Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-03 / 8130. szám
n Világgazdaság, 1991.szept.13. Interjú az NGKM főosztályvezetőjével Mi van a számok mögött? Más adatokat közölt a külkereskedelmi forgalom alakulásáról a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a központi Statisztikai Hivatal május-július között. Az eltérés többszáz millió dollár volt, ezért a négy érdekelt fél a gazdasági kabinet keretében vitatta meg a módszertani problémákat, s mára úgy tűnik, hogy mindenki világosan látja, mit kell érteni a különböző számokon. Kérdéseinkre Szatmári Tamás, az NGKM főosztályvezetője válaszolt, aki szerint az első 7 hónap két legfontosabb adata az „nettó” külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg, amely 430 millió dolláros passzívummal zárt, valamint a fizetési mérleg egyenlege, ahol megközelítően 100 millió dolláros aktívum keletkezett.- Ön mivel magyarázza a májusban indult és június-júliusban tetőzött számháborút, amely a külkereskedelmi forgalom tárgyában alakult ki a különböző kormányzati szervek között?- Túl könnyű lenne azt válaszolnom. hogy mindennek az oka a rendszerváltás, amin a megfigyelési és a módszertani rendszer változását értem. Azaz tavaly az év végéig összesen kétféle a külgazdasággal is összefüggő adatot publikáltunk: az egyik az áruforgalmi egyenleg. amelyet a vállalati statisztikai osztályok jelentései alapján állítottunk össze, a másik pedig a fizetési mérleg egyenlege. amelynek alapadatai az MNB-ben készültek el. Január elsejétől azonban már ötféle adattal dolgozunk, amelyek természetesen más-más tartalmúak. Vegyük őket sorjában. Az első adat a vámstatisztika alapján a külkereskedelmi forgalom export, illetve import adatát regisztrálja, azaz minden, az országhatárt átlépő áru szerepel benne. Az első 7 hónap alapján a konvertibilis elszámolásban közel 1 milliárd dollár a passzívum. Ennek tisztított változata a „nettó" külkereskedelmi áruforgalmi egyenleg, amelyben a fizetést maguk után nem vonó tételek már nem szerepelnek. így például a bérmunka-konstrunkcióban bejövő anyag már itt van. de az expón még nem ment ki: ez közel 280 millió dollárnyi importtöbbletet jelent. A lízingkonstrukcióban behozott gépek teljes értéke 115 millió dollár, ugyanakkor a lízingdíj majd csak a szolgáltatási adatsoron, a fizetési mérlegben jelenik meg, évi 10-30 millió dolláros tételben. Ugyancsak számításba kell venni a 90 millió dollár énékben bejött jamburgi földgázt, amit korábban a beruházási hozzájárulás révén már kifizettünk. Végül utolsó helyen említem azt a tárgyi apponot. amely a működötöké keretében érkézén be az országba, s amit a vámstatisztika szerint 70-80 millió dollárra becsülünk. Ha az előbb említett tételeket összeadjuk, akkor közel 550 millió dollárral kell csökkenteni az első adatot, s így 430 millió dollárra jön ki az úgynevezett „nettó" külkereskedelmi mérleg. Egyébként ez az az adat. amelyet a gazdaságpolitikai program alakulása során figyelemmel kísér a kormányzat, és a Nemzetközi Valutaalap is. A harmadik adat a fizetési mérleg árudeviza sora. amely a ki- és bejövő árukra a várható és ténylegesen kifizetett tételeket tartalmazza. Az első 7 hónapban ez az adat 150-200 millió dollár körüli passzívumot mutat. A negyedik adat a fizetési mérleg alakulását jelzi: ebben már számon tanjuk az idegenforgalmi szolgáltatások alapján befolyt összegeket, a kamatkiadásokat. stb. Az első 7 hónap végeredménye 100 millió dolláros aktívum. Ez az a másik mutató, amelyet árgus szemekkel figyel a kormányzat a Kupaprogramban. s ezt az adatot elemzik előszeretettel a nemzetközi szervezetek is. Az ötödik adat a cash-flow, azaz a ..pénztárgép mutató". Ez azt mutatja, hogy mennyi van az ország kasszájában, azaz. milyen a gazdaság likviditása.