondja j véleményét a: ellenzéki képviselők, illetve a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének új indítvá­nyairól, röviden foglalja össze, mi­lyen szakaszban is tart a közoktatá- I si törvény előkészülete. I — A törvény tervezetét a mi­­) nisztérium készíti elő. Ennek első i fázisa a törvény koncepciójának ki­­í dolgozása volt. Egymás után három ( ilyen koncepció készült el, s mind­­| egyiket külön társadalmi vitára bo­­csátottuk. f —Nem négy koncepció? Hiszen t január 15-én az iskoláknak egy I alaposan átdolgozott, lényegében i új szöveget küldtek ki, amit egy hét í késéssel kaptak meg az iskolák, s i egy hét múlva a társadalmi vita le- i zárult. Hogy értsük ezt? j — Ez félreértés. A január 15-én | szétküldött szöveg a harmadik kon­­j cepció javított változatának tekint­­*■ hető. Erről a változatról értelmet­­t lennek véltük volna már, hogy kü­­f lön új vitát nyissunk. Aligha lett I volna új elem. Egyébként semmi­­| lyen jogszabály nem kötelezi a mi­nisztériumot arra, hogy társadalmi I vitát nyisson. Mi megtettük. Három j hónapig tartott a harmadik koncep- i ció társadalmi vitája. A minisztéri­umot éppen az a szándék vezette, hogy konszenzus alakuljon ki a pe­dagógusok, a diákszervezetek és az önkormányzatok, valamint a mi­nisztérium közön. A kárpótlási tör­vényen kívül talán egyetlen terve­zetet sem vitattak az érdekeltek olyan hosszú ideig, mint éppen ezt a törvényt. — Konszenzus mégsem alakult ki, sőt az említett érdekeltek a tör­vénykoncepció egészéi tartják elfo­gadhatatlannak. Az ellenzék most, miután a törvény kétharmadosítá­­sának esélyei nem túl rózsásak — noha a sikeres társadalmi akció a kétharmadosítás érdekében tart —, a konszenzus elérése érdekében in­dítványozza a politikai vita folyta­tását parlamenti keretek között. — Ez a javaslat nem új. Hiszen bármelyik parlamenti bizottságnak joga van ahhoz, hogy vitát indítson a törvényről. S kötelesek vagyunk a bizottság előtt megjelenni. Tehát készen állunk arra is, hogy az okta­tási albizottságban folytassuk a po­litikai vitát. Problémát csak az okoz. hogy az oktatási albizottság az utóbbi időben gyakorlatilag nem működik. Az idén egyetlen ülést tartott, és azon mindössze két kép­viselő jelent meg. Korábban az albi­zottság eredményesen működött. Nagyon szerencsés lenne, ha az al­bizottság teljes hatáskörű nagybi­zottsággá bővülne. Ha pedig ez rö­vid időn belül nem megy, mert a ha­táskör és a létszám emelésének anyagi következményei vannak, ak­kor nagyon hasznos lenne, ha a tör­vény-előkészítés időszakában hoz­záértő képviselőkkel kiegészítenék az albizottságot. Az albizottságnak egyébként természetesen döntési hatásköre nincs. Vitafórum jellege van. A törvénytervezetet törvénnyé a parlament egésze emeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom