Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

vényekben szigorítani akarják, meghatározva ennek mértékét. Miért van erre szükség?

— Ha engednénk, hogy a vállalkozók akkora amortizációt és céltartalékot számoljanak el, amennyit akarnak, mivel ezek csökkentik az adóalapot, megszűnhetne a vállalkozóktól származó jövedelemadó-bevétel, amit természetesen pótolni kellene valahonnan. hiszen a költségvetés kiadásait finanszírozni kell. Ezt pedig nem lehetne máshonnan beszedni, mint az egyszerű állampolgártól. Egyébként a világon nincs olyan ország, ahol az adóalapot valamilyen formában ne határoznák meg. Hozzátenném mindehhez, hogy a számviteli törvény nem az adókapcsola-, tokát, hanem a vállakozók egymás • közötti vagy tulajdonosaikkal kialakult viszonyokat szabályozza.

— Jövőre belép a vállalatokat, vállakozákat terhelő szociális adó, és a megnövelt szolidaritási hozzájárulás is. Ezekkel együtt sem nő a gazdálkodó szféra terhelése? •

— Az elmúlt négy évben a GDP jövedelemstatisztikáiból egyértelműen lehet látni, hogy a gazdaságban megtermelt összjövedelemből a vállakozók részesedése nőtt. az egyszerű állampolgáré és a költségvetésé pedig csökkent.

— Sokan azonban azt mondják, hogy az egyszerű embereknek sem lesz jobb élete, ha a váltakozások nem lendítik fel a gazdaságot.

— Ez alapjában véve szép és igaz elmélet. De attól az ígérettől, hogy holnapután majd jó lesz, még nem lesz mit enni ma és holnap. A rövidtávú gondokon nem lehet átugrani. Ettől függetlenül kétségtelen. hogy csak a jövedelembővülés hozhat igazán fellendülést. De a jö-' vedelembővülésnek nem abból kellene származnia, hogy valakinek az összjövedelem változatlansága mellett megemelik a részesedését.

— Többször szó volt már arról, hogy Magyaroszágon is megadóztatják a vagyont. Mikorra terveznék a kötelező vagyonbevallás elkészítését?

— Szeretnénk jövőre megvalósítani.

— Miért kell egyáltalán a vagyont adóztam', hiszen általában a vagyont mindenki adózott jövedelméből szerzi meg.

— A vagyon lényege, hogy évek múltán a piaci viszonyokkal együtt változik az értéke. Eladáskor a nyereségtartalmát még nyomon lehetne kísérni, hiszen ez tőkejövedelem. ez után pedig adót kell fizetni, Csakhogy a vagyon egy része egyben holt tőke is és a holt tőkébe fektetetést célszerű korlátozni.

— Mikor látja bevezethetőnek a vagyonadót?

— Ha nagyon komolyan elhatározzák, hogy legyen vagyonadóztatás. akkor is legalább háromnégy év alatt építhetők ki a feltételei.

— Milyen hatással van az egyes rétegekre az adóteher jövő évi változása?

— A tipikus adófizetők — az alkalmazottak. a gyermekesek, a vállalkozók, a nyugdíjasok stb. — esetében nem következik be a jövedelemadózásban érdemi tehernövekedés. Természetesen ez minden körben csak az átlagra igaz. Azok. akik korábban jelentős kedvezményeket élveztek, most tehernövekedéssel számolhatnak. De én inkább azt mondanám, elvesztik kivételezett pozíciójukat.

— Mennyire nő az adóhatóság jogköre 1992-ben?

— Nem akarunk visszatérni a becslési módszerre, mint azt néhány érdekvédelmi szervezet állítja. Az önadózás továbbra is megmarad. Van azonban néhány olyan terület a gazdaságban, ahol elkerülhetetlen az, hogy az adóhatóság jelentősebb ellenőrzési és mérlegelési jogkört kapjon.

Ha például egy társaság tulajdonosa hitelt vesz fel a társaságától, akkor az adóhatóságnak módja legyen arra. hogy megnézze mekkora kamatot fizetett a társaságnak, s ez milyen mértékben jelenik meg a társaság jövedelmében. De mondok egy másik példát. Sokszor előfordul, hogy ugyanabban a tulajdonban lévő két cég csak azért szállít egymásnak — manipulált áron —, mert az egyik vállalat adókedvezményt élvez, s így ott adókedvezménnyel lehet a jövedelmet realizálni. Ilyen esetekben az adóhatóság kezdeményezi a tranzakció feltételeinek megváltoztatását.

— Az adótitok kezelésében lesz változás?

— Valószínűleg jövőre sem teheti majd közzé az adóhivatal legnagyobb adósainak listáját. Az azonban tarthatalan, hogy valakinek a sok banknál vezeteti számla lehetőséget ad arra, hogy eltitkolja jövedelmét és adót se fizessen utána. Ezért kezdeményeztük, hogy az adóhatóság, jogot kapjon a bankszámlákba történő betekintésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ott látottakat nyilvánosságra is hozhatja. Szükség lenne olyan előírásra is, hogy minden cégnél legyen egy olyan személy, aki a köztartozásokért teljes vagyonával felel. Ma lehetőség van arra. hogy minimális alaptőkével létrejött társaságok hatalmas köztartozásokkal csődbe mennek, és vagyonukkal csak korlátoltan felelnek ezért. Esetleg holnap újrakezdhetik tevékenységüket egy más céggel. Sok esetben a köztartozás magánvagyonokat gyarapít.

— Legutoljára a Népjóléti Minisztérium vetette fel, de tulajdonképpen minden évben szóba kerül, hogy a legjobb megoldás a családi adózás lenne a magyar társadalom számára. Miért nem vezették ezt még be?

— Az egész világ távolodik a családi adózástól. Tisztán már sehol sem működik ilyen. A családi adózás állami döntéssel összekapcsol adózás szempontjából két független embert. A társadalom egy részének ez jó, a másiknak rossz. Nem lehet kizárni családi jövedelemadóban azt, hogy ha akarnak, akkor együtt adóznak, ha akarnak külön. Erre egyébként úgy is megteremtik a lehetőséget, ha másként nem, úgy, hogy papíron elválnak. Az viszont, ha mindenki a számára kedvezőbb változatot választja, egyet jelent a csökkenő adófizetéssel. Mivel azonban a költségvetési kiadásokat finanszírozni kell valamiből, növelni kell az adóprogressziót. Ez pedig nem lehet cél. inkább csökkenjen az adóprogresszió és akkor nem merül fel a családi jövedelemadózás igénye sem. Téveszme az. hogy nem létező többletjövedelemből egy más adómódéit segítségével mindenki többet kapna majd.

• Kamasz Melinda