- Nem akartam félbeszakítani a magyarázatot, az azonban igen fontos, hogy az Ön által közölt adatokat már valamennyi érdekelt fél elfogadja?- Természetesen, ezt a munkát végeztük el az elmúlt hónapokban.- Ezek szerint, most már csak arról folyhat a vita, hogy az év hátralévő hónapjaiban milyen stratégiát kell követni annak érdekében, hogy a külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyenlege alapvetően ne térjen el a gazdasági programban rögzített számoktól?- Valóban erről folyik a vita. hozzátéve, hogy május végén az NGKM két változatot dolgozott ki a keleti export volumenének esésével kapcsolatban. Az egyik ' 50 százalékos, a másik 70 szá- í zalékos zsugorodást prognosz- : tizált a konvertibilis elszámolás- í ban. A Pénzügyminisztérium az ' első változatot tanotta reálisnak, ami közvetlenül 12-15 milliárd forintos költségvetési bevételki- ( esést hoz magával. A második változatná! ez az összeg ennek a kétszeresét is meghaladhatja.- A jelenlegi helyzetben már lehet-e tudni, hogy melyik változat a valószínűbb?- Mivel az első 3 hónapban rubelén is szállítottunk a Szovjetunióba. ha tehát ezt is figyelembe vesszük, akkor feltehetőleg 60-65 százalékos lesz az összes expón visszaesése. Ha viszont kivesszük a rubelben szállított tételeket, akkor 70 százalékos lesz a zsugorodás.- Mivel uz Ön által említett első mutató - azaz a vámstatisztika - alapján nyilvántartott külkereskedelmi passzívum hónapról hónapra dagad, milyen intézkedéseket terveznek e folyamat megállítása érdekében?- Javasoljuk a belső pénzügyi rendszen rugalmasabbá tenni, amelynek révén a baner megoldások lényeges ménékben kiterjeszthetők. A kormányzat egyes, a Szovjetunióba exportált tételekre nyugati viszontbankgaranciát próbál szerezni. Emellett rövidesen feláll az Állami Fejlesztési Intézet utódja. a Befektetési és Reorganizációs Bank. amely jelentős költségvetési forrást összpontosít és külföldi banktőkét is szeretnénk bevonni. Az exportpályázati rendszer keretében kamatkedvezményt nyújtunk az exponra termelő vállalatoknak. Működik ebben az évben kereskedelemfejlesztési alap is. több mint 5 milliárd forinttal, és a Befektetésösztönzési Alap 1.5 milliárd forinttal.- Az évből már alig 4 hónap van hátra, tehát rendkívüli fordulatra aligha lehet számitani. A jelenlegi helyzet ismeretében Ön szerint hogyan zárja az évet a magyar külgazdaság?- Véleményem szerint legalább hatféle szempontot kell egymás mellé tenni, mielőtt a várható végeredményre következtetünk. Először is nehéz számba venni, hogy a Szovjetunió szétesési folyamata milyen gyorsan megy végbe. Nehéz felmérni, hogy a szovjet köz-társaságokkal elinduló bartermegállapodások közül mennyi realizálódik az év végéig. A forgalmat befolyásolhatja, ha a barter keretében szállítandó exportra kedvező hitelfeltételeket tudunk nyújtani a vállalatoknak. Nehéz megjósolni, hogy a veszteséges vállalati kör mikor bővül ki: 1991 végén, netán 1992 első félévében? A válaszhoz tudni kellene azt is, hogy az exportjövedelmezőségi folyamatokra gyakorolt kormányzati intézkedésekre mikor kerül sor. S végül bizonytalan a belső fizetésképes kereslet alakulása is. Mindezek alapján az általam felsorolt mutatók közül a második. aza7 a „nettó külkereskedelmi áruforgalom hiánya 200-600 millió dolláros sávban alakulhat. A legvalószínűbb, hogy az év végére az adott sáv közepén landol a passzívum. Ernőd Pál
