Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-02 / 8212. szám

A közalkalmazottak jogállásának törvénye egyetlen hivatallá változtathatja az országot Kisajátítani csak közérdekből lehet Magyar Hírlap, 1992. február 2d /U Szakszervezeti, érdekvédelmi kérdések szerepeltek a képviselők napirend előtti felszólalásában a parlament tegnapi ülésén. Palko­­vics Imre (MDF) az MSZOSZ tör­vénysértő magatartásának vesz­élyes következményét abban látta, hogy a bíróság rákényszerülhet a szervezet feloszlatására, ez pedig a teljes szakszervezeti mozgalom ká­rára válna. Arra kérte a munkavál­lalókat, ne engedjék, hogy az MSZOSZ szűk apparátusa az MSZMP vagyonának „eltüntetésé­vel” megkárosítsa a dolgozókat. A szocialisták frakcióvezetője szerint a téma nem a parlamentre, hanem az illetékes bíróságra tartozik, s in­korrekt a testület ilyen befolyáso­lása. Kónya Imre (MDF) és Palko­­vics Imre viszontválaszukban úgy foglaltak állást: egy törvény végre­hajtásának megtagadása igenis a parlamentre tartozik, s a törvényt akkor is alkalmazni kell, ha ez ügyben alkotmánybírósági határo­zat várható. Az MDF frakcióveze­tője egy másik szocialista felszóla­lásra is reagált, amelyben sértőnek és igazságtalannak ítélték a balol­dali veszély kormánypárti emlege­tését. Kónya Imre idézve a minisz­terelnököt, kijelentette: .Akinek ri­­nocérosz bőre van, ne legyen mi­móza lelke!” Karsai Péter (KDNP) egyes szakszevezetek politikai cselének i minősítette a közoktatási törvény i koncepciója körül kialakult elége- i detlenséget. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (független) a szikszói üzem dolgozóinak érdekében kérte a Földművelésügyi Minisztériumot, a sztrájk megelőzése érdekében ül­jenek tárgyalóasztalhoz az üzem privatizációjával kapcsolatban. Az országgyűlés felvette napi­rendjére a kormány Bős-Nagyma­rossal kapcsolatos állásfoglalását, amely háromoldalú szakértői vizs­gálatot, a munkálatok leállítását szorgalmazta. Csak akkor javasol­ják az államközi szerződés felmon­dását, ha a cseh-szlovák fél ezt is elutasítja. Sürgősséggel tűzték na­pirendre azt az SZDSZ-es indít­ványt is, amely a személyi jövede­lemadóról szóló törvényből törölné az egyéni vállalkozókat hátrányo­san érintő 3 százalékos adóelőleg befizetést. Az érdemi vitában az ellenzéki szónokok élesen bírálták a közal­kalmazottak jogállásáról szóló ter­vezetet. Kóródi Mária (SZDSZ) a lenini szellemiséghez közelállónak minősítette a koncepciót, amely véleménye szerint az országot egyetlen hivatallá akarja változtat­ni. A kulturális, oktatási, egészség­­ügyi intézményeket pedig a hatal­mi ideológia közvetítőjévé teszi. A szocialisták szerint jogszabályi ká­osz fenyeget a munkajog területén. Az ezt követően tárgyalt két kár­pótlási törvény vitájában egy ke­reszténydemokrata képviselő azt javasolta, hogy a politikai okból rendőri felügyelet alá vontak kár­pótlásába számítson be ennek az időszaknak a fele. A szabad de­mokraták képviselője a német ki­sebbség szempontjából elemezte a második kárpótlási törvényt. Véle­ménye szerint az alap kárpótlási törvény miatt ez a jogszabály csak erkölcsi rehabilitációt jelent. Ellenzéki képviselők több témá­ban is interpelláltak a művelődési miniszterhez. Sasvári Szilárd (Fi­desz) azt kifogásolta, hogy a kö­zoktatási törvény koncepciójából kikerült az állami- és önkormány­zati iskolák világnézeti semleges­ségének elve. Andrásfalvy Berta­lan véleménye szerint ilyen semle­gesség nem létezik, mert szólás- és vallásszabadság van. Nem találta helyénvalónak, hogy egy be nem nyújtott törvénnyel kapcsolatban interpelláljanak. Á képviselő azon­ban úgy vélte, a világnézeti semle­gesség biztosítása jogi norma. Ha ezt tiszteletben tartják, nem lesz ideológiai és kultúrharc. Büky Do­rottya (SZDSZ) arra hívta fel a mi­nisztérium figyelmét, hogy évi 94 ezer abortusz mellett állami köte­lesség lenne a szexuális felvilágo­sítás. A tárca vezetője elzárkózott attól, hogy programok támogatásán kívül állami beavatkozás történjen. Elhalasztotta a Ház a szavazást az idei költségvetés szabályairól szóló törvény pontosításának ja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom