Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
Beszélő, 1991. szept.7. *No ALAPÍTVÁNYI ISKOLÁK Az igazgatóváltások akkor sem oldhatnák meg a magyar iskolarendszer akut problémáit, ha nem lennének terhesek az anomáliákkal, amelyekről Liskó Ilona cikke szól. A radikális megújulás érdekében lényegesen többet tehetnek az egyéni arculatú, kísérletező kedvű alapítványi iskolák. Talán a rendszerváltásnak köszönhető, hogy az utóbbi időben inogni látszik az elebc:g stabilnak tűnő oktatási rendszer. Egyre többen kérdőjelezik meg a 8+4 éves szisztéma, az ötfokozatú osztályzás, a teljesítménycentrikusság helyességét, holott ezek nélkül iskolát pár évvel ezelőtt el sem lehetett volna képzelni. Elszánt pedagógusok már alapítottak is olyan' iskolákat, ahol saját elképzeléseiknek megfelelően, a szokásostól eltérő módszerekkel tanítják a diákokat. Természetesen a speciális iskola más anyagi forrásokat igényel, mint az önkormánvzati, ezért három alapítványi iskola vezetőjét kértem meg, hogy mondják el, milyen az iskolájuk pénzügyi helyzete, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Hóm György, az Alternatív Közgazdasági Gimnnázium szervezője elmondta, hogy az ő iskolájuk finanszírozása két megközelítőleg azonos nagyságú „zsákból" történik. Egyfelől megkapják a költségvetésből járó összeget - a fejkvótát -, másfelől nagyvállalatok támogatásival létrehoztak egy alapítványt, amely a aiákok minden szükségletének fedezetéül szolgál. így sikerült elérni, hogy ez az iskola teljesen ingyenes, noha például a speciális lar.tervnek megfelelően külön tankönyvkiadót kell fenntartani. A szülők alapítványi hozzájárulással támogathatják az iskolát. Ez az iskola egyébként minden konvenciót felrúg: nincsen kötött órarend, nincsenek osztályok, másképp számítanak az osztályzatok. A tanuló számára az iskola nem mint intézmény jelenik meg: nincs igazgató, nincs hierarchia, nincs házirend, nincs ellenőrző. Cél, hogy a diák jól érezze magát, és ne a kudarcokon-keresztül ismerje meg az életet. Kazal János, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Alapítványi Iskola igazgatóia iskolájuk anyagi helyzetét aggasztónak találja. Ők is két forrásból élnek, de az alapítványokból kevés pénz íciyik be, további támogatókat kell találni. Az iskola havi 4000 Ft tandíjat szed, amely magában foglalja az étkezés költségeit is. Az igazgató a működéshez szükséges anyagi keretet mindössze két hónapra látja biztosítottnak. Súlyos gond továbbá, hogy az épület .<:csi, az ingatlanárak magasak. Ez az iskola elsősorban nagyon színvonalas idegennveiv- és természetismeret-oktatásra törekszik, emellett itt is sokféle fakultációt lehet felvenni. A modern technika, a közgazdasági gimnáziumhoz hasonlóan, fontos szerepet kap az OKtatásban. Winkler Márta elmondta, hogy az általa vezetett általános iskola nem küzd napi anyagi gondokkal (itt a szülőknek havi 300 Ft hozzájárulást kell fizetni), de az épület kicsi, gond a gyerekek elhelyezése. Ez az iskola szintén a szabadságot tekinti a legfontosabbnak: a kicsik sokat játszanak, nincsen csengő. Nagyon fontosnak tartják az anyanyelvi nevelést (erre épül később az idegen nyelv) és a zenét. Az iskola tanulóit úgy válogatják össze, hogy 30 százalékuk a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek közül kerüljön ki. Carai Viktor
