Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-19 / 8121. szám

168 óra, 1991.szept.10.

15)

Az ellenzék összefog?

Hogyan fogadta és miként értékeli a parlamenti ellenzék Kónya Imrének, az MDF frakcióvezetö, jének a múlt béten két napilapunkban is megjelent írását, amely rég nem látott erejű hullámokat kavart a hazai politikai életben. Az SZDSZ egy új szövetség, egy charta kidolgozását látja szükségesnek a demokrácia védelmében. Bocskay Zsolt kérdéseire Pető Iván (SZDSZ) és Fodor Gábor (Fidesz) válaszolt.

Kónya Imre házi feladata

1- „Minden hatalmit az MDF-oek!" Ezzel a mondattal kezdte Kis János a sajtótájékoztatót, és éo éreztem ebben némi gúnyt, pedig azt hiszem, itt valami egészen természetes dologról van szó. A hatalmon lévő párt szeretné megtartani a hatalmat, s ezt minden eszközzel, minden alkotmányos eszközzel szeretné elé mi.

PETŐ IVÁN: Egy demokráciában nem lehet minden hatalmat odaadni azoknak, akik megnyerték a választásokat. Az államhatalmi ágak elválasztása és a demokrácia alapelvei azt követelik, hogy ne legyen minden hatalom a választások győztesének a kezében. A kormányhatalom az ő kezükben van, de a bíróság. az Alkotmánybíróság meg a parlamentnek felelős egyéb intézmények, mint az Állami Számvevőszék, a köztársasági elnök vagy a független sajtó nem lehet azoknak a kezében, akik a választásokat megnyerték. Mert ha minden hatalom egy kézben van, akkor egypártrendszer van, hiszen tudjuk jól, hogy ez a három koalíciós párt egymáshoz képest milyen erőt képvisel. Persze az sem jó, ha három párt kezében van minden hatalom.

Van-e titkos program

I- £* a minél nagyobb hatalom megszerzésére irányuló törekvés sem természetes?

P. I.: Nem természetes, hiszen minden hatalomnak alkotmányos korlátja van Minden, a hatalomnövelésre irányuló törekvés bele kell hogy ütközzön a demokrácia alapszabályaiba, és bele is ütközik, nálunk is. Más országokban, a demokratikus országokban a hatalomra kerülő pártok tudják, hogy önmagukat még azokban a lehetőségekben is korlátozniuk kell, amelyek formálisan nem ütköznek az alkotmányba, csak éppen az alkotmányos demokratikus szokásokkal ellentétesek. Kónya Imre írásából és más megnyilatkozásokból is az derül ki, hogy nem vallják az önkorlátozás szükségességét; minden rendelkezésűkre álló és nem rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálják korlátozni a demokráciát. Ezt próbáltam más vonatkozásban elmondani a héten a parlamentben, bár akkor még nem ismertem ezt a Kónya lmre-féle szöveget. Az írás csak megerősített abban, hogy el kellett mondanom azt a beszédet. Az ellenvélemény elutasítása,

tiltása, az annak tiltására törekvés szándéka, hogy külföldön nem lehet a kormányról roszszat mondani vagy belföldön á kormány külpolitikai tevékenységéről, mindezek előjelei, bár Dem a legjelentősebb jelei annak, hogy komoly antidemokratikus törekvések és elképzelések léteznek az MDF-en belül, és ezek veszélyesek Ha egy demokratikus, magát demokratikusnak mutató párt, amelyik a választásokon demokráciát igérí, kétfajta állásponttal rendelkezik - egy nyilvános demokratikus állásponttal és egy titkos, antidemokratikus állásponttal -, akkor azt gondolom, hogy igenis van hajlama az alkotmányosság korlátozására.

I- Önök megoldásként egy c'iarta megfogalmazását javasolják. Komolyan úgy gondolják. hogy egy parlamenti pártnak hatásosabb eszköz lehet a kezében egy ilyen charta. mint a parlamentben felszólalni, fellépni, és befolyásolni az eseményeket?

P. 1.: Komolyan gondoljuk. Ez nem egy parlamenti párt eszköze akkor és nem a mi eszközünk, legalábbis szeretnénk, ha nem a miénk lenne. Ez részben azoknak az erőknek az eszköze, amelyek nincsenek bent a parlamentben. Ráadásul a parlament népszerűsége és a parlamentben történő események iránt az érdeklődés - hogy finoman fogalmazzak - meglehetősen korlátozott. De egy parlamenten kívüli ilyen jellegű összefogás, amely világos képet ad arról, hogy ki tud bizonyos demokratikus alapelveket elfogadni és ki nem, és hogy ezek nem jogszerű alapelvek, hanem másfajták, azt hiszem, világos képet teremt, és remélem, talán bátorítást ad azoknak, akik kicsit reményvesztetten nézik a mostani helyzetet.

I- Ennek a chartának a kinyilvánított célján túl még két, esetleg titkolt célját ia látni vélem. Az egyik az. bogy összefogást eredményezhet az ellenzéki pártoknál, az ellenzéki gondolkodóknál, az ellenzéki szervezeteknél; tehát megpróbálja fölszámolni a megosztottságot, másrészt ily módon parlamenti képviselőket csábíthatnak el a koalíciótól, az ellenféltől.

P. I.: Alantas vagy .rafinált meggondolás nincs a dolog mögött. Úgy képzelem el a parlamenti - mondjuk, az ellenzéki - pártok öszszefogását, hogy ez nem egy totális szövetség lehet, hanem fontos kérdésekben létrejövő együttműködés, mint ami bizonyos szakmai jellegű kérdésekben, például a törvények kapcsán már létezik is. Most egy alapvető politi-T 7