Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-29 / 8144. szám
Új Magyarország, 1991.okt.24. N3 Egyenlőség - kettős mértékkel „Te már azt is felrovod a kormánynak, hogy kultuszt csap a zsidótörvényt előkészítő Teleki Pálnak, a numerus clausus atyjának. Keked máraz sem tetszik, hogy Horthynak új temetést akarnak rendezni, persze, szigorúan magánjelleggel, s a helyi önkormányzat és néhány társadalmi szervezet közreműködésével. Téged ingerel, hogy egyesek föl akarják támasztani a Vitézi Rendet, amelynek zsidók nem lehettek tagjai. Azt is zokon veszed, hogy cikkek jelennek meg, amelyek zsidó propagandafogásnak nevezik hétmillió zsidó pusztulását. Kan vagy te túlságosan érzékeny?" De igen, Gadó úr! Ön túlságosan érzékeny, sót elvitat bizonyos - nem is kevés! - jogokat az államalkotó néptől. Azt ajánlom, tekintse hát példának Izraelt, és a magyarságot is. Felróhatná-e ott bárki, egv református, mohamedán, vagy egy palesztin arab Izrael kormányának, ha Davon, vág)' u ilda A1 dr as szón \ kórul kultuszt csap csak a/ért, mert „csúnyán bánt' a palesztinokká! a '67-es háborúban? Felrohatna-e a még meghagyott, üldözött palesztin kisebbség bármit is lz.raaben?_. Véletlen szerencsém: a Menora ugyanezen számának 5-4. oldalán „A Nemzetközi Vöroskéreszt elárulta a magyar zsidóságot" címmel egy terjedelmes könyvismertetést közöl, mégpedig a Tel-Avivban kiadott - általam csak igen ritkán beszerezhető - Uj Kelet dmú izraeli magyar nyelvű napilapból. Szó szerint ezt ina: .(az auschwitzi) jegyzőkönyvekről időközben tudomást szerzett a svéd, az amerikai, a svájci kormánv és a pápa is: ezek június végén (a Vöröskereszt csak július végén) Horthy naz fordultak, kérték a deportálások leállítását Addig csak a vidéki zsidóságot hurcolták el, július 6-án akarták a pesti zsidók deportálását megkezdeni, de ezt Horthy nemzetközi nyomásra leállította". S bár nagyon ellentmond egymásnak a „kérték* és a „nemetkozi nyomás", az mindenkeppen kitűnik - mint ahogyan Bcn-Ton ismertetett könyvének egészéből, aid a svájd Vöröskereszt-központot, annak is két vezetőjét és nem Horthyt és a magyarságot teszi felelőssé a magyarországi zsidók deportálásáért, akik nem mind voltak magyarok-, hogy mindaddig, míg az említett „nemzetközi nyomás" nem értesítette, mivel nem ő kapta a kicsempészett jegyzőkönyveket, Horthy item is tudhatott az elszállított zsidók további sorsáról. S amikor megtudta, azonnal le is állította az elszállítást - szembeszállva Hitlerrel, ami akár végzetes is lehetett volna hazánkra nézve. Ma már közismert tény, errefelé legalábbis, hogy egyedül Magyarországon menekült meg nagyszámú zsidóság. Jo lenne, ha ez otthon is tudatosodna. És miért is ne nyugodhatna Horthy Miklós magyar földben? Túl sokat vétett a magyarság ellen? Elárulta hazáját? Kádár, avagy főleg Rákosi nem vétett? G. Gy. bizonyára ismeri Szcrphoklészt, Antigoné és Cram „esetét”: halottainkat tisztességgel el kell temetnünk. Ez emberi tisztességünkhöz tartozik. S mint ahogyan Izraelben az izraeli zsidó kormány és nép dönt ilyen ügyekben, engedtessék meg nekünk is, hogy Magyarországon a magyar kormány és nép dönthessen, hiszen mi még csak kivételt sem teszünk nemrég tért haza Jászi Oszkár is._ (Igái ó hozzájárult Trianonhoz Horthy visszacsinálni igyekezett) Csökkenő adatok A Vitézi Rend egyedülálló volt Magyarországon. Ha ide, az USA-ba látogatna G. Gy., tíz- sót százezrével találna rendeket, zárt klubokat, egyesületeket és szervezeteket, amelyek nem vesznek fel zsidót, vagy négert, vag\' fehéret, vág)’ katolikust, vág)’ sárgát, vág)’ kommunistát, nót, öreget, fiatalt, a teniszezők úszót, a milliomosok szegényt, vág)’ akárki akárkit Mondaná-é, hogy ez itt nem demokrácia? Hogy nem demokratikus? Hogy „kirekesztő nemzetfeifogás"? Nem mondhatná, mert a demokrácia alapivtö tartozéka az egyesülés korlátok nélküli szabadsága, s az egyesületeknek csakis így lehet biztosítani az autonómiájukat. Alapszabálvukban azt írnak elő, amit akarnak - ez a demokrácia.. 5 bizony engem sem venne fel New i Yorkban a Zsidó Kongresszus, vág)’ a Világszövet> ség, de még a hitközség sem. Mondom, G. Gy.-nek ide kellene jönnie, s azt is ta-E asztalivá, hogv az utóbbi években már követni sem hét a „hatmillió zsidó pusztulását" megkérdöielezó könyveket, cikkeket, tanulmányokat. Az adatok rend■ kívül széles skálán mozognak százezertől több millióig. Eredetileg - nem közvetlenül a háború után, kicsit Később -, mint értesültem: 7 millió volt az indulási adat Ma már a W'iescnthal Center 4—43 milliónál tart Keld sem hisz G. Gy.? Rendkívül elkeserítő dolog, hogy ebben az esetben-ártatlanul elpusztítottak - szamokról kell vitatkozni, ám az is kötelessége a ma e'uknek hogy pontosan irt történelmet és ne hazugságokat hagyjanak utódaikra Azért szeretném tudni, hogy G. Gy. önmagával is vitában van-e, mert nem túl régen olvastam tőle magyarországi vonatkozásban a Rákosi által köz tudatba Bedobott 600 ezres számot Azután a Kapu idei 3. számában „félmilliónál több magyar zsidó LEG'iTLKOLÁSA" szerepel a rovásunkon ár. Balogh Barnának írt válaszában. Az említett Új Kelet-dkk szerint „Megdöbbenéssel állapította meg a fellelhető dokumentumokból Ben-Tov, hogy '44-ben ...alig hat hét alatt, április 22^től június végéig sikerült Marvarországnak több mint 400 ezer zsidót Auschwitzba SZÁLLÍTÁNL* (S bár az említett könyv’ a magyar hatóságokat az SS-ek melletti „lelkes közreműködéssel' vádolja, gyilkosságokkal nem,csak azt írja: „ezek koncentrálták a zsidókat a gettókba és őrizték őket mindaddig, míg el nem indultak velük a vonatok") G. Gy. legyilkolásukkal is vádol bár még nem tudja, hánnyal. Stark Tibor történész adata viszont a 200 ezerhez közelebb eső áldozatot írt Magyarország számlájára. Ót is megtámadja G. Gy.? Tálán azért, mert ó - talán egyetlenként - azt is figyelembe vette, hogy az elhurcoltakat a megnagyobbodott területről számolták ám a visszatérteket csak az ismét jól megcsonkítottra? Sót figyelembe vette azt is, amit nem szokás: mii ven sokan kerestek más hazát? Bár tudom, hogy G. Gy. és mások szemében végül a legpontosabb, legjobban bizonyított adat sem mossa mar le „bűnös nép' foltunkat, önbecsülésünk és bűntudatunk szempontjából nem lehet mindég)’, hogy a ránk kent folt ma már erősen zsugorodik Már a fele sincs az eredetinek’ Nem lehet tehát mellékes az áldozatok száma, mint ahoan nekünk sem mellékes a mieinké, nemcsak a hárúban elveszettek de az „utódállamokban" azóta is folvamatosan pusztítottaké sem.
