Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-04 / 8112. szám

A CSAPATKIYONAS PÉNZÜGYI Dupla nulla Annus és Grisin tábornokok tárgyalásait a többszöri szovjetunióbeli garnitú­raváltás sem zavarta meg; sikerült ünnepélyesen nem megállapodniuk a szov­jet csapatok által hátrahagyott ingatlanok és károk elszámolásáról. Az érvény­ben maradt követelések ellenére továbbra sem valószínű, hogy bármelyik, végletesen eladósodott fél a csapatkivonás következményeként pénzt lát­hatna a másiktól. Elképzelhető azonban, hogy a szakértők kudarca után ha­marosan színrelépő (gazdaság)politikusok végül is ».magasabb szempontok­tól’' vezéreltetve megegyezésre jutnak. A magyar tárgyalóküldöttséget vezető Annus Antal altábornagy honvédelmi ál­­lamutkár az augusztusi tárgyalási forduló kezdetekor .új köntösbe bújtatott, de alapjában véve rég., a magvar fél számára elfogadhatatlan" törekvésként értékelte a Juri) Grisin szovjet admirális, külgazdasági miniszieriiehetté> által előterjesztett .kompromisszumos" ajánlatot. A szovjet indítvány iénvege az volt. hogs a magvar követelésekéi - elsősorban a szakértői szá­mítások szerin: öl milliárd forintos kör­­nvezeti kán - eszük ágában sincs elis­merni. ellenben szó lehet arról, hogs a szovjet pénzen épült, általuk összesen 53 milliárd fonntra értékelt lakianvák. lakó­házak és egvéb épületek, építménvek ja­vát vegs es vállalatként együtt hasznosítsa a két fél. Abban tulajdonképpen egvet­­énett a két küldöttség, hogy a legszeren­csésebb az úgynevezett nullamegoldás lenne, amikor ténylegesen senkinek sem kell fizetnie. A magyarok azonban úgy képzelték, hogy a nullát akkor kapjuk meg. ha a körnvezeu károkat levonjuk a hátrahagyott ingadanok értékéből: a szov­jetek szerint viszont úgy jón ki a nulla, hogy az ingadanoknak némileg csökken­tett értékét kivonjuk a mintegy kétmilli­árd' dollárnyi. Magyarországgal szembeni szovjet kereskedelmi tanozásokból. Ez utóbbi kózveden árukapcsolástól- aki lapunk megjelenésekor már feltehetően nyugdíjas lesz - tehát pilla­natnyilag úgy képzeli, hogy a csapatkivo­nás ügyében Magyarország 36.5 milliárd forinttal tanozik a Szoyjetuniónak, Annu­­sék szerint yiszont 33.8 .milliárd jár Magyarországnak. A felek ily módon 20- 30 milliárdnyit araszoltak egvmás felé jú­nius óta. és - érdekes módon - ismét a magyar delegáció szerint kompro­misszumként még elfogadható nullától szinte egyenlő távolságra cövekeliek le. A megalkuvásmentes magyar állás­pont egyébként az volt. hogy az elszámo­lás minden tételét - az ingatlan-érték­becsléstől a talajrehabilitáció költségein keresztül a növényzet és az állatvilág pusztulásának forintosításáig - objektív .zakértői véleményekre alapozta kell meghatározni Szabó'Gábor környezet­védelmi állammdtkár a tárgyalások befe­jezésekor viszont arról panaszkodott hogy a szoyjetek a terepen nem. csak író­asztal mellett voltak hajlandók megvizs­gálni a körny ezetvédelmi károkat: közü­lük is csak a víz- és a talajszennyezést. .Az egvéb - például a növény- és az állatvilág­ban okozott - puszdtist pedig elvből nem térídk meg. .Ami a kompromisszumokat illeti, ve­gyes vállalatok alapítását az utolsó tárgya­lási forduló kezdetén még Annus Antal sem tartotta kizártnak, de semmiképpen ugvan állítólag elállt a szovjet fél. a múlt héten aláírt .megállapodás" eredménve ezen túl azonban csak annyi, hogy a felek most már írásban is tudomásul vették, amit a másik mond. A magyar fél elismeri azt a szoyjet számítást, melv szerint a hát­rahagyott ingadanok értéke 53,4 milliárd forint, a szoyjet fél pedig azt a magyar kö­vetelést. amely szerint a szoyjet hadsereg által Magyarországon bérelt ingadanok állagmegóvásának elmulasztásából 14.3 milliárd fonnt kár származott. Itt aztán véget is ér az egyetértés. A szoyjet fél néni ismén el. hogy meg kellene fizetnie az ál­tala hasznát műemlékekben okozott 12.7 milliárd forintnyi kárt. A magyar fél által 10 ezer oldalon elővezetett összesen 60.2 milliárd forintnyi környezetvédelmi kárból pedig mindössze 2.62 milliárdnyit lenne hajlandó figyelembe venni. Grisin sem a szoyjetek által Jdmazsolázott" in­gatlanok esetében. Ez a megoldás magvar szempontból többszörösen is hátrányos lenne, hisz pont e kívánatosabb ingada­nok. például repülőterek esetében múlná felül az építmények értéke - vagyis a szov­jet apport - a magyar hozzájárulás, azaz a föld értékét. A társaságok tehát szoyjet többségi tulajdonba kerülnének. Nincs garancia arra. hogy a cégek nyereségüket a szovjet hadsereg okozta ökológiai pusz­títások helyrehozatalára fordítanák. Magyarország \iszont e lépéssel elveszí­tené a környezed károk legalább részle­ges megtérítésére fedezetet ígérő ingatla­nállományt. Kezdettől fogva ellenezték az egész vegyesvállaJat-ödetet a magyar gaz­dasági szakértők, mondván: az utóbbi évek tapasztalatai szerint az ilven formáci­ók gyakorlatilag életképtelenek. Az egymástól eltérő magyar és a szov­jet álláspont múlt hed rögzítése után ügy tűnik, a magvar oldal végképp elvetette a vegyes vállalatok gondolatát. A kompro­misszum valahol a .csehszlovák típusú megoldás" körül alakulhat ki az értéke­síthető ingaüanokat eladják, s újabb vi­ták során eldöntik, hogy a befolvó pénzből mennvit kap az egykori beru­házó szoyjet fél és mennvit a magyar - a körnvezeu károk kárpódásaként. Számos .részletkérdés" is teljesen usz­­tázadan még, például az esedeges fize­tési kötelezettség pénzneme: az. hogy miiven forint-rubel árfolyamot alkal­mazzanak. vagy hogy az estleges megálla­podás szerind követelés kamatozik-e a tárgyalások ideje alatt. Magvar vélemény szerint az idő egyik tárgyalófélnek sem dolgozik, közös érdek lenne a mielőbbi megegyezés. Sovánv vigasz, hogy a volt szocialista országok közül - .Minus sze­rint - .még mindig Magyarország tart a legelőbbre" a csapatkivonási tárgyalások pénzügyi vonatkozásaiyal kapcsolatban. A hajdani XDK-ban és Lengyelországban még maguk a katonák is ott vannak, a nemrég kötött csehszlovák-szovjet egyez­mény (lásd keretes cikkünket) pedig - legalábbis a magvar szakértők szerint - alig tartalmaz több kézzelfogható ered­ményt. mint a még tavalv Kádár Béla ma­gyar és Kon szúrnom Katusev szovjet kül­gazdasági miniszter által aláírt, a véle­ménykülönbségek listáját rögzítő jegy­zőkönyv. Magyarország legalább - au­gusztus 22-ike óta - már két ilyen jegy­zőkönyvvel is rendelkezik. A sikertelen .katonai összecsapások" után a békekötés ismét a külgazdasági miniszterek dolga lesz. A korábban augusztus végére beígért, de most ki tudja mikor és hol megtartandó tárgyalá­sokon Kádárnak és Katusev utódának még dűlőre kéne jutniuk egy másik erő­sen vitatott kérdésben, a tavalv kimúlt transzferábilis rubelben felhalmozott szovjet tartozások ügyében is. A Magvar Nemzed Bank és a szovjet Vnvesekonom­­bank által egyeztetett végelszámolás sze­rint 1991. május 31-éig - ez volt az utolsó időpont, ameddig még transzferábilis rubelben kötött ügyleteket el lehetett számolni - 2 milliárd 70 millió rubeles magyar aktívum jött össze. (Ez a tavalv március 21-én. még Medgvessv Péter ak­kori minisztereinók-helvettes által kial­kudott 0.92-es árfolyamon 1 milliárd 904 millió dollárt ér.) A szovjet fél azonban 70 millió rubelt nem ismer el a követelé­sekből. mondván, olvan tételeket szá­molt el a bank, amelvek mögött nincs áru, vagv legalábbis a közponu kormány nem tudott az üzletről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom