Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-28 / 8211. szám
Figyelő, 1992.febr.6 ÍV • Az Ön felfogása mslytk hlpotézlaház, lllstvs véleményhez áll legközelebb? >• Úgy gondolom, az elitcserével összefüggésben célszerű kétfajta differenciálást figyelembe vennünk. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy minden társadalom elitje eleve különböző csoportokból áll. A francia Pierre Bourdieu-nek a felosztását követve azt mondanám, három olyan töke vagy angol szóval asset — ami a tökének, a képességnek és az erőforrásnak a keveréke — létezik a társadalomban, aminek az elsajátításával be lehet kerülni az elitbe. Ez a három: a gazdasági, a politikai és a kulturális tőke. A ^•társadalmi rendszerek között sze1 rintem abban van a fő különbség, hogy az elitnek ez a három „frakciója” hogyan viszonyul egymáshoz. A kapitalista rendszerekben a politikai tőkével rendelkező elit a meghatározó. A kulturális tőkével bíró elitnek döntő szerepe csak átmenetileg, forradalmi helyzetekben volt, például a francia és a bolsevik forradalom egy bizonyos szakaszában. Köztudott, hogy Franciaországban a gazdasági elit viszonylag hamar átvette a hatalmat a kulturális elittől, Oroszországban, illetve a Szovjetunióban pedig a Sztálin vezette politikai elit szerezte meg a kizárólagos hatalmat. Magyarországon ebben az átmeneti helyzetben szintén a kulturális tőkével rendelkező elit — főként a humán értelmiség egy része — vált meghatározóvá, de remélem, mert ez a logikus, hogy fokozatosan a gazdasági elit válik a fő hatalmi tényezővé. Ami az elitcserét illeti, úgy látszik, a korábbi politikai elitnek csak egy kis része (lesz) képes beülni az új politikai elitbe, amit természetesnek tartok, hiszen a radikális elitcsere, a politikai rendszerváltásoknak általában szükségszerű velejárója. A kulturális elit vonatkozásában azonban nemigen lehet bármifajta cseréről beszélni, hiszen a kulturális, szellemi tőke vagy asset az, ami politikailag eszközökkel legkevésbé befolyásolható. A gazdasági elit cseréjének mértéke pedig valószínűleg a két véglet között lesz. Ha Magyarországot összehasonlítjuk a többi kelet-európai volt szocialista országgal, milyen sajátosságokat mutat ez elit csere hazai folyamata? > A nemzetközi összehasonlítás a másik fajta differenciálás, amit nagyon fontosnak tartok. Nekem ugyanis meggyőződésem, hogy a kelet-európai szocialista országok között óriási különbségek voltak, noha valamenynyien a szovjet birodalomhoz tartoztak. Vegyük csak a három leginkább hasonló országot: Lengyelországot, Cseh-Szlovákiát és Magyarországot. Lengyelországban a hetvenes évek közepétől kialakult egy stabil ellenzéki tömegmozgalom, amelynek keretei között a nyolcvanas években felnőtt egy ellenzéki elit. Ez egyesítette magában a politikai, gazdasági és kulturális elitet. A rendszerváltás következtében ez az alternatív elit átvette a hatalmat, és a korábbi hatalmi elitnek csupán a leginkább européer és szakmailag felkészültebb tagjait veszi át és olvasztja magába. A másik véglet Cseh-Szlovákia, ahol 1968 után a totalitárius rendszer „levágta”az alternatívák lehetőségét, emiatt igazából nem alakulhatott ki egy alternatív, ellenzéki elit, viszont a szocialista rendszer hatalmi elitje nagyon erőteljesen kompromittálódott. E két tényező következtében Csch-Szlovákiában a rendszerváltással egy elit-vákuum ' alakult ki. Ebből adódóan az a hipotézisem, hogy a „visegrádi hármak” közül Csehszlovákiában fog a legerőteljesebben összekapcsolódni az elitcsere egy generációváltással. Azt is mondhatnám, ott a húsz- és harmincéveseké a világ. Mi a helyzet Magyarországon? Nálunk — szemben Lengyelországgal — nem volt tömeges ellenzéki mozgalom, tehát nem nőtt fel egy ellenzéki elit. Ugyanakkor Magyarországon — szemben Cseh-Szlovákiával — a korábbi rendszer elitje lényegesen kevésbé kompromittálódott. Mégpedig annak következtében, hogy a reformfolyamatok hatására már néhány elitcsere lezajlott az előző rendszer keretei kö-A közvéleményben homályos és zavaros kép él az ty gazdasági elitről. Mennyiben teheti a hazai társadalomtudomány élesebbé és tisztábbá ezt a képet? Erről kérdeztük Kolosi Tamás szociológust, a Társadnlomkutatásl Informatikai Egyesület Igazgatóját A gazdasági elitcsere INTERJÚ KOLOSI TAMÁSSAL
