Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-18 / 8204. szám
Új Magyarország, 1992.febr.12. Ki volt az ’56-os véres csütörtök tűzparancsnoka ? Sfrgyalázó pártmunkások 1956. október 25-én délután patakokban folyt a vér az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Mindmáig homályban maradt, kik lőttek a teret zsúfolásig megtöltő tömegbe. Mindössze annyi vált köztudomásúvá, hogy a Parlamenttel szemközti épület, a Földművelésügyi Minisztérium tetejérő tüzeltek, mégpedig valószínűleg ávéhások. De hogy szeméi) szerint kik voltak, ki irányította őket, vagyis kit terhél a felelősség a ..véres csütörtök’ miatt, arról mindmáig legföljebb ingatag föltételezések élnek a köztudatban. Az alábbi írás dokumentum értékű: több olyan esemény hátterét világítja meg, amelyről a közvélemény vagy nagyon keveset, vagy semmit sem tud, holott mind történelmileg, mind politikailag rendkívül fontos volna, hogy megismerjük az igaz. ságot. A szereplők közül Szabó János nyugállományú ezredes ma az MSZMP-központ társadalmi kapcsolatok irodájának a vezetője, a párt tekintélyes személyisége, akinek a tanácsait még Thürmer Gyula elnök is vita nélkül elfogadja, A miskolci születésű Nyíró Sándor a KISZ-ben nevelkedett, a Münnich Ferenc Társaságból került az új MSZMP alelnöki tisztségébe. Az írás szerzője pedig dr. Bruzsa Mihály, a mérnök-pszichológiai tudományok kandidátusa, az új MSZMP rendezőgárdájának a szóvivője. Az ávéhá embereire ‘okkal gyanakodtak: ők is ott voltak a Parlament előtt tüntető tömegben. Ám a lövöldözéshez semmi közük sem volt. Sót, közülük nem egy meghalt, illetve megsebesült, mert a sortűz nem válogat. Az ávósok mit sem tudtak róla, hogy már jóval a tüntetés kezdete előtt kivezényelték a teret körülfogó épületek padlására, erkélyeire és bástyaszerű részeire a Büntetésvégrehajtási Parancsnokság egyik géppuskával is fölszerelt börtönöralegységét. Annak idején a szóban forgó parancsnokság még a Belügyminisztérium irányítása alá tartozott. A Kossuth Lajos téren tüzelöállást foglaló egységet Szabó János vezette, "ő a Földművelési Minisztérium tetején kiszélesített nyílásból figyelte az eseményeket. Néhány emberét leküldte a térre a tüntetők közé, hogy amikor a tömegre tüzelnek, kiabálják azt: irAz ávósok lőnek!" Tűzparancsot zászlójelzéssel szintén Szabó János adott: az ő helyét a tetőn úgy választották meg, hogy valamennyi tüzelőállásból jól látható legyen. Az „ismeretlen” főszereplők \ ! Ki volt Szabó János? Kép- i zettségére nézve közgazdász. A í Büntetésvégrehajtási Parancs» nokság kötelékébe 1953-tól ' tartozott, szépen emelkedett a . ranglétrán, különböző tiszti ' beosztásokban szolgált. A parancsnokság 1964-ben az Igaz■ ságügyminiszténum irányítása alá került, s itt Szabót ÍVÍorkója Imre, az '56 utáni perek közismert bírája, a későbbi igazságügyminiszter vette pártfogásába. Bár a névleges parancsnok Szalai Zoltán vezérőrnagy volt, de ót csak afféle bábnak tekintették. Markója jóvoltából a valóságos hatalom Szabó János kezében volt. Q ezredesként a közgazdasági főosztályt vezette, s az országos parancsnok gazdasági helyettese volt Nagy feltűnést keltett 1975- ben a volt váci börtönparancsnok elítélése. Horváth Sándor (ma nyugállományban levő ezredes) 2 év és hat hónapi börtönbüntetést kapott, amelyet Tökölön töltött le. Három évig tartó belügyi nyomozás során derült fény az 1960-től 1975-ig tartó időszak egyik legnagyobb korrupciós bűnügyére. Emsek hátterében úgyszintén Sfabó János állt, noha reá a, gyanú árnyéka
