Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-29 / 8144. szám
Népszabadság, 1991.Qkt.24 X2 páncélozott hatalmi akaratokról. A romániai magyarság — létszámában, intézményrend- i szerében, gazdasági eszközeit tekintve — gyönge és kiszolgáltatott. Stratégiai értékű csupán mély, kétségbeesett ragaszkodása önnön nemzeti létéhez. A nemzetközi tényezők . (amelyek látványos megmoz- i dulásai a jugoszláviai tragédia i megállításában is tehetetleneknek bizonyultak), még csak föl sem figyeltek igazán a kisebbségi magyar milliók veszélyeztetettségére. Mi oka lehetne akkor az erdélyi magyaroknak bízni abban, hogy sorsuk „kanabahizálódása” szép szónoki fordulatoknál többet váltana , ki a hatalmakból? S vajon milyen megnyugvást hozhat számára, hogy mi is, itt, miközben szép öblösen maradásra, helytállásra biztatjuk őket, bizony szügyig, homlokig belesüllyedtünk kisszerű, pártoskodó ingerültségeinkbe; mintha nem lenne már szemünk az összmagyar érdekek meglátásához. A papír-, pénz- és mű; szaki koldusságba belerokkan az erdélyi magyar sajtó, rádiózás, televíziózás; iskolái ostromállapotban, a marosvásárhelyi Bolyai középiskolában, amelybe Ceausescu tizenöt román osztályt tuszkolt be, ma ; tizenkilenc román osztály működik; a három kolozsvári magyar középiskola léte még min- ' dig fenyegetett helyzetben, s Tőkés László fejét követelik a szélsőségesek — s mi itt képtelenek vagyunk fölébe emel-' kedni csoportok részérdekeinek. Tragikus dilemmák Az RMDSZ iszonyú satuba szorult. A bukaresti szenátusban és parlamentben leghiggadtabb állásfoglalásait is nacionalizmusnak, területi revizionizmusnak, hazaárulásnak minősítik. Törvényen kívül helyezését követelik. Az erdélyi magyar kétségbeesettek pedig, mélységesen és joggal csalódva hét évtized hivatalos román ígéreteiben, nem pusztán elégedetlenek azzal az alkudozvabirkózással, amelyre az RMDSZ kényszerül. A radikálisabb politizálás viszont megkönnyíti azok dolgát, akik a magyarság politikai érdekképviseletének fölszámolására törekednek. Igazi tömegsúllyal rendelkező szövetségesük ma még a román ellenzék táborában sincsen a magyaroknak. A román közélet mai politikai szótárában a kulturális autonómia is, a nemzetiségen belüli önrendelkezés még mindig egyet jelent a románellenességgel, az elszakadással. A válság nagyon súlyos. Az RMDSZ-en belül mind kémé-1 nyebben ütköznek-őrlődnek a lehetséges, eltérő vagy ellentétes válaszok. Nagy kérdés, hogy a szövetség megmaradhat-e a markáns és kevésbé markáns csoportok (a közös magyar érdekek védelmezésében egységes) föderációjának, és ekként a legjelentősebb romániai ellenzéki erőnek. Bodor Pál
