Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-30 / 8145. szám
Budapesten a szerb külügyminiszter ^-információ_________________ Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására tegnap délután hivatalos látogatásra Magyarországra .érkezett Vladiszlav Jovanovic. A szerb külügyminiszternek eredetileg szeptember közepén kellett volna Budapesten tárgyalnia, de közbeszólt a később eredménytelennek bizonyult hágai külügyminiszteri értekezlet. Magyar részről eredetileg a kétoldalú kapcsolatokat kívánták megvitatni, s arra számítottak, hogy tájékoztatást kapnak: hogyan képzeli a szerb kormány a jugoszláviai rendezést, mi erre az ő verziója. A látogatás elhalasztása óta eltelt csaknem másfél hónap, a maga újabb feszültségeivel, csak még indokoltabbá teszi ezt a várakozást. Kétségtelen, hogy a tárgyalásokon szóba kerül a vajdasági magyarság helyzete is. • Folytatás az I. oldalról Régóta nem jelent meg annyi alaptalan rágalom az északi szomszéd ellen az itteni szerb sajtóban, mint az elmúlt néhány hónapban. A Politika című lap például baranyai tudósítója tollából rendszeresen közölt ellenőrizetlen híreket a „titkos fegyverszállításokról” a horvát gárdisták megsegítésére. A lap szerint a magyar mezőgazdasági repülőgépek szinte rendszeresen átrepülnek a határon, és fegyvert, lőszert szállítanak a horvátoknak. Még olyan adat is napvilágot látott, hogy eddig már 30 magyar mezőgazdasági gépet lelőttek. Az újvidéki tévében távoli felvételeket mutattak be volt szovjet kaszárnyákról, amelyekben állítólag a magyarok horvát kommandókat képeznek ki. Számos elmarasztaló, lekicsinylő, sőt sértő kijelentés hangzott el a szerb képviselőházban is anélkül, hogy a kormány tagjai közül bárki is elhatárolta volna magát ezektől a nyilvánvalóan alaptalan rágalmaktól. Sőt, Kosutic kormányalelnök Szabadkán tartott beszédében nyíltan megfenyegette Magyarországot, amiért úgymond beavatkozik Szerbia belügycihc. Bozsovic vajdasági kormányfő pedig azzal vádolta Budapestet, hogy területi igényeket támaszt Szerbiával szemben, a vajdasági magyar sajtót pedig megfenyegette, hogy a vezetők leváltásával kényszeríti őket „pacifista”, azaz a szerb kormánynak nem megfelelő tájékoztatáspolitikájuk megváltoztatására. Mindezek alapján elmondhatjuk' hogy Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszternek bőven lesz miről tárgyalnia budapesti látogatása alatt, amelyre már jóval előbb is sor kerülhetett volna. Akkor valószínűleg végre tisztázódtak volna a vádaskodások, és kialakult volna a párbeszéd, amelyre nyilván mindkét félnek szüksége van. Maradjunk azonban csak Szerbiánál: fontos számára a vitás kérdések tisztázása már csak azért is, mert a Vajdaságban több mint négyszázezer magyar él, akiket érthető módon aggaszt a két szomszéd közötti feszültség. Jovanovic külügyminiszternek választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy miért tekintik dezertőröknek azokat a vajdasági magyar fiatalokat, akik jugoszlávságukhoz ragaszkodva nem akarnak részt venni a szerb—horvát konfliktusban. • Kovács István MTI ----------------------------------------Senkinek sem válik hasznára a szerb-magyar kapcsolatok romlása — hangsúlyozta Vladislav Jovanovic vasárnap kezdődő budapesti látogatásával kapcsolatban az újvidéki Magyar Szó. A lap vezércikkében Csorba Zoltán kiemeli: ez a legkevésbé sem előnyös a vajdasági magyarok számára, akik rémülten látják, hogy a fejük felett nyilakat lövöldöznek egyszer Bclgrádból, egyszer Budapestről. Az első áldozatok mi lennénk, a gyűlölet tüze először bennünket perzselne meg — hangoztatja vezércikkében a szerző. A kapcsolatok javításában mindkét félnek érdekeltnek kellene lennie. Belgrádiról a legrövidebb, s talán egyetlen út Európa felé Budapesten keresztül vezet, míg Magyarországnak, amely nyíltan Szlovénia és Horvátország mellé állt, számításba kellene vennie azt is, hogy egy ilyen politika milyen következményekkel jár a vajdasági magyarokra nézve. Budapestnek ezen túl — így a vezércikk — világosan le kellene szögeznie, hogy nincsenek területi igényei szomszédaival szemben. Eddig mintegy ötezren vesztették életüket Horvátországban a köztársaság függetlenségének deklarálása óta kitört harcokban — közölte vasárnap Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter az Európai Közösség hétfői találkozójukra készülő külügyminisztereinek írt levelében. Separovic szerint a szövetségi hadsereg és Horvátország háborúja nyomán eddig 350 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, és mintegy 150 ezren élnek a szövetségi erők blokádjától körülzártan az ország különböző, harcok sújtotta pontjain. A horvát diplomácia vezetője sürgős gazdasági és humanitárius segélyt kért Zágráb számára a Közös Piactól, hangsúlyozva, hogy immár a túlélés kérdésével kell megküzdeni Horvátországban. *1 Magyar Hírlap, 1991.okt.28.
