Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-02 / 8110. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 23 PARLAMENT Langyos vita, forró indulatok (Munkatársainktól.) A parlament keddi munká­jának középpontjába a pénz­ügyminiszter által előterjesz­tett államháztartási törvényja­vaslat került Míg a miniszter szerint a törvényjavaslat elfogadásával csökkenhet az állami beavat­kozás, áttekinthetőbbé válik a központi pénzek sorsa, addig az ellenzék a koncepciótlan szigort, a finanszírozandó fel­adatok elmosódottságát, a költségvetés szétdarabolódását rótta fel a tervezet készítői­nek. A képviselők nagy több­sége egyetértett azzal, hogy sürgősen tárgyalják meg Ma­gyarország és a Baltikum kap­csolatait, a három állam füg­getlenségének elismerését. Az Országgyűlés keddi nap­ja a szokásos rendben indult, némi élénkséggel a napirend előtti felszólalásokban. Beje­lentették ugyanis, hogy Hor­váth Tivadar az SZDSZ-frak­­cióból átült a Keresztényde­mokrata Néppárt soraiba. A képviselő, aki egyéni válasz­tottként jutott a parlamentbe, ezt azzal indokolta, hogy vé­leménye mind többször tért el a frakcióétól. A T. Ház azonban még hiá­ba várta, hogy folytathassa rendes programját, mert ezt követően Dénes János függet­len képviselő kapott szót, aki politikailag sikamlós párhuza­mokat próbált vonni a déli szomszédunknál dúló polgár­­háború, a szovjet események és a kárpátaljai magyarság helyzete között. Miután mon­dandóját a kormánynak cí­mezte, Antall József válaszolt, ismét hangsúlyozva, hogy a kormány politikája minden­kor tekintettel van a magyar érdekekre, de csak a nemzet­közi joggal összhangban. A képviselők nagy többség­gel elfogadták, hogy sürgős­séggel tárgyalják meg azt az országgyűlési határozati ja­vaslatot, amelyet a kormány nyújtott be hazánk és a három balti köztársaság kapcsolatá- i ról. Visszazökkenve a menet-' rendbe, folytatták a társada­lombiztosítás önkormányza­táról szóló általános vitát. Csehák Judit (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az önkor­mányzatok létrehozása nem a társadalombiztosítás reformjá­nak meggyorsításához szüksé­ges, amint az a javaslatban szerepel, sokkal inkább a köz­pénzek jelentékeny részének társadalmi ellenőrzéséhez. Frajna Imre (Fidesz) megcsa­vart egyet a képviselőnő ál ­láspontján, kijelentve, hogy nem is az önkormányzatok létrehozása sürgős, hanem sokkal inkább a társadalom­biztosítás reformja, tehát mű­ködőképessége. Balogh Gábor (KDNP) kérte, ne váljék párt­­villongások eszközévé a TB önkormányzata. Ennek elke­rülésére és a törvényes mű­ködés garantálására azt java­solta, hogy a társadalombizto­sítás magasabb szintű vezetői körére hirdessenek szigorú összeférhetetlenségi szabályo­kat. A társadalombiztosításról szóló vita elnapolása után ke­rült az államháztartásról szó­ló törvény javaslata a T. Ház elé. Kupa Mihály pénzügymi­niszter tömör expozéjában azt hangsúlyozta, hogy az állam­háztartási és a következő na­pirendként megtárgyalandó jegybanki törvény gazdaság­történeti jelentőségű lesz, ha majd utána elfogadják. E két törvény az államháztartás olyan reformját hajtja végre, amelynek eredményeképpen csökkenhet az állami beavat­kozás és megtesszük az első lépéseket a szociális piacgaz­daság kiépítésére. Az állam­­háztartás mai oentralizáltságá­­mak -bemutatására a