Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-23 / 8123. szám

Népszabadság, 1991.szept.17 9-WOLFGANG ROTH A SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁRÓL Az egyesítés árát most kell megfizetni Wolfgang Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának helyettes vezetője is részt vett a kelet­­közép-európai átmenet kérdéseivel foglalkozó hétvégi, buda­pesti szociáldemokrata konferencián. A tekintélyes német po­litikus a Népszabadságnak adott interjújában elmondta véle­ményét a magyar átalakulásban rejlő veszélyekről is. — Mi volt az SPD részére a leg­nagyobb tanulság az elmúlt egy év­­német politikai és gazdasági vál­tozásaiból? — Először is: Kohl kancel­lár azzal nyert, hogy fájdalom­mentes újraegyesítést ígért. Lafontaine pedig azért vesz­tett. mert megmondta: csak jelentős életszín vonal-csökke­nés árán történhet meg ez a történelmi fordulat. Az embe­rek azonban nagyon akarták •az egyesítést, és ezért nem akarták elhinni, hogy milyen nehézségekkel ikeul majd szem­benézniük. Az elmúlt egy év­ben azután a mindennapi éle­tükben talállk ózhattak. szembe az egyesítés árával. Nőttek az adóik és az infláció, ugyanak­kor a keleti tartományokban a hagyományos ipar. munkahe­lyek 70 százaléka megszűnt. S bár a szolgáltatás, a kereske­delem. az infrastruktúra gyor­san fejlődik, ennek munka­helyteremtő képessége nem egyenlítheti ki a nagyipari le­építéseket. üzembezárásokat. Ma már az emberek tisztán látják, hogy az SPD nem tú­lozta el a feszültségeket. A közvélemény-kutatások szerint 7—8 százalékkal többen sza­vaznának most ránk, mint a CDU-ra. Ez egyben azt is bizo­nyítja. hogy hosszú távon az a párt bírja a választók bizal­mát, amelyik őszintén politizál és nyíltan beszél a szociális nehézségekről is. — Milyen veszélygócokat lát a magyar átalakulásban? — Önök nem alkalmaztak sokkterápiát, amire egyebek között az is lehetőséget adott, hogy a korábbi reformkommu­­rvista vezetés megkönnyítette a piacgazdaság megteremtését. Viszont nem számoltak eléggé azzal, hogy a politikai rend­szerváltás nem oldja meg egy csapasra a gazdaság strukturá­lis válságát. Ezért éleződhet­tek ki ennyire a szociális konf­liktusok. Oldásukra nekem két javaslatom lenne: pontosab­ban kellene tisztázni az állam szerepvállalását a szociális, ok­tatási és egészségügyi szféra válságkezelésénél, míg a ter­melői szférában a szakszerve­zetek és a munkaadók meg­egyezéseit kell erősíteni. Tisz­tában vagyok azzal, hogy kü­lönböző okok miatt ma Ma­gyarországon a szakszervezet; mozgalom rendkívül megosz­tott. s ez nehezíti az érdemi érdekegyeztetést, de az üzemi szintű munkavállalói érdekvé­delmet is. Látok problémát ab­ban, hogy a szakszervezetek óhatatlanul is deffenzív poli­tikát folytatnak: harcba száll­nak az elavult munkahelye­kért, s ezzel megnehezítik a piacgazdaság kialakulását. A korszerű _ szociáldemokrata mozgalomnak fel kell ismer­nie, hogy nem a piacgazdaság ellen, hanem a szociális piac­­gazdaságért kell küzdenie: a szociális biztonságért, a kor­szerű társadalombiztosításért, az állam, a munkaadók és a szakszervezetek há'mas anya­gi garanciavállalásával történő képzésért, átképzésért. Ezt csak a jól szervezett, hatékony, nagy befolyással bíró szakszer­vezetek révén érheti el. — Mi a véleménye a magyar pri­vatizációs gyakorlatról? — Nem attól a külföld: tö­kétől kell. félni, amely hosszú távon akar itt berendezkedni és a piacok mellett új munka­helyeket is teremteni Viszont a gyors bevételszerzés remé­nyében nem szabad állami kontroll nélkül olcsón túladni a vállalatokon. £n a menedzse­rek és a befektetők által kez­deményezett privatizáció hite vagyok, de úgy gondolom, hegy az állami kontrollt a mostani rohamos tulajdonváltás folya­matából nem szabad kiiktatni. — A kelet-európai régióban ta­pasztalható nacionalista hullám, a belháborúk. a viszályok nem fog­ják-e elrettenteni az előre gondol­kodó, komoly külföldi tokét? — A nacionalizmust anakro­nizmusnak tartom. Mind poli­tikai. mind gazdaság: szem­pontból. hiszem, az integrációé a jövő. A tőke ma ugyan vá­rakozó állásponton van. de alapvetően bízik a tárgyalás .­­megoldásokban, és abban, híg' a kelet-európai régió — köl­csönös előnyök mentén — fo­kozatosan felzárkóztatható. E tekintetben Magyarország esé­lyei kifejezetten jók. Bossányi Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom