Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-03 / 8130. szám

Világgazdaság, 1991.szept.12. Kupa fütyül a kritikákra A konvertibilitáshoz hárommilliárd dollárnyi tartalék kell Egyes ellenzéki politikusok úgy vélték, a japán út lesz Kupa Mihály hattyúdala, mivel bő fél éve meghirdetett programja haldoklik, s ez egyben a gazdasági csúcsmi­niszter kudarcát is jelenti. Ezzel szemben tegnap egy kissé fáradt, de töretlenül optimista pénzügyminiszter érkezett vissza a Ferihegyi a repülőtérre, aki rögtönzött sajtótájékoztatóján leszögezte: programomat nem teme­tem el, elképzeléseimet valóra váltom, és fütyülök a kritikákra! Kupa Mihály derűlátását tokiói megbeszélései is táplálják, amelyek legfőbb eredménye, hogy Magyarország hitelfelvé­teli lehetőségei bővültek. A japán üzleti és pénzügyi körö­ket nem rendítene meg, hogy a Credit Rating Agency néhány hete egy fokkal kockázatosabb­nak ítélte a magyar terepen eszközölt befektetéseket. Ma a japán tőke a magyar infrastruk­túrába. az idegenforgalomba és a pénzügyi szektorba áramlik a legélénkebben, de - a pénzügy­­miniszter szerint - két év le­forgása alan gazdasági életünk minden területén világpiaci vt’entőségének megfelelő helyet -*,glal majd el. Ami pedig a kölcsöntőkét illeti, újabb kötvénykibocsátásra készülünk, amelynek részletei­ről Kupa Mihály nem szólón, nem akarván elvenni a még Tokióban tárgyaló Surányi György kenyerét. Annyit azon­ban sejtelmesen elárult, hogy a kötvényakción túl az idei év még más meglepetést is tartogat számunkra a japán pénzpiacon. A magyar miniszterelnök és kísérete a távol-keleti szigetor­szágban ismét kijelentette: Magyarország továbbra is kifo­gástalan adós marad, ezért olyan pénzügyi konstrukciókra van szüksége, amelyek segítik e törekvésében. A VILÁGGAZ­DASÁG kérdésére, hogy az említett pénzügyi konstrukciók esedékes tőketörlesztéseink folyamatos refinanszírozását, netán valami mást takarnak majd. Kupa Mihály elmondot­ta: Japán nem úgy nyújt hitele­ket Magyarországnak, hogy a pénzét egyik zsebéből áneszi a másikba. A szóban forgó köl­csönök kereskedelmi és beruhá­zási célokat szolgáinak. Nincs alapjuk azoknak az értesüléseknek - mondotta a pénzügyminiszter -, amelyek tudni vélik, hogy Japán „tarta­lékol”, és szűkmarkú a közép­­kelet-európai országokkal. Tény és való. a szovjet gazdaság siralmas állapota sokba kerül majd Japánnak is, de ezzel nem rövidíti meg a hajdani KGST- kicsinyeket. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy Japán 1992-ben esetleg 500 millió dollárnyi hitellel segítené a magyar devi­zatartalékok további feltöltését. Igaz, a tartalékok már több mint kétmilliárd dollárra emelkedtek, de a gazdaság biztonságos működéséhez és a forint kon­vertibilitásához legalább három - milliárd dollár szükséges. A forint konvertibilitását egyébként nem kell deklarálni - jelentette be a pénzügyminiszter mert nemzeti valutánk a folyó gaz­dasági fizetésekben máris kon­vertibilis. Gy. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom