Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-20 / 8122. szám
Új Magyarország, 1991.szept.16. ie- Ezek a szomszédos népek az elmúlt hetven év során kétszer szabadultakjel, először az Osztrák-Magyar Monarchia, másodszor az orosz birodalom fennhatósága alól. Problémáikat a függetlenség egyik esetben sem oldotta meg, es újabban számos jele mutatkozik annak, hogy nosztalgiák ébrednek az egykori Monarchia iránt.- Valójában háromszor szabadultak fel, mert a nád megszállás alóli felszabadulásukról sem szabad megfeledkeznünk. Ez utóbbi különösen a cseh és morva intelligenciára gyakorolt mély hatást, mert ez a réteg Európa árulásának tartotta az 1038-as müncheni egyezményt. Ez a tudat az ötvenes évek elejéig, a kommunista diktatúra kialakulásáig nagyon elevenen élt bennük. Számos emigráns cseh értelmiségivel tartottam az elmúlt években kapcsolatot, akik bevallották, hogy a kommunista hatalomátvételig abban a meggyőződésben éltek, hogy minden korábbi társadalmi problémára az egyetlen megoldást csak a kommunizmus hozhatja. Később ezeka várakozásaikban csalódott emberek lettek a legszigorúbb kritikusai mindannak), ami náluk es másutt is. a szocializmus égisze alatt történt. Ehhez hozzájárulnak sajátos belső problémáik, mint a délszlávok esetében is. Többnyire az államalkotó nemzet kilétét és vezető szerepét vitatják. A jelen időszak belvillongásokkal súlyosbított Eondiai közepette, az időmúlás követeztében, megszépült és idealizált Monarchia jelentkezik számukra menekvésként. Ezenkívül az Ausztria iránti nosztalgiák keletkezésében az is közrejátszik, hogy az osztrák külpolitika a délszláv vitát illetően is jó ideje arra hívja fel a figyelmet; ez esetben elsősorban nem pozidonáhs hatalmi harcról van szó; hanem két egymástól eltérő kultúrkör, világnézet és etnikum akar egymástól eltávolodni. De a Monarchia „megszépüléséhez" hozzájárul Ausztria jelenlegi politikai, gazdaságúés kulturális rangja is. . <■ .í- Professzor úr, az 1918/19-es magyarországiforradalmak valóban a korabeli magyar társadalmi-politikai valóságból következtékbe, vagy a háborúban meggyengült ország nehézségeit, s az ebből fakadó pillanatnyi névhangulatot kihasználva, valakik kiprovokalták a forradalmat? Milyen felelősség terheli ezért Károlyi Mihályt és Kun Bélát 7 -- Pethő Sándor azt írja az Asztalos Sándorral közösen írt történeti munkájában, hogy »Csendesen és alig észrevehetően osont el a forradalom arcvonaláról a rryagyar Kerenszki, Károlyi Mihály. Az 6 btúpe az, hogy hazájának és nemzetének legválságosabb időszakában követelte *es verekedte ki magának a vezérséget„és vállalt olyan történelmi szerepet, amelyre szellemi és erkölcsi gyarlóságai egyenesen diszkvalifikálták Másokat, hasznos és értékes erőket., egyenesen kimart a hatalomból. Kritika nélkül hódolt meg a tanok és ideológiák előtt" Cratz Gusztáv, a Monarchia diplomatája is pontosan és találóan ítéli meg a helyzetet, amikor arról ír, hogy a külföldről nazatért, zömmel zsidó származású, fiatal értelmiségiek megkísérelték Magyarországot egyszerre a fejlettebb európai országok színvonalára emelni. Miközben megfeledkeztek arról - írja Gratz -, hogy mindaddig, amíg bizonyos politikai elvek, világnézeti felfogások meg nem gyökereztek egy társadalom tudatában, addig azt nem lehet sokszorta magasabb nívóra emelni. Még akkor sem, ha ezek az elvek, törekvéseka fejlődés szempontjából hasznosak vagy szükségesek. Természetesen jelenleg, hozzávetőlegesen ismerve már a szocializmus mérhetetlpn pusztításait, könnyebb megítélni azokat a káros következenyeket, amelyeket az elhamarkodott Károlyi-féle forradalqm és a proletárdiktatúra okozott Magyarországon. Garami Ernő 1922-ben megjelent Forrongó Magyarország rímű könyvében bevallja, hogy a forradalom csak akkor sikerülhetett volna, ha a parasztság és munkásság együttműködésére támaszkodhatott volna. Ennek azonban 1918-19-ben nem voltak meg az előfeltételei Kunfi Zsigmond szerint is súlyos hiba volt a proletárdiktatúra kikiáltása. A kudarcért Kun Bélát terheli a legnagyobb felelősség, aki - Kunfi szerint - na taloméhes vát, és nem voltak koncepciói.- Hozzájárult-e a két forradalom a Magyarország számára megállapított szigorú trianoni békefeltételekhez 7- A békefeltételek lényegében már a két forradalom előtt készen voltak. Ugyanakkor, véleményem szerint döntő hatással bírt a fegyverszüneti és a későbbi békefeltételek megfogalmazására az, hogy a románoknak és a cseheknek sikerült bebizonyítaniuk, miszerint Magyarország beáll a kommunista országok sorába, amelyhez ha Ausztria is csatlakoznék - ezt Kun Béla is elmondta egy interjúban a bécsi Pressének -, a kommunizmus Moszkvától Párizsig terjedne. Magyarország az orosz kommunizmus előretolt bástyája, amelyet mielőbb meg kell semmisíteni. Az úgynevezett Keleti Hadsereg francia vezetéssel egy átfogó szovjetelienes hadjáratra készült. A románok nagyszámú katonaságot bocsátottak a franciák rendelkezésére. A keleti hadjárat tervét az amerikaiak fújták le végül, abból az elgondolásból, hogy a nagymértékben megerősödött Japánt nem lehet a teljesen legyengült Oroszországgal ellensúlyozni Tehát az 1918-as összeomlás óta eltelt három év eseményei nem is annyira kibővítették, mint inkább megerősítették a magyar békefeltételeket Érveket adtak azok kezébe, akiknek ezt a világ közvéleménye előtt indokolniuk kellett. A magam részéről a legnagyobb felelősséget Károlyi és a kommunista vezetők részéről abban látom, hogy a nemzetiségek fellépése idején fellazították a hadsereg fegyelmét, és hozzájárultak a csapatok leszereléséhez. Enélkül [óbb kilátásaink lehettek volna az ország nagyobb területének megvédéséhez.- A mai ötven éven aluli generáció tanulmányai során a két világháború közötti rendszernek csak sommásan elmarasztaló megítélését hallhatta. Eszerint Horthy kormányzó rendszerefasiszta diktatúra, vagy ahhoz közel álló képződmény volt. Mi erről az ön véleménye?
