Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
Beszélő, 1991.szept.21 Kiismerjük el Moldáviát? Románia most sem okozott csalódást Csak idő kérdése, hogy az 1990. évi parlamenti választások alkalmával gondosan megtervezett politikai fragmentálódást most, a helyhatósági választások közeledtén, ismét nagy nemzeti egyetértés váltsa föl: ma a sovinizmus jegyében egymásra találó kommunista és szélsőjobboldali szövetségnek kell megvalósítania a választási esélyek román nemzeti kizárólagosságát. Pedig egyelőre még önkormányzati törvény sincs, a választások jogi kereteiről nem Is beszélve. A parlament a legképtelenebb ötleteket igyekszik jogi egységbe kovácsolni: például rendezzenek csak listás választásokat, ami a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek minden eddiginél kevesebb esélyt biztosit. Míg az 1990-es parlamenti választások alkalmával a szavazatvadász ellenségesség részben az erdélyi magyarság és politikai szervezetei ellen Irányult, addig ma, a helyhatósági választásokat előkészítő propaganda-hadjáratban, máris külpolitikai szempontok kerültek előtérbe. A fő veszélyt a román propaganda Magyarországban jelölte meg; sandán célozgatva nem utolsósorban a jugoszláv válságra, s arra az. állítólagos bomlasztó szerepre, melyet Magyarország a Halkánon betölt. Bukarest már korábban is nehezményezte, hogy ő nem kap helyet a közép-európai kispiacban, most felháborodottan utasította vissza azt a nem hivatalos lengyel ajánlatot, mely Erdélyt is részesíteni óhajtotta a Visegrádi Hármak együttese által teremtendő gazdasági előnyökből. A romániai ellenzék - beleértve a Polgári Szövetséget - még tapsolt is politikai ellenfelének. Aligha kell nagyobb jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy a választási csetepatéban felvetik majd Bukarestben az. egykori Besszarábiával, a mai Moldáviával szembeni „magyar diszkrimináció” ügyét. Nem vitás, arra fognak hivatkozni, hogy ha a balti államok szuverenitását elismerte a magyar kormány, miért nem teszi ezt a volt Moldaval SZSZK-va! Is, mely augusztus óta független román állammá nyilvánította magát? Bár azzal - Bukarestet leszámítva - mindenki tisztában van, hogy a balti államok és Besszarábia szuverenitása között nagy a különbség, talán mégse volna haszontalan mérlegelni egy, e különbségtől eltekintő politikai lépés lehetőségét. Igaz. ugyan, hogy a Nyugat még nem hajlandó a Bukarestnek egyre inkább mindenben felajánlkozó Besszarábiára komolyabb figyelmet fordítani, s Moszkva Is idegesen szemléli a fejleményeket - nem Is beszélve az. egykori Moldáviát benépesítő kisebbségekről -, a terület leválását mégis kész tényként fogadhatjuk el. Indokolja e kérdés megfontolását az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek állásfoglalása Is, mely szervezetek - egy Besszarábla-Romániaegycsülés esetén - jelentékeny segítséget remélnek a terület már most megmutatkozó autonóm törekvéseitől. Mint Ismeretes, ez év elején, a magyar delegáció - a kormány és az ellenzék egyöntetű helyeslésétől támogatva - tartózkodott Románia Európa Tanács-! megfigyelő státusának megszavazásakor. Csak később derült ki, mennyire haszontalan volt ellene szegülni - még ha csak „tartózkodó" formában is - valami olyasminek, amit a kontinens már elfogadott; s ráadásul Bukarest újabb vádjainak Is tápot adtunk ezzel. Besszarábia - azaz új nevén Molda vai Köztársaság - elismerésének vitája ugyanilyen kétértelmű helyzetet teremtett máris. I la elsőként döntenénk e kérdésben, elismerésünkkel a moldáv autonómiát nemcsak a volt szovjet uralom, de az eljövendő bukaresti centralizmus ellenében is támogatnánk. És ennek a lépésnek a helyhatósági választások szempontjából alighanem még egyértelműbb előnyei lennének. ARA-KOVÁCS ATTILA
