Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
MH-tudósitás_____________________ Több személyszállító helikopter landolt tegnap délelőtt Barcs egyik focipályáján, miközben a levegőben harci helikopterek köröztek. Az egyik gépből Antall József miniszterelnök szállt ki, aki személyesen kívánta megnyugtatni a polgárokat •es megszemlélni a vasárnap esti légiincidens okozta károkat. A gépkocsikonvoj azonnal a bombakazetta becsapódásának színhelyére hajtott, ahol a sérült házak utcára tóduló lakóinak, a miniszterelnökkel együtt érkező politikusok, magas rangú katonatisztek és újságírók gyűrűjében folytatott kemény hangú párbeszédet Antall József, Für Lajos honvédelmi miniszter, Rudi Sova, Jugoszlávia magyarországi nagykövete és a társaságában lévő Jusuf Banjica katonai attasé. Elismeri-e a nagykövet úr, hogy Jugoszlávia területéről érkező jármű dobta le a robbanószerkezetet? — kérdezte a miniszterelnök. A követ erre igent mondott, ám hozzátette, tisztázásra szorul, hogy a jugoszláv néphadsereg gépéről van-e szó. A katonai attasé pedig közölte, érdeklődésére otthonról olyan információt kapott, hogy a jugoszláv néphadsereg hadfelszerelése között olyan svéd származású eszköz nincs, mint amilyet Barcson találtak. Közölte, elsődleges érdekük, hogy mihamarabb kiderüljön az igazság, s ezért készek azonnali szakértői vizsgálatokra, akár kétoldalúakra, akár nemzetköziekre is. Mindenképpen elfogadják majd az eredményt. Ezután a miniszterelnök azt kérdezte meg, van-e olyan utasítása a jugoszláv néphadseregnek, hogy a határtól bizonyos távolságra ne folytasson hadműveleteket. Az attasé kitérő választ adott. Antall József ki jelentette, hogy amennyiben 19 légiérés határsértés után el akarják kerülni a provokáció látszatát, és szeretnék jószándékukat bizonyítani, akkor feltétlenül elvárja Magyarország, l\ogy határainktól bizonyos távolságra ne folytassanak hadműveleteket. Antall: Barcs ne féljen! Az attasé közbevetette, hogy eddig egyetlen légtérsértést sem hitelesített a jugoszláv hadsereg. Amit igazoltnak látnak, azért nyilvánosan bocsánatot kémek majd, de addig nem tudják elfogadni ezt a számot. A nagykövet azt bizonygatta, hogy elég bajuk van otthon, így elsődleges érdekük szomszédaikkal jó viszonyban élni és kerülni mindenféle provokációt. A miniszterelnök szerint a berepülések tényét miharabb el kellene ismernie a jugoszláv félnek, és az elnézéskérés mellett — ami egyébként nem elég — konkrét prevenj«*y intézkedéseket kell tenniük, különben elkerülhetetlen lesz hasonló tragikus esetek előfordulása. Hozzátette még, hogy ha Jugoszlávia és a jugoszláv néphadsereg nemzetközi jogi alanyiságát változatlanul fenntartja, akkor mindenképpen őket terheli a felelősség bármilyen onnan érkező incidens miatt. Ugyanez vonatkozik a határ mellett telepített olyan aknákra is, amelyek robbanási hatóköre Magyarországot is veszélyezteti. E telepítések ugyancsak elfogadhatatlanok számunkra. A megyei rendőr-főkapitányság munkatársaiból, a honvédség és a határőrség szakembereiből alakult szemlebizottság vezetői részletes jelentést adlak a vasárnap esti eseményekről és az azóta folytatott tevékenységükről a vendégeknek. A barcsi rendőrkapitányság épületében bemutatták a tárgyi bizonyítékokat is. A beszámolóból kiderült, kedden délutánra fejeződött be a robbanási terület mentesítése, és addigra kijavították a házakban keletkezett károkat is. A végső megállapítások szerint 2-300 közötti robbanás történhetett, és összesen 15 fel nem robbant szerkezetet találtak. Sikerült felkutatni a két bombakazetta több darabját is. A vizsgálat minden mozzanatát dokumentálták, és videófelvételek is készültek. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a bombakazettát magyar területen, akarattal oldották ki. Az itt elmondott rövid beszédében Antall József kijelentette, hogy Magyarország mindeddig rendkívül visszafogottan viselkedett, de azt semmiképpen nem tolerálhatja, hogy a Jugoszlávia területén folyó harcok átterjedjenek hazánkra. A történtekért minden felelősség a jugoszláv felet terheli, ám ez nem érinti azt, hogy Magyarország jószomszédi viszonyban akar élni Jugoszlávia valamennyi köztársaságával és nemzetével. Külön aggodalom hazánk számára, hogy a Jugoszlávia területén élő magyar kisebbség akaratán kívül belekeveredik a délszláv népek belső konfliktusába. Mindent megtett a kormányzat annak érdekében, hogy e kérdéseket nemzetközi módon kezelje, tájékoztatta mind az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mind az Európai Közösség országait a történtekről. Felajánlották azt is, hogy a határ mentén nemzetközi figyelőszolgálat épüljön ki. A miniszterelnök kérte az illetékeseket, hogy nyugtassák meg a lakosságot, a barcsiaknak pedig azt üzente: ne féljenek! Ezután a küldöttség Drávatamásiba indult, ahol határőrkatonákkal váltott néhány szót a miniszterelnök. A magyar kormányfő tréfásan invitálta a jugoszláv diplomatát a Dráva határfolyó partjához: „Jöjjön, követ úr, lőjenek le együtt bennünket!” A küldöttség a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre, ugyanis Antall Józsefnek a NATO európai haderőinek főparancsnokával kellett találkoznia. • L. László János o Magyar Hírlap, 1991.okt.31.
