Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
Belügyminiszter — népi-nemzeti körben „Örömünkre szolgál Kónya Imre tanulmánya” Szombaton Nyíregyházán összejövetelt szervezett az MDF népi-nemzeti köre, a találkozón megjelent Boross Péter belügyminiszter. — Örömünkre szolgál Kónya Imre tanulmánya — jelentette ki szombaton Nyíregyházán Maróthy László Ferenc, az MDF népi-nemzeti körének egyik vezető személyisége. — Azért, mert tavaly novemberben a kör alakulásakor szinte szó szerint azzal indultunk, amit most megfogalmazott. Maróthy László Ferenc kifejtette, hogy az MDF-en belül létező más irányzatoknak is örülnek, mert mindez kelesztője lehet a szükséges tisztulási folyamatnak. A népi-nemzetiek a kormány mögött állnak, de hibáztatják is, hogy nem lépett fel minden esetben a kellő eréllyel. A koalíciós kormány ki van téve a gazdasági maffia, a pozícióit megszilárdító volt nómenklatúra zsarolásának, amely „korábban eladta Keletre az országot, most pedig akárhová akármelyik párton belül eladná”. A legrövidebb úton fel kellett volna számolni a monopóliumokat és utólag is meg kell vizsgálni a gyanús átalakulásokat, mert az az egyetlen esély, ha sikerül kiütni a kezükből a gazdasági hatalmat. Akkor is, ha erősek a pozícióik, mert összeépültek a nemzetközi tőkével. — Kezd zavarossá válni, hogy Lakitelek szellemére hivatkozva egymásnak ellentmondó nézetek kerülnek nyilvánosságra, ezért fontos lenne eldönteni, hogy merre megyünk — mondta a politikus. (A Magyar Hírlapnak a hallgatóság soraiból származó információja szerint erre a tisztázásra október 5-6-án kerülhet majd sor, amikor „új sátorverés” le#z Lakitelken.) Az MDF népi-nemzeti körének nagygyűlésén Boross Péter belügyminiszter azzal köszönte meg a meghívást, hogy ő ott érzi jól magát „ahol azok a szavak hogy nemzet, haza, nem gúny és irónia tárgyai, hanem mélyen átélt történelmi érzelem”. A belügyminiszter a mai helyzetet 1918 őszéhez hasonlította, mely végül Kun Bélát szülte. Véleménye szerint Magyarországon nem tudott soha kifejlődni egészséges és konstruktív baloldal, ezért ilyen történelmi múlt mellett kizárólag egy nemzeti irányzat képes megfelelni az ország érdekeinek. „Minden mai mulasztás forrása az, hogy — hál’ Istennek —■ hamarabb alakult ki a jogállamiság, mint ahogyan végbement a rendszerváltozás.” Magyarországon az átalakításhoz a végrehajtó hatalom nem rendelkezik elegendő eszközzel, ugyanakkor csak a kormány követhet el hibát, mivel „a gólhelyzetet csak a csatár hagyhatja ki, a néző nem” — fejtegette a miniszter. A monopóliumok elleni hatékony fellépéshez parlamenti háttér is kell — állapította meg Boross Péter. Az eredmények között könyvelte cl, hogy a keleti piac összeomlását a nyugati exportoffenzíva jórészt ellensúlyozni tudta és dinamikusan javulnak az ország gazdasági mutatói. Bár ezt nem a kormány csinálta, legalább nem akadályozta meg, másképpen: „a doktrinerség parancsának engedelmeskedve nem kényszerítette a teóriákat az empíriákra.” A belügyminiszter kifejtette, hogy nem véletlen, miszerint a nyugati tőke kelet-közép-curópai beruházásainak több mint ŐQ százaléka Magyarországon zajlik. Az üzletemberek a béke szigetének tekintik hazánkat, nem érdeklik őket fi parlamentben, a sajtóban tapasztalható dührohamok. A közbiztonság helyzetéről szólva pedig kijelentette: ha most nem kezdjük cl a rendőri állomány felépítését, a rendőrség korszerűsítését, akkor nagy bűnt követünk el. Három-négy év kell ahhoz, hogy e tekintetben megközelítsük a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. „Egyenruhás keménykötésú magyar embernek nem áll jól a panaszkodás’’, ezért a rendőr vagy a rendőrségi vezető ne panaszkodjon — mondta, de a miniszter kijelentheti, hogy addig a rendőrségnek erőn felül kell teljesítenie. Nem érdemel szót az a vád, hogy diktatúrára törne a kormány, de az alkotmányos rend megőrzésén az összes törvényes eszközzel őrködni kell — mondta Boross Péter belügyminiszter. • Papp Dénes ŰO Magyar Hírlap, 1991.szept.16.