minisz­ter elmondta, hogy amíg ná­lunk a múltból örökölt szisz­téma szerint a központi hata­lom a nemzeti jövedelem 63 százaléka felett rendelkezik, addig a svéd jóléti állam sok­kal magasabb fejlettségi fo­kon is csupán 56 százalékot oszt el központilag. A minisz­ter hangsúlyozta, hogy a tör­vény elfogadásával csökkenni fog a központi elosztás, rende­ződnek a közjogi viszonyok, áttekinthetővé és nyilvánossá lesz az állami pénzekkel való gazdálkodás, és annak ellen­őrzése. Hangsúlyozta, hogy a közületék háztartását kívánják szabályozni, nem sértve az el­különített pénzalapok kezelé­sének önállóságát. Az állam­­háztartás reformjával korlá­tozottabbá válik a kormány manipulációs lehetősége, mint ma, hangsúlyozta a miniszter, és többször is elismételte, hogy sokkal' nagyobb szigort kell bevezetni az államháztartás gazdálkodásába. Az expozét követően a frak­ciók kaptak szók. Gaál Gyula (SZDSZ) a kormányt ígéretei­re emlékeztette. Kiemelte, hogy nincs kellően' szabályoz­va az alrendszerek egymáshoz való viszonya, ami felidézheti az önkormányzatok -korlátozá­sának veszélyét is. Vincze Kálmán a Kisgazda­­párt részéről a chilei modellt tekintette megvalósításra mél­tónak, mert — mint mondotta — Chile ma dinamikusan fej­lődő ország. Lényegesen na­gyobb szigorítást követelt Un­­gár Klára (Fidesz). Sürgette, hogy mihamarabb és teljes­­körűen szabályozhassa és el­lenőrizhesse a parlament a költségvetést, illetve az ál­lamháztartás gazdálkodását. Az ebédszünet után Pintér István (FKGP) interpellált az alföldi szőlőfelvásárlással kap­csolatban, míg Darvas Iván (SZDSZ) a miniszterelnökhöz intézett kérdést egy Der Spie­­ge'i-cikk kapcsán. Ezután az Országgyűlés megkezdte a vitáját a pénz­intézetekről és ezek működé­séről szóló törvénytervezetnek, amely a modem piacgazdaság kialakításához elengedhetetlen és szorosan kapcsolódik a központi jegybankról szóló törvény tervezetéhez. Ezt emelte ki expozéjában Botos Katalin tárca nélküli minisz­ter, aki megelőlegezte a lehet­séges vitapontokat: az állami tulajdon részaránya a keres­kedelmi bankok privatizáció-Szereti ön Marxot? Csápé Béla kereszténydemok­rata képviselő az Országgyűlés előtt kijelentette: rendkívüli módon zavarja, bogy a képvi­selők Irodaháza mellett — a Jászai Mari téren — áll még Marx és Engels szobra. Zavarja ónt a szoboregyüttes? — tettük fel a kérdést bárom képviselőnek. — Minden nap ott megyek el előtte, de még sóba nem Jutott eszembe, bogy miért is van még ott — Jelentette ki Kulin Ferenc (MDF). — Valószínűleg azért, mert sokkal fontosabb dolgokon keU gondolkodnom munkába menet. — Nem Járok arra, úgybogy nem zavar — mondotta Orbán .Viktor (Fidesz). — Ha van olyan városrendezési terv, amelynek keretében el akarják számtani, akkor én nyilván nem fogom megvétózni — folytatta, hozzá­téve, bogy ezt ma olyan Jelen­téktelen problémának tartja, amivel nem la hajlandó foglal­kozni. — Tipikusan Intoleráns meg­jegyzés. Marx és Engels min­denképpen az elmúlt évszáza­dok gondolkodásának legjelen­tősebb alakjai közé tartoznak — mondotta Vitányi Iván (MSZP). — Munkájuk Jelentő­ségét, értékét azok sem vitat­ják Nyugaton, akik egyébként nem osztják nézeteiket. Ezt a szoboregyüttest ledönteni ha­sonló Íntolerancia volna, mint amilyen ellen harcolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom