Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 29. Bizottsági ülések Parlamenti bizottságok A menekültügyről tárgyalt az emberi jogi. kisebbségi és vallásügyi bizottság. Az ülésen többek között elhangzott, hogy jelenleg 3206 menedéket kérő jugoszláv állampolgárt tartanak nyilván Magyarországon. Ennél jóval többre, mintegy 12 ezerre tehető azonban azoknak száma, akik ténylegesen hazánkban tartózkodnak. Átmeneti szálláshelyet 1500-an vesznek igénybe, a genfi egyezmény értelmében vett menekültstátust azonban közülük száznál kevesebben kértek. A hazánkba érkezettek 87 százaléka horvát, 10 százaléka magyar, három százaléka más nemzetiségű. Az állami forrásokból rendelkezésre álló 800 millió forintból, a letelepedési alapból eddig 570.9 milliót használtak fel. Egy menekült napi ellátására, a szállásra, étkezésre, az apparátus fenntartására 500-700 forint közötti összeget számol a költségvetés. Ebből a bizonyos alapból működtetnek öt átmeneti szállást is. Néhány napon belül be kell azonban zárni a Baranyában működő sátortáborokat, ugyanis a Jugoszláviából hazánkba érkezettek közül sok a gyerek, a nő és az idős ember, akik nehezen bírják a hideg éjszakákat. Kisebb szövegmódosítást javasol a parlament külügyi bizottsága a balti államokhoz fűződő kapcsolat rendezését célzó határozati javaslatban. A bizottság indítványa értelmében az Országgyűlésnek nem a kormány eddigi balti politikáját kell jóváhagynia — mint ahogy az eredeti szövegben áll —, hanem a kabinetnek azt a szándékát. hogy rendezze a kapcsolatokat. Ezzel a módosító javaslattal a kormánynak az ülésen jelen lévő képviselője is egyetértett. A bizottság ezt megelőzően zárt ülésen két nagykövetjelöltet is meghallgatott. Ä Rómába készülő diplomatát a testület tagjai egyhangúlag támogatták, s a washingtoni poszt várományosa — bár szoros szavazási eredménnyel — szintén megkapta a bizottság támogatását. r / Eles vita a múlt év zárszámadásáról A megtakarításokat összegyűjtő és azokat részvényekbe fektető befektetési alapokkal foglalkozó törvényt a parlament költségvetési bizottsága egyhangúlag elfogadta, és általános vitára alkalmasnak találta. A törvénnyel kapcsolatban csupán annyi merült föl. ügyelni kell arra. hogy ezek az alapok ne foghassanak túl kockázatos befektetésekbe, illetve, hogy nem jelent-e majd visszatartó erőt a kisbefektetők számára. hogy az azokba befektetett pénzük révén elért árfolyamnyereség jobban figyelemmel kísérhető és így adóztatható, mint más befektetés haszna. Éles megosztottság jellemezte viszont a képviselőket az 1990-es költségvetés végrehajtásáról benyújtott törvény megítélésében. Olyannyira, hogy a plenáris ülésen az ellenzék ezzel kapcsolatban kisebbségi véleményt terjeszt majd be. A vitát egy paragrafus megfogalmazása váltotta ki. amely rendelkezik az önkormányzatoknak tavaly nyújtott normatív költségvetési támogatás elszámolásáról. A paragrafus szerint a helyi önkormányzatoknak 1.8 milliárd forintot kellene vissza, utalniuk, de az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint ezt még 400 millióval meg is kellene fejelni. A vita többek között azért robbant ki. mert miközben az 1990. évi költségvetés nem fogalmazta meg elég részletesen, milyen célra lehet igénybe venni ezt a normatív támogatást. és a részletes játékszabályok csak nyáron jelentek meg egy belügyminisztériumi rendeletben, most vitatják a jóhiszeműen fel használt összeg jogosságát. A kérdés pikantériája, hogy ez az összeg is számba van véve annál az 5 milliárd forintos támogatásnál, amelyet a kormány az energiaáremelések kompenzálására ígértmeg annak idején a szakszervezeteknek. Többek között a zárszámadást. azaz az 1990. évi költségvetés elfogadását azért sürgeti a kormány. mert szeretné az itt felszabaduló mintegy 2 milliárdos összegei felhasználni. Az MDF képviselői úgy látták, hogy az. önkormányzatok tudatában voltak annak a normatív támogatás fölhasználásánál, hogy ezzel később el kell számolniuk, és úgy vélték, nem lenne helyes, hogyha prece denst teremtenénk azzal, ha ezt az önkormányzatoknak nem járó pénzt mégis náluk hagynák. Az ellenzéki képviselők azonban más aggályokat is megfogalmaztak, így azt. hogy talán az önkormányzatok nem is tudják visszafizetni ezt a pénzt, s így olyan összeg elosztását hagynák jóvá, ami nem teremthető elő. Az is előfordulhat, hogy az önkormányzatok azzal védik ki a visszafizetést, hogy mivel ők csak ősszel kerültek „hatalomba", nem tartják magukat felelősnek abban, hogy ezt a támogatást nem az előírásoknak megfelelően vették igénybe jogelődjeik. • • Papp Emília