Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-20 / 8122. szám

Új Magyarország, 1991.szept.16.- A két világháború közötti Magyarországon volt parlament, működtek politikai pártok és szakszervezetek stb. Fasizmus azonban semmiképpen nem volt; ezt már a korábbi kommunista rendszer higgadtabb történészei is elismerték. A «Horthy-fasizmus' fogalom egyébként az 1919 utáni baloldali emigráció körében keletkezett, amikor a mérsékelt szociáldemokraták közül egyre többen hazatértek, a kint maradtak pedig beleépültek az osztrák szociáldemokráciának a bolsevizmushoz közeledd irányzatába. Ennek következtében propagandájuk rendkívüli módon eldurvult. Az úgynevezett »kereszténykurzus" fogalma éppúgy az 6 szemináriumi brosúráikból szármázik, minta «Horthy-fasizmus" kifejezés, vagy a numerus cíausus törvény egyoldalú megítélésére, amelynek eredeti jelentése egészen más volt, mint amit annak tulajdonítottak. A Horthy-rendszert nem lehet égységesen, hanem csak egyes fejlődési szakaszain keresztül minősítem. A Bethlen István miniszterelnökségéhez fűződő tízéves konszolidáció időszaka alapjában véve egy konzervatív parlamentáris rendszernek tekinthető. Később, Gömbös fellépésétől kezdve némi szigorodás tapasztalható, amelyet szükségképpen felerősítettek a második világháború előtti események, különösen a Párizs környéki békeszerződések revíziója. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Duna-medence kis országai számára addig soha nem adatott meg az a lehetőség, hogy sorsukról szabadon dönthessenek. Ennek tudatában lehet és kell a könyvem címében megfogalmazott «bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós" kérdésére is választ adni.- Az elmúlt évtizedek vádaskodásaiban gyakran feltűnik az a megállapítás, hogy a két világháború közötti magyar kormányok saját belső meggyőződésük, szellemi rokonságuk alapján zárkóztak el a tengelyhatalmak mellé. Volt-e ön szerint ezeknek a kormányoknak külpolitikai döntési alternatívája ?- Elegendő csak «átlapoznunk" a válaszhoz a magyar gazdasági külkapcsolatok történetét, és máris megállapíthatjuk, hogy nem volt választási lehetőségük. Ha Németország és részben Olaszország nem veszi át kivitelünk tetemeá részét, talán még évtizedekig nem javult volna meg a magyar gazdaság, különösképpen pedig a mezőgazdaság helyzete. Az olasz és nemet piac megnyitásával S7Í7 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdasági termékek ára. Az export jelentős növekedése a hazai gazdaság és társadalom helyzetét minden szinten lényegesen megjavította, ami azonban kényszerű és elkerülhetetlen politikai döntéseket Is eredményezett.- Említsük meg talán azt is, hogy Bethlen István először az angolszász hat álmák felé tervezett külpolitikai nyitást, hogy az országot az elszigeteltségből kivezesse. Csakhogy ezek a hatalmak nem kívántak Magyarországgal semmiféle felelősséget magukra vállalni.- Nemcsak Magyarországgal, de az egész Duna-medencével, így a csehekkel sem kívántak szövetkezni, aminek legbeszédesebb bizonyítéka az 1938-as müncheni egyezmény. Az angol Chamberlainkormány nyíltan elismerte Németország területi revíziós igényeit és törekvését arra, hogy Közép-Europában német igények szerint történjék meg a Párizs környéki békeszerződ esek revíziója. Ugyanakkor magyar részről töreked tek a német nyomás enyhítésére, mindenekelőtt az olasz kapcsolatok szorosabbra fűzésével. Kellőképpen fel nem tárt területe a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatoknak, hogy Mussolini már a húszas évek végén felvetette egy Róma-Belgrád-Budapest- Varsó tengely kialakítását, a várható német agresszív törekvések ellensúlyozására. Ugyancsak Magyarország és a környező kis országok kitörési kísérleteinek lehetetlenségét bizonyítja Tardeau francia miniszterelnök tervezetének kudarca is, aki azt javasolta, hogy a kisantant, Magyarország és Ausztria alkosson gazdasági uniót. Erre azonban az egyre erőteljesebb német külpolitika és az angolszászok érdektelensége következtében nem kerülhetett sor. így a Duna menti kis országok végképp kényszerpályára kerültek, s Magyarország sem kerülhette el a kényszerű csatlós szerepét

Pusztaszeri László Szalay Zoltán felvétele