Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-29 / 8144. szám
. , Feszültségkeltő diverzió Romániában nem nyugodnak a kedélyek a magyarellenes uszítások nyomán Magyar Nemzet, 1991.okt.24. • BUKAREST - A romániai közvéleményt és médiákat még mindig élénken érdeklik a múlt heti parlaimenti „bosiorkányperrer kapcsola: ;.los -újabb hírek, -állásfoglalások, s úgy tűnik, aki ad valamint magára, az pró vagy kontra, de nyilatkozik az ügyben. A Kovászna és Hargita megyékben a forradalom idején történt események kivizsgálásával foglalkozó parlamenti bizottság hírhedt jelentése egyébként máris tízezres példányszámban öntötte el az országot - ami nyilvánvalóan jellemzi a romániai állapotokat. A jelentést ugyanis a parlament csütörtökön vitatja meg, a dokumentum tehát sem nem végleges, sem nem hivatalos. De úgy látszik, továbbra is szükség van a félretájékoztatásra, az indulatok felkmarására. A Kovászna megyei Polgári Szövetség a napokban nyilatkozatot tett közzé, melyben a jelentést feszültségkeltő diverziónak minősíti és kijelenti, hogy hiányzik belőle az övezetben élő románság többségének véle: ménye. A PSZ véleménye szerint Kovászna megyében is „a forradalom az uralkodó, az elnyomó intézmények, az RKP, a néptanácsok, a Securitate, a rendőrség ellen irányult, s az akkori eseményekben együtt vettek részt románok és magyarok." Érdekes módon veti fel a kérdést az egyik országos ellenzéki napilap - a Romania Libera - újságírója. Azt kérdezi: vajon ha az RMDSZ a jelenlegi többségi párt, a Nemzeti Megmentési Front támogatója lenne, sót került volna-e az inkriminált jelentés felolvasására, s baj lenne-e az, hogy az RMDSZ etnikai alapon formálódott szövetség. A cikkíró meggyőződése, hogy a hatalomnak, a választási győzelemre törő - de időközben népszerűségéből sokat vesztett - Megmentési Frontnak igencsak érdeke összeugrasziani a a románokat a magyarokkal. Az említett lap széles körű ankétot közöl a románok Erdélyből való elűzetése kérdésében. Kizárólag a román nemzetiségieket kérdezte meg, s nem kis megelégedéssel olvashatjuk, hogy többségük nem osztja a román parlament magyargyűlöiettől átitatott véleményét. Persze néhány szélsőséges vagy egyszerűen ostobán elvakult nyilatkozat (minden magyar rossz!) is helyet kapott, de szerencsére nem ez a jellemző. A kedélyek azonban nem nyugodunk meg (túlzottan magas hőfokú volt' — ro Hol a határa a fenyegetéseknek? A román sajtó hasábjain megjelent magyar- és Magyarország-ellenes rágalmakra, alaptalan vádakra és fenyegetőzésekre, ha történt is némi reagálás, az messze elmarad a kívánatostól. Érthető: európai értékítélettel nehéz is lett Volna komolyan -venni és olyan lapok nívójára sülylyedni, mint például a hírhedt Romania Mare, Europa, Varra Romaneasca stb. Hasábjaikon olyan tartalmú és -hangvételű írások láttak napvilágot, ^amelyeknek még a legmérsékeltebbjéért is, ha magyar lap tette volna közzé, haladéktalanul a külügyminisztériumba kérették volna bukaresti nagykövetünket. Vitathatatlan: nem minden esetben indokolt és célszerű Jelvenni a kesztyűt”. Hajlamosak vagyunk azonban eltekinteni passzivitásunk néhány következményétől. Például:- Európai értékítélettel valóban méltatlanok a polemizálásra, de hallgatásunkkal bátorítjuk a rágalmazó-kat, akik ezáltal bizonyítottnak hirdetik állításaikat, belföldön és külföldön. ■" - Nem csupán eseti megnyilvánulásokról, túlkapásokról, egy vagy két sajtóorgánumról van szó, sajnos az ellenkezője jelenti a kivételt és Romániában az élő sajtó „politikaformáló” szerepe az átlagosnál lényegesen nagyobb. . Magyarország elleni fenyegetőzésekről eddig is olvashattunk bőven a román sajtóban. De hogy meddig lehet büntetlenül elmenni az uszításokkal, célzatos fenyegetőzésekkel, a Romania Mare 1991. október 18-i, 68. számában megjelent képanyag és , szöveg - az utóbbiból közlünk ízelítőt - egyértelművé teszi, annak ellenére, hogy a román Btk. 356. §-a is bünteti a háborús uszítást.-ez-TRANSILVANIA ÍN PERICOL! I ^ , VESZÉLYBEN ERDÉLY!- Románia ragyogó győzelmét az első vüághá ború ban egy diadalesemény koro názta meg: Budapest elfoglalása és lecsillapítása a Román Hadsereg által 1919 augusz tusában.- A lényegében fasiszta magyar szélsőséges magatartás megkísérli az első lépései megtételét Románia területi feldarabolása felé.- Kérjük az RMDSZ terrorista szervezet törvény általi megszüntetését.- Tőkés László, Szócs Géza, Domokos Géza, Katona Ádám, Király Károly, Hor váth Andor, Borbély Ernő, stb. horthysta agitátorok soron kívüli kiutasítását. —Kovászna és Hargita megye magyar prefektusainak az elbocsátását.- A román nemzetiségű hazaárulók büntetőjogi felelősségre vonását.- A területen egy szigorú katonai ellenőrzés gyakorlását és szükség szerint haduö: vény bevezetését a gonosz és szabotázs cselekmények ellen.------ Román testvérek, oda jutottatok, amit megmondtunk... az uszítás), s bár Erdély-szeite nyugatom van, nem „nyíltak ki a székely bicskák", a romániai magyarság ha nem is félelemmel, .de nem csekély szorongással várja a csütörtöki napot, amikor is a parlament ismét „viselt dolgairól” tárgyal együttes ülésén. És lehet, hogy az indulatokat ez alkalommal kissé visszafogják, de hogy felmentésünkre nem kerül sor, az bizonyos. Egyébként a románlakta megyékben lezajlott .forradalmi rendőrgyikossá.gok” ügyében nem indult vizsgálat, sőt elkövetői forradalmároknak, hősöknek bizonyultak Kiss Zsuzsa
