Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-02 / 8110. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 23 PARLAMENT Langyos vita, forró indulatok (Munkatársainktól.) A parlament keddi munkájának középpontjába a pénzügyminiszter által előterjesztett államháztartási törvényjavaslat került Míg a miniszter szerint a törvényjavaslat elfogadásával csökkenhet az állami beavatkozás, áttekinthetőbbé válik a központi pénzek sorsa, addig az ellenzék a koncepciótlan szigort, a finanszírozandó feladatok elmosódottságát, a költségvetés szétdarabolódását rótta fel a tervezet készítőinek. A képviselők nagy többsége egyetértett azzal, hogy sürgősen tárgyalják meg Magyarország és a Baltikum kapcsolatait, a három állam függetlenségének elismerését. Az Országgyűlés keddi napja a szokásos rendben indult, némi élénkséggel a napirend előtti felszólalásokban. Bejelentették ugyanis, hogy Horváth Tivadar az SZDSZ-frakcióból átült a Kereszténydemokrata Néppárt soraiba. A képviselő, aki egyéni választottként jutott a parlamentbe, ezt azzal indokolta, hogy véleménye mind többször tért el a frakcióétól. A T. Ház azonban még hiába várta, hogy folytathassa rendes programját, mert ezt követően Dénes János független képviselő kapott szót, aki politikailag sikamlós párhuzamokat próbált vonni a déli szomszédunknál dúló polgárháború, a szovjet események és a kárpátaljai magyarság helyzete között. Miután mondandóját a kormánynak címezte, Antall József válaszolt, ismét hangsúlyozva, hogy a kormány politikája mindenkor tekintettel van a magyar érdekekre, de csak a nemzetközi joggal összhangban. A képviselők nagy többséggel elfogadták, hogy sürgősséggel tárgyalják meg azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormány nyújtott be hazánk és a három balti köztársaság kapcsolatá- i ról. Visszazökkenve a menet-' rendbe, folytatták a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló általános vitát. Csehák Judit (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok létrehozása nem a társadalombiztosítás reformjának meggyorsításához szükséges, amint az a javaslatban szerepel, sokkal inkább a közpénzek jelentékeny részének társadalmi ellenőrzéséhez. Frajna Imre (Fidesz) megcsavart egyet a képviselőnő ál láspontján, kijelentve, hogy nem is az önkormányzatok létrehozása sürgős, hanem sokkal inkább a társadalombiztosítás reformja, tehát működőképessége. Balogh Gábor (KDNP) kérte, ne váljék pártvillongások eszközévé a TB önkormányzata. Ennek elkerülésére és a törvényes működés garantálására azt javasolta, hogy a társadalombiztosítás magasabb szintű vezetői körére hirdessenek szigorú összeférhetetlenségi szabályokat. A társadalombiztosításról szóló vita elnapolása után került az államháztartásról szóló törvény javaslata a T. Ház elé. Kupa Mihály pénzügyminiszter tömör expozéjában azt hangsúlyozta, hogy az államháztartási és a következő napirendként megtárgyalandó jegybanki törvény gazdaságtörténeti jelentőségű lesz, ha majd utána elfogadják. E két törvény az államháztartás olyan reformját hajtja végre, amelynek eredményeképpen csökkenhet az állami beavatkozás és megtesszük az első lépéseket a szociális piacgazdaság kiépítésére. Az államháztartás mai oentralizáltságámak -bemutatására a miniszter elmondta, hogy amíg nálunk a múltból örökölt szisztéma szerint a központi hatalom a nemzeti jövedelem 63 százaléka felett rendelkezik, addig a svéd jóléti állam sokkal magasabb fejlettségi fokon is csupán 56 százalékot oszt el központilag. A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadásával csökkenni fog a központi elosztás, rendeződnek a közjogi viszonyok, áttekinthetővé és nyilvánossá lesz az állami pénzekkel való gazdálkodás, és annak ellenőrzése. Hangsúlyozta, hogy a közületék háztartását kívánják szabályozni, nem sértve az elkülönített pénzalapok kezelésének önállóságát. Az államháztartás reformjával korlátozottabbá válik a kormány manipulációs lehetősége, mint ma, hangsúlyozta a miniszter, és többször is elismételte, hogy sokkal' nagyobb szigort kell bevezetni az államháztartás gazdálkodásába. Az expozét követően a frakciók kaptak szók. Gaál Gyula (SZDSZ) a kormányt ígéreteire emlékeztette. Kiemelte, hogy nincs kellően' szabályozva az alrendszerek egymáshoz való viszonya, ami felidézheti az önkormányzatok -korlátozásának veszélyét is. Vincze Kálmán a Kisgazdapárt részéről a chilei modellt tekintette megvalósításra méltónak, mert — mint mondotta — Chile ma dinamikusan fejlődő ország. Lényegesen nagyobb szigorítást követelt Ungár Klára (Fidesz). Sürgette, hogy mihamarabb és teljeskörűen szabályozhassa és ellenőrizhesse a parlament a költségvetést, illetve az államháztartás gazdálkodását. Az ebédszünet után Pintér István (FKGP) interpellált az alföldi szőlőfelvásárlással kapcsolatban, míg Darvas Iván (SZDSZ) a miniszterelnökhöz intézett kérdést egy Der Spiege'i-cikk kapcsán. Ezután az Országgyűlés megkezdte a vitáját a pénzintézetekről és ezek működéséről szóló törvénytervezetnek, amely a modem piacgazdaság kialakításához elengedhetetlen és szorosan kapcsolódik a központi jegybankról szóló törvény tervezetéhez. Ezt emelte ki expozéjában Botos Katalin tárca nélküli miniszter, aki megelőlegezte a lehetséges vitapontokat: az állami tulajdon részaránya a kereskedelmi bankok privatizáció-Szereti ön Marxot? Csápé Béla kereszténydemokrata képviselő az Országgyűlés előtt kijelentette: rendkívüli módon zavarja, bogy a képviselők Irodaháza mellett — a Jászai Mari téren — áll még Marx és Engels szobra. Zavarja ónt a szoboregyüttes? — tettük fel a kérdést bárom képviselőnek. — Minden nap ott megyek el előtte, de még sóba nem Jutott eszembe, bogy miért is van még ott — Jelentette ki Kulin Ferenc (MDF). — Valószínűleg azért, mert sokkal fontosabb dolgokon keU gondolkodnom munkába menet. — Nem Járok arra, úgybogy nem zavar — mondotta Orbán .Viktor (Fidesz). — Ha van olyan városrendezési terv, amelynek keretében el akarják számtani, akkor én nyilván nem fogom megvétózni — folytatta, hozzátéve, bogy ezt ma olyan Jelentéktelen problémának tartja, amivel nem la hajlandó foglalkozni. — Tipikusan Intoleráns megjegyzés. Marx és Engels mindenképpen az elmúlt évszázadok gondolkodásának legjelentősebb alakjai közé tartoznak — mondotta Vitányi Iván (MSZP). — Munkájuk Jelentőségét, értékét azok sem vitatják Nyugaton, akik egyébként nem osztják nézeteiket. Ezt a szoboregyüttest ledönteni hasonló Íntolerancia volna, mint amilyen ellen harcolunk.