Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-25 / 8125. szám

H V G, 1991.szept.21.

VITA AZ ALKOTMANYOSSAGROL ' ' '

Válságálság? > %

Gyökeresen új alkotmány tudná csak megoldani azt az „alkotmányos válságot”, amely érzékelhető Magyarországon - hja a neves alkotmányjogász szerző. A helyzet olyannyira tarthatatlan, hogy ugyanahhoz a párthoz tartozó politikusok sem jutottak még dűlőre, vajon valóban van-e ilyen válság.

Az elmúlt hetek talán még a szokásosnál is hekdkusabb közéleti vitáinak egyik legtöbbet hasmáit kifejezése az alkotmányos válság volt. Emlékezetem szerint első ízben a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Kónya Imre élt e sokat sejtető fogalommal az egvik kormánylapnak adott inteijújában, midőn a kárpótlási törvény kapcsán kétségbe vonta az Alkotmánybíróság kompetenciáját, mondván a magvar nép a parlamentet hatalmazta fel a rendszerváltozás alapvető kérdéseiben való döntésre.

A parlamentarizmust a korlátlan parlamenti szuverenitással azonosító eme felfogás kimondva-kimondatlanul feláldozza a jogállamiság eszméjét azzal, hogy zárójelbe teszi az alkotmányvédelem intézményeit, amelyek arra hivatottak, hogy kiküszöböljék a törvényhozás által is elkövethető hibákat. Márpedig az európai fejlődés szolgáltatott már szomorú, sőt tragikus példákat is a választások útján kifejeződő többségi akarat ellenőrizetlenségének veszélyeire. Gondoljunk csak a demokrácia elvét zászlajára tűző és alkotmányába foglaló, végül Hitler hatalomra jutásába torkolló weimari időszakra, ahol a nép mindent eldőnthetett, beleértve a demokrácia felszámolását is. Ezen ma is időszerű a liberalizmus egyik fő teoretikusának, Benjamin Constantnak majd’ két évszázados intése: a demokrácia lefegyverezhet egy adott oligarchát, egy kiváltságos egyént vagy kiváltságos egyének csoportját, de ettől még éppoly könyörtelenül elnyomhatja az egyéneket, mint a korábbi uralkodó. Ezért Constant úgy véli, a fő kérdés nem az, hogy kinek a kezében van a hatalom, hanem az, hogy mennyi hatalom összpontosulhat egy-egy kézben.

Az alkotmányos válság rémét másodikként felvillantó, s ugyancsak a legnagyobb kormánypárthoz tartozó politikus, Debreczeni József éppen a hatalomnak a két nagy párt választások utáni paktumában foglalt elosztásában, az ellenzéki pártpolitikusból lett köztársasági elnökben és annak hatáskörében Tátja a

kormányos válság, amit, mint látható, a legnagyobb kormánypárt képviselői sem .egymás között, sem saját magúkkal nem voltak képesek tisztázni Annyi azonban - bizonyos: a gyakran alkotmányosnak is □evezett magyarországi átalakulás maga előtt görget számos megoldatlan alkotmányjogi problémát. Ezek közé tartozik például az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök alkotmányos helyzetének pontos tisztázása. Ezek az elsősorban alkotmányjogi vitakérdések azonban ma szinte kizárólag a politikai harc mezején merülnek fel. Úgy tűnik, senkinek sem jut eszébe az a kézenfekvő megoldás,

1T• ■- : . . * w

Göncz Árpád hivatalos programra tart. Megszakított jogfolytonosság

potenciális veszélyforrást Az .Alkotmányos válság felé?" címet viselő cikkének megjelenését követő napokban előbb a már említett frakcióvezető nyilatkozott a televízióban, hogy a sajtó és az ellenzék az alkotmányos válság emlegetésével kelt hisztériát a társadalomban, majd a kormány nyilatkozatban bélyegezte felelőtlennek azokat a megnyilvánulásokat, amelyek .bármilyen politikai indíttatásból az alkotmányos válság lehetőségének kifejezésével - akár szándékosan, akár akaratlanul - megingatják a közvélemény hitét a parlamentáris demokrácia működő intézményrendszerében..."

Nehéz lenne arra vállalkozni, hogy eldöntsem azt a vitát, létezik-e valóban alhogy egy új alkotmányozás keretében próbáljon megoldást keresni ezekre a problémákra. Érdekes módon még a legnagyobb ellenzéki párt vezetője sem egy új alkotmányban javasolta lefektetni a minimális alapé Iveket, mikor az aggodalomra okot adó megnyilatkozások kapcsán egy demokratikus charta elfogadását szorgalmazta.

Az átalakulás kezded szakaszában teljesen indokolt volt a korábbi ellenzéki erők félelme az idő előtti alkotmányozástól. Akkor az hozzájárulhatott volna egv ácmened állapot konzerválásához. Ezért az Ellenzéki Kerékasztal pártjai először a demokratikus átmenet úgynevezett sarkalatos törvényeinek tartalmáról igve-