Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
168 Óra, 1991.szept.24. 18 Tiltatlan gy ümölcs Magyar-francia Narancs Fityisz a Fidesznek? Az újságok dömpingjében már a Magyar Narancs sem fogy úgy, mint hamvasabb idejében. Vannak, akik túl fanyarnak, mi több: paprikásnak tartják, és ez persze sokak ízlését zavarhatja. Egy magára valamit is adó, még mindig ifjú narancs azonban nem várhat a poshadásra. Liberális lapunk most - stílszerűen - a francia Liberation egyik kelet-európai partnere lett. És szövetségeséül megnyerte a Balázs Béla Stúdiót is. Sükösd Miklós szerkesztővel és Bakács Tibor rovatvezetővel Győrffy Miklós váltott szót az útrakész űj (megújhodó) hetilapról. ■F - Milyen szerepet játszik vállalkozásukban fi a Fidesz? SÜKÖSD MIKLÓS: 1990 májusa óta nem a Fidesz adja ki a lapot, hanem a Narancs Egyesület. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Fideszt, sajnos, sok igaztalan támadás éne miattunk. Sokszor azokért a véleményekért. amelyeket mi képviselünk, a Fideszt teszik felelőssé - jogtalanul. Mindamellett maga a narancs mini pártszimbólum a laptól ment át a Fideszhez. még abból az időből, amikor szorosan összetartoztunk. Sokszor azonos a véleményünk a Fidesszel, esetleg valamely más liberális párttal vagy csoportosulással, de a lap független, ezt ki kell mondani. fi" - Milyen lesz az lij lap szellemisége? Ha- 5’ sonlo-e ahhoz a kétheti sajtóorgánumhoz, RÍ amely most ilyenformán megszűnik? Meg£ szüntetve megőrzi önmagát, vagy jelentősen E módosul? Esetleg liberális, szabadszájú, fesztelen stílusa is változik? S. M.: Stílusában valószínűleg változni fog az újság, részint az eladhatóság érdekében, de azért is. mert még nincs igazán kitalálva a Narancs megjelenési formája. Ám mindenkeppen maradni akarunk megvesztegethetetlen liberalizmusunk mellen, amely szerintem az újság egyik legnagyobb érdeme. Ez nemcsak politikai liberalizmust jelent, hanem olyan szabadelvűséé«, amely az életformák szabadságát, a magánélet, a társadalmi élet sokfélesége iránti toleranciát is előtérbe helyezi. Altemativitásunkon pedig egyértelműen a nyugati típusú alternativ mozgalmak melletti elkótelezettseget kell énem. Tehát a zöld. az ökológiai énekek melletti kiállást. a feminista mozgalom iránti rokonszenvet. a polgári engedetlenség megnyilvánulásaihoz fűződő kapcsolatot, kisebbségvédelmet. Tehát liberális, alternativ és ugyanakkor radikális is maradna a lap. vagyis tekintélyellenes. Olyanok szeretnénk tehát lenni, amilyen a Fidesz volt. Í- Azon a hajókiránduláson, amelyen a Balázs Béla Stúdióval együtt bejelentettél, a lap átalakulását, az is szóba került, hogy ezentúl kevesebb politika lesz benne és több kultúra. Hogy kell ezt értelmezni? BAKACS TIBOR: Amikor a művészei kijelenti magáról, hogy ezentúl nem fog olitizálni. most kivonul a politikából, akor kezdődik a kettős nyelvűség, a metabeszéd, amely valójában'politizálást jelent. Úgy gondoljuk, nem feltétlenül pártpolitikai érdekekhez kell kapcsolódni, de bizonyos társadalmi szituációkban a demokratikus magatartás is politikai magatartásként jelenik meg. Az viszont igaz, hogy mind a BBS. mind a Magyar Narancs lát olyan alapvető értékeket - például az alternativ, nonprofessional művészeti mozgalmakban amelyek eszmeiségükben a szabadság és az egyenlőség valamiféle ideálját próbálják megvalósítani. Más kérdés, hogy ez az olvasók vagy a társadalmi közvélemény körében politikai nézetként jelenik-e meg. Mi lesz a konzervatívokkal?: I- Számoltak-e azzal, hogy közéletünk, s bizonyos értelemben szellemi életünk is. és a hazai sajtó többsége az európai átlagnál konzervatívabb beállítottságú? ' ajon a lap teljesen szabad - és konzervati' emberek számára félreérthető - közlcsmódja képes-e még publikumot vonzani? (A papa-számra gondolok.) S. M.: Példányszámunk kétségtelenül jócskán csökkent, ez jelzi, hogy sokan valóban tölünk eltérően gondolkodnak. De ebben, gondolom, nemcsak a szabadszáiúság vagy a tekintélvellenesség játszik szerepet. Az a városi kultúra, amelyre mi támaszkodunk. valójában igen kicsiny fogyasztórétegre számíthat. Hiányzik az a polgári társadalom, amely a miénkhez hasonló lapokat kiválóan eltartja Amerikában vagy Nvugat-Európában. Ezeknek a lapoknak a bevétele természetesen főként reklámból jön. Magyarországon éppen fordított a helyzet. Itt a lapok és kiadók üldözik a reklámozókat, hogy valamilyen módón bevételhez jussanak. Nyugaton viszont. mint ismeretes, a reklámosok üldözik a lapokat... De azért szó van itt másró! is. Ami például pápa-számunkat illeti: mi antiklerikálisak volnánk, de semmiképp sem vallásellenesek. Az egyház túlhatalma ellen vélünk fellépni, noha természetesen szerkesztőségünk tagjai között is vannak hívó emberek. Egyébként is a legkülönbözőbb nézetek jutnak nyilvánosságra hasábjainkon. Ezért is gondoljuk, hogy vissza iehet tornászni a példanyszámot. Sót. szerelnénk betölteni a liberális hetilap funkcióját anélkül, hogy visszavennénk megfogalmazásaink időnkénti élességéből. Nagy megtiszteltetés egyébként számunkra, hogy a kommunista megszállás előtti utolsó demokratikus nemzedék olyan képviselői támogatják a lapot, mint például Fejtő Ferenc. a Szép Szó egykori szerkesztője. Borsodi István. Jászi Oszkár barátja es örököse vagy éppen Faludy György költö. Ók továbbra is rendszeres szerzőink lesznek, es szerkesztői tanácsokkal, meleg támogatassál adják a lap szellemi hátteret. Ez a tény is tágíthatja a lappal egyetértők köret. S egy'szersmind igen széles szellemi horizontot adhat megújuló és új lapunknak.